Népszerű szőlőfajták és tulajdonságaik

Hazánkban a szőlészetnek és vele együtt a borászatnak is rendkívül nagy hagyománya van. Következzen néhány közismert szőlőfajta szubjektív válogatásunkban, melyek friss fogyasztásra vagy éppen borászati célokra is ideálisak lehetnek.

Irsai Olivér

Az Irsai Olivér egy közkedvelt, magyar fehér szőlő, amelyet 1930-ban, Kocsis Pál nemesített a Csabagyöngye és a Pozsonyi Fehér fajtákból. Különleges fajta, mert bor- és csemegeszőlőnek is kiválóan használható. Érését tekintve korai szőlő. Rothadásra kevésbé hajlamos, pedig héja igen vékony. Csemegeszőlőkre jellemzően alacsony a savtartalma, viszont borszőlőhöz méltóan közepes, vagy magasabb a cukorfoka. Közepesre növő fürtjein apró bogyók helyezkednek el, melyekből muskotályos illatú bor készíthető.

Anita

Az Anita szőlőfajta Lubik István nevéhez köthető, Ő állította elő keresztezéssel. A sűrű lombozat között a nagy fürtjein lévő rózsaszín bogyók szeptember közepén kezdenek érni. Amennyiben a megtermékenyüléssel minden rendszerint halad, úgy a bogyók nagyméretűek, kissé megnyúltak. A zömök, erőteljesen növekvő tőke és a rajta nevelkedő hajtások rendkívül fagyérzékenyek. Dekoratív megjelenésének köszönhetően a házikertek egyik leginkább kedvelt fajtája.

Zenit

A Zenitet 1951-ben nemesítette ki Király Ferenc. Szülőfajtái az Ezerjó és a francia Bouvier. A két szőlőfajta tulajdonságainak köszönhetően a Zenit korán érő típus lett és további pozitívum, hogy rendkívül nehezen rothad meg. A bogyók apróak, héjuk vastag és a fürt sem nő túl nagyra. Kiváló borszőlő, mivel magas cukortartalommal rendelkezik, így a Zenitből készült bor zamatos, rendkívül illatos, savai pedig harmonikusak. Hazánkban leginkább a Balaton környékén és a Mátraalján terjedt el.

Zenit (Fotó: mindigzold.hu)
Zenit (Fotó: mindigzold.hu)

 

Teréz

A Teréz személyében egy igen jó tulajdonságokkal rendelkező csemegeszőlőt sikerült létrehoznia Szegedi Sándornak és munkatársainak. A kiinduló fajták az Eger 2 és az Olimpia voltak. Fürtje igen nagyméretűek, nem tud elbújni a hosszú nyelű, sötétzöld levelek között. A nagyméretű fürtön lazán helyezkednek el a bogyók, melyek kissé megnyúlt alakúak, zöldessárga színűek.

Kékfrankos

A Kékfrankos származását tekintve egy igen bonyolult szőlőfajta, ugyanis az osztrákok szerint Ausztriából, míg szerintünk Magyarországról származik. Elnevezését mende-mondák színezik. Egyesek szerint a név onnan ered, hogy 1809-ben francia katonák Sopronban, kék színű frankkal fizettek volna érte. Ami biztos, hogy hivatalosan az 1830-as évektől használják ezt a nevet. A Kékfrankos szőlő tőkéjén közepes méretű fürtök teremnek, melyek kisméretű bogyókból állnak össze. A bogyók vastag héjjal rendelkeznek, így nehezen rothadnak. Amennyiben Kékfrankos szőlőből készítünk bort, úgy egy mélyvörös színű, ízvilágában pedig egy igen markáns bort kapunk. Hazánkban a legelterjedtebb kékszőlőnek tekinthető, ugyanis a legnagyobb ültetvényterülettel a Kékfrankos rendelkezik. Érdekessége, hogy a belőle készült bor minősége nagyban függ a termesztés területén uralkodó éghajlati és talajviszonyoktól.

