Hullámzóan alakult a külkereskedelem az év elején

Igencsak hektikusra sikeredett az agrár-külkereskedelmi forgalom hazánkban az év első szakaszában. Kukoricából feleannyit exportáltunk januárban, mint tavaly, búzából viszont jelentősen többet szállítottunk külföldre. Húsfélék esetén hasonló volt a helyzet, mint gabonafronton.

A mezőgazdasági és élelmiszer-ipari termékek kivitele 587 millió eurót, behozatala 390 millió eurót tett ki 2016 januárjában. Az agrár-külkereskedelmi forgalom 198 millió euró aktívumot eredményezett.

Az export értéke 3 százalékkal kevesebb, a behozatalé 3,9 százalékkal több volt, mint egy évvel korábban. Az egyenleg 33 millió euróval maradt el a 2015. azonos időszakában mértektől. Az exportárbevétel ötödéért a gabonaexport felelt 2016 januárjában. A gabona 111 millió eurós exportárbevétele négyötöde, exportvolumene pedig alig több mint kétharmada a 2015. januári értéknek.

Jóval kevesebb kukoricát exportáltunk idén januárban, mint egy évvel korábban
Jóval kevesebb kukoricát exportáltunk idén januárban, mint egy évvel korábban

 

A kivitel fele kukorica, 40 százaléka pedig búza volt. A kukoricaexport (220 ezer tonna) alig több mint a fele az egy évvel korábbinak, a búzaexport viszont negyedével bővült 2016 januárjában. A kukorica exportátlagára 36 százalékkal magasabb volt, mint a bázisidőszakban, ellenben a búza esetében közel 10 százalékkal csökkent az átlagár. Az élő sertés importja a tavalyihoz hasonlóan közel 5 ezer tonnányi volt, míg az export alig több mint másfél tonna.

A húsfélék exportjából 3 százalékkal kevesebb folyt be a kasszába az előző év januárihoz képest, az importérték viszont 7 százalékkal nőtt. Sertéshúsból kevesebbet vittünk ki és többet hoztunk be, mint 2015 januárjában.

Az exportban a harmadik legjelentősebb árucsoport, az állati takarmány kivitele hasonlóan alakult, mint egy éve, behozatala viszont értékben 8 százalékkal nőtt. Főleg az elkészített állati takarmány és a szójababpogácsa behozatalának bővülése miatt. A teljes agrárimportból 9 százalékos részesedést ért el az állati takarmányok, valamint a különböző ehető készítmények árucsoportja is. A harmadik legnagyobb értékű árucsoport a húsféléké volt, amelyet a tejtermékeké követett.

Forrás: AKI

Share Button

Kapcsolódó cikkek

Mire számíthat a magyar sertéstenyésztő? A hazai sertéságazat teljesítménye romlott az elmúlt évhez képest, melynek egyik lehetséges oka lehet, hogy a magyar sertéstenyésztők mindössze 10-15 ...
A sertéshúsok piacának alakulása 2014 első negyedé... Az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) prognózisa szerint 2014-ben mintegy 1 százalékkal 116 millió tonnára nőhet a világ sertéshúste...
6 százalékkal nőtt a vágósertés termelői ára... Mintegy 6 százalékkal magasabb volt a vágósertés termelői ára hasított súlyban Magyarországon 2014. júniusában mint egy évvel korábban, így elérte az ...
Bulgária lehet az új piaca a magyar sertéshúsnak... Bulgária lehet az új piaca a magyar sertéshúsnak, mivel a balkáni ország nem önellátó sertéshúsból - mondta Menczel Lászlóné, a Vágóállat és Hús Szakm...
Sertéshús-előállítás az Európai Unióban és Magyaro... Cikkünkből kiderül, hogy mennyi sertéshúst állítanak elő az Európai Unió területén, illetve hogy Magyarországon hogyan alakul a sertéshús-export és im...
Sertéstartás – megéri? A kérdésre nem egyszerű a válasz, több tényező is komolyan befolyásolhatja a sertéstartás sikerességét. Így mielőtt belevágnánk, jól meg kell gondolnu...