A zöldségek és gyümölcsök harmada általában nem kerül a vásárlók elé. Ennek az az oka, hogy nem jutnak el a termelőtől a boltokba. A vásárlók pedig azzal növelik az élelmiszerhulladék-mennyiséget, hogy szinte csak a szép terméseket keresik. A szépséghibás zöldség és gyümölcs pedig ugyanolyan beltartalmi értékkel bír, mint “csinosabb” társai.
A világon 815 millióan éheznek, miközben a lakosság a megtermelt élelmiszer harmadát kidobja. A zöldségek és gyümölcsök esetében pedig még nagyobb a pazarlás (45 százalék). Az egyre szélsőségesebbé váló időjárás és az éghajlatváltozás miatt egy szabálytalan gyümölcs megmentése nem csupán etikai kérdés, de az erőforrásokkal való kímélő bánásmód is. Egy paradicsom termesztéséhez 13 liter, egy narancséhoz pedig 50 liter vizet használnak fel. Emellett szükség van még termőtalajra, vetőmagra, munkára és üzemanyagra is. Mindez veszteség lesz, ha a termést kidobják. A veszteség az élelmiszer-előállítási lánc bármelyik pontján jelentkezhet – írja a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara.
A burgonya
Bizonyos élelmiszer-alapanyagoknál a veszteség a feldolgozás közben keletkezik – ezek közé tartozik a burgonya is. Veszteség történhet a hasábburgonya nagyüzemi előállításánál a darabolás fázisában; a feldolgozás és csomagolás során ugyanis a hasábok könnyen törnek. A sérült darabokat pedig jóval egyszerűbb és olcsóbb kidobni, mint újrafelhasználni. Azonban még mielőtt elérne az üzembe, a burgonya károsodhat a rakodáskor és a szállításkor is. Megoldást jelentene, ha kereskedelmi forgalomba kerülnének az olyan „sérült” termékek, mint a törött hasábburgonya. Ugyanis ezek biztonságosan fogyaszthatók, ízletesek és táplálók, amivel csökkenne a feldolgozás, csomagolás és szállítás közben keletkezett élelmiszer-pazarlás is.
A répa
A répa útja gyakran igen viszontagságos a szupermarketekig. Mivel meg kell felelnie az áruházak által támasztott magas követelményeknek, néha még fotómechanikai vizsgálatnak is alávetik őket, hogy így szűrjék ki a szépséghibás darabokat. Ami egy kicsit görbe, nem elég intenzív színű, sérült vagy törött, egy másik kupacba kerül és állati takarmány lesz belőle. Pedig emberi fogyasztásra ugyanúgy tökéletesen alkalmas. Ilyen indokkal a répák 25-30 százalékát selejtezik ki. A piacon vagy termelőktől vásárolt zöldségeknek viszont nem kell ezen szigorú esztétikai elvárásoknak megfelelniük. De itt jön az egyik lényeges kérdés: a vásárló is megvenne egy szokatlan külsejű répát? LINK
A banán
A banán különösen sérülékeny gyümölcsfajta. Még mielőtt a boltba érne, érzékeny héján a rakodás és a csomagolás is nyomot hagyhat. Meglátszik rajta, ha durván bánnak vele, ami még a fogyaszthatóságát is kedvezőtlenül befolyásolja. A vásárlók többsége ugyanis nem a puha, túlérett, elszíneződött vagy sérült terméket keresi.
Az is kell, ami nem szép
Az élelmiszerhulladék ügyében némi előrelépés mutatkozik Magyarországon. Itt írtunk korábban arról, hogy az egyik kereskedelmi lánc márciusban jelentette be azt a kezdeményezését, hogy a másodosztályú zöldségeket és gyümölcsöket is átveszi a magyar termelőktől, amiket aztán valamivel olcsóbban kínál a vevőinek.
