Nyugat-Európában az elmúlt évek egyik fő trendje éppen az volt, hogy jelentősen nőtt a bioélelmiszerek választéka, és a termékek a kisebb szakboltokon kívül a hiper-és szupermarketekben is elérhetővé váltak. Az üzletek a vevői keresletre reagáltak, a trend azonban most megtörhet, mert a kereslet elkezdett gyors ütemben apadni. A bioélelmiszerekhez való ragaszkodás a következő időszakban várhatóan az igazán jól keresők kiváltsága lesz, a termékek a luxus státusz közelébe kerülhetnek.
A G7 írta meg, hogy egy nyugat-európai élelmiszerbolt kínálatában a bio- és az organikus termékekből nagy a választék. Még egy diszkont modellben működő francia vagy német boltban is gyakran külön sorok (nem csak külön polcrészek) vannak fenntartva a bio minősítésű élelmiszereknek, és szinte nem lehet olyan alapterméket találni, amelynek ne lenne valamilyen bio vagy organikus megfelelője. A szuper- és hipermarketekre ez még inkább jellemző.
Az orosz-ukrán háború miatt viszont a regionális, de még a globális élelmiszerellátás is nagy hiányokkal küzd. A logisztikai nehézségek már a világjárvány óta sújtják a szektort, a gyorsuló infláció pedig most már érezhetően csökkenti a vásárlók költekezési kedvét.
A Die Welt német napilap például egy cikkében számos iparági elemzőt szólaltatott meg, akik a felmérésekre hivatkozva azt mondták, a német vásárlók döntő része is sokkal jobban odafigyel az árakra. Ennek részeként háromszor is meggondolja, hogy megfizeti-e a biominősítéshez kapcsolt prémium színvonalat.
A biotermesztés sajátosságai
Ahogy arról korábban egy magyar példán keresztül a lap is részletesen írt, a biotermesztés jelentősen eltér a konvencionálistól. Nem csak arról van szó, hogy a bioműveléshez speciális szakmai tudás kell, hanem sokkal több munka is, ráadásul ennek jelentős része kétkezi, emberi tevékenység. A biotermesztésnél lényegében állandóan figyelni kell a folyamatokat, és sok esetben be sem lehet avatkozni, ha probléma adódik. A gyomok elleni küzdelmet leginkább emberi erővel kell megoldani, mert vegyszerezni nem lehet a földeket. További jelentős különbség, hogy a biotermesztéshez a kisebb hozamok miatt fajlagosan jóval nagyobb termőterületre van szükség.
Ezzel pedig egy sokkal inkább morális, mintsem anyagi dilemma született meg: az ukrán háború miatt ugyanis a világ számos szegényebb régiójában, például a Közel-Kelet egy részén éhínség fenyeget. Ennek fényében viszont egy jómódban élő nyugat-európai vásárlónak azt a kérdést is meg kell magában válaszolnia a kérdést:
ragaszkodik-e most is az olyan élelmiszerek vásárlásához, amelyeket csak a konvencionális művelésnél kisebb hozamokkal lehet előállítani?
Elmarad az áttörés a bioélelmiszerek piacán
A Die Weltnek nyilatkozó szakértők szerint Németországban a bio- és organikus élelmiszerek fogyasztásának általánossá válása, azaz áttörése a fenti folyamatok miatt egyelőre elmarad, elhalasztódik. A magasabb infláció korszakában a kínálat a nagy szuper- és hipermarketekben várhatóan kis mértékben visszaszorul, az átrendeződés nyertesei talán a diszkontok lehetnek – írták.
A biotermesztők pedig azért szurkolnak, hogy a bio- és hagyományos élelmiszerek közötti megszokott árkülönbség megmaradjon, hogy arányaiban ők is követni tudják a jelentősen emelkedő árakat. A korábban biztosnak vett piaci viszonyok azonban ma már korántsem egyértelműek, a német lap erre azt a példát hozta, hogy egy ottani boltban a saját márkás vaj drágább lett, mint a márkás. Nemrég már Magyarországon is azt lehetett látni, hogy egy bioélelmiszer olcsóbb lett, mint a nem bio megfelelője (ami nyilván utóbbinak a drágulása miatt következett be, még ha csak átmenetileg is). A bioélelmiszerekhez való ragaszkodás a következő időszakban várhatóan az igazán jól keresők kiváltsága lesz, a termékek a luxus státusz közelébe kerülnek – írta a G7.