Kékfrankos (Fotó: pinterest.com)
Kékfrankos (Fotó: pinterest.com)

 

Pölöskei muskotály

A Pölöskei muskotály Szegedi Sándor nevéhez fűzhető, ugyanis Ő és nemesítő társai állították elő. Az alanyok a Zala gyöngye, valamint a Glória Hungariae és az Erzsébet királyné emléke voltak. Ez az igen bőtermő szőlőfajta termésmennyiségtől függően már szeptember közepén is érhet, nagyobb termés esetén az érés inkább szeptember végére tolódhat. Hatalmas fürtöket növeszt, melyeken finoman megnyúlt, ropogós húsú, muskotályos ízű bogyók pihennek. A Pölöskei muskotály kifejezetten csemegeszőlő, de van, aki bort is készít belőle. A környezetet védelmező termelők kedvelt fajtája, ugyanis kiemelkedően tűri a fagyot, valamint a gombabetegségeknek is ellenáll. Ebből adódóan akár permetezés nélkül is termeszthető.

Hárslevelű

A Hárslevelű származásában sem lehetünk biztosak, de nagy valószínűség szerint Magyarországon hívták életre. Hatalmas, nem ritkán 40 centiméteres fürtöket is nevel a nagyon erős növekedésű tőke. A fürtökön elhelyezkedő bogyók pedig közepes méretűek. Kiváló borszőlő fajta, melynek virágos illata és friss savai vannak, ez által hársméz illatú és zamatú, testes bor készíthető belőle. Önállóan a Debrői hárslevelű, furminttal házasítva pedig a tokaji borok alapját képezi.

Hárslevelű
Hárslevelű

 

Suzy

A Suzy szőlőfajtát – ami egy fajtahibrid csemegeszőlő – Szegedi Sándor és munkatársai nemesítették ki az Eger 2 és a Pannónia kincse segítségével. Megnyúlt bogyói a nagyméretű fürtökön szeptember második felében kezdenek el érni. Érdekesség, hogy államilag még nem elismert fajta, de a termesztők már most fokozott érdeklődést mutatnak irányába.

Csaba gyöngye

Az egész világon elterjedt ez a magyar nemesítésű szőlőfajta, melyet a 20. század elején Mathiasz János hozott létre a Muscat Ottonel és a Bronnerstraube fajtákból. Igen korán, már július közepén érik, jellegzetesen muskotályos ízzel rendelkezik. Muskotályos íze miatt inkább csemegeszőlőként terjedt el, de ízletes nedű is készíthető belőle. De vigyázat! Savakban szegény, de ízletes borát gyorsan el kell fogyasztani, mert nem tartós ital! A szőlő magas cukortartalmának és vékony héjának köszönhetően ki van téve a darazsak kártételének, valamint igen könnyen rothadásnak indul. Annyira kiválóak a tulajdonságai, hogy több más fajtának, például az Irsai Olivérnek is a szülőfajtája lett.

Share Button

Iratkozzon fel hírlevelünkre!

Hogy elsőként értesüljön fontos agrárhírekről, támogatásokról, rendeletekről!

Kapcsolódó cikkek

Irsai Olivér rövidesen hordóba költözik Tegnap már szedték az Irsai Olivért a soltvadkerti határban. Font Gábor borász azt mondta, hogy a családi ültetvényein már ideje volt elkezdeni az i...
Eddig nem volt könnyű éve a szőlőtermelőknek Nem kedvezett az idei év a szőlősgazdáknak, ugyanis az enyhe tél és a korai kitavaszodás miatt jelentősen elszaporodtak a szőlő kártevői és kórokozói....
Hogyan telepítsünk szőlőt? Keresve is aligha találunk kiskertet, amelyben ne lenne néhány tőke szőlő, egy szőlősor az út mellett, vagy egy szőlőlugas. A szőlő éppen úgy hozzá ta...
Megújult a kecskeméti szőlész-borász kutatóintézet... Mintegy 30 millió forintból megújult a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet-Kecskeméti Kutató Állo...
Védjük szőlőnket a kórokozóktól A szőlőt számos kórokozó (baktériumok, gombák, vírusok) támadják évről-évre, ami mindig nagy kihívást nyújt a termesztők számára. Némely kórokozót kön...
Nyári munkák a szőlőben A szőlővel, tavasszal és ősszel van a legtöbb munka, de nyáron sem feledkezhetünk meg róla. Ha nem figyelünk rá oda, könnyen kárba mehet a termés egy ...