Még tovább nőhetnek az élelmiszerárak – a hulladékgazdálkodási rendszer átalakítása miatt

Az elmúlt évek során a termékek, így az élelmiszerek csomagolásával kapcsolatos környezetvédelmi problémák orvoslása és az újrahasznosítás hatékonyságának növelése érdekében, egy uniós irányelv útmutatása alapján az összes tagállamban, így Magyarországon is bevezetik az úgynevezett kiterjesztett gyártói felelősségi rendszert (EPR).

Az már hazai sajátosság – áll a Felelős Élelmiszergyártók Szövetségének (FÉSZ) közleményében –, hogy 2023. július 1-jétől nem az állam vagy piaci szereplők által alapított nonprofit irányító szervezet, hanem a MOL által működtetett koncessziós társaság fogja kollektívan teljesíteni a szükséges visszagyűjtési és hasznosítási feladatokat a gyártók nevében.

 A gyártók kénytelenek lesznek az élelmiszerek átadási árában ezt a költségemelkedést érvényesíteni, amit a kiskereskedők saját megnövekedett terheik miatt szintén kénytelenek lehetnek a fogyasztók felé áthárítani.
A gyártók kénytelenek lesznek az élelmiszerek átadási árában ezt a költségemelkedést érvényesíteni, amit a kiskereskedők saját megnövekedett terheik miatt szintén kénytelenek lehetnek a fogyasztók felé áthárítani. (Fotó: Pixabay)

Hatékonyabb és olcsóbb lenne a piaci alapon való működtetés

A piaci szereplők eleve hatékonyabbnak és olcsóbbnak tartották volna a feladatok végrehajtását a nemzetközi gyakorlatnak megfelelően, piaci alapokon működtetni. Ezért a koncessziós tervekkel kapcsolatos aggályaikat az élelmiszergyártók is folyamatosan jelezték a hazai jogalkotók számára.

A félelmeik sajnos máris beigazolódni látszanak, mert a koncessziós megoldás hatékony működőképességének megkérdőjelezhetősége mellett nagy érvágást jelent majd a gyártók számára, hogy július 1-jétől az eddig erre a célra befizetett környezetvédelmi termékdíj összegének a többszörösét, 3-5-ször, bizonyos esetekben akár 10-szer annyit kell majd fizetniük az egyes csomagolóanyagok után.

A gyártókat képviselő szakmai szervezeteket sem vonták be a díjtételek kialakításába, így nem világos a költségviselők számára, hogy mi alapján kerültek meghatározásra az új díjtételek, következésképpen az sem látható, hogy érvényesül-e az az európai uniós irányelv, amely szerint csak a tényleges, indokolt költségeket tartalmazhatná a díj.

Kettős önköltségnövekedés

A gyártók önköltségnövekedése kettős; nemcsak a boltba kerülő csomagolt élelmiszerek csomagolására kell magasabb díjat fizetniük, de a teljes termelési és ellátási lánc mentén a csomagolások minden elemére magasabb költségek rakódnak. A gyártók kénytelenek lesznek az élelmiszerek átadási árában ezt a költségemelkedést érvényesíteni, amit a kiskereskedők saját megnövekedett terheik miatt szintén kénytelenek lehetnek a fogyasztók felé áthárítani.

Magyarán az élelmiszerárak további növekedése várható a július 1-jétől bevezetendő magas díjak miatt. Ez a költségnövekedés is további negatív hatással lehet a hazai élelmiszerpiacra, tovább erősítve az ársapkák és a kötelező akciózás kártékony piactorzító hatásait.

A díjak auditált felülvizsgálatára és jelentős csökkentésére van szükség

Mindezek alapján a FÉSZ meggyőződése, hogy az élelmiszerárak további emelkedésének megakadályozása, valamint a hazai élelmiszeripari vállalkozások talpon maradásának és versenyképességének biztosítása érdekében a díjak auditált felülvizsgálatára és jelentős csökkentésére van szükség. Szövetségünk ezért sürgős egyeztetést javasol a kormányzat és a gyártók érdekképviseleti szervei között.

Share Button

Kapcsolódó cikkek

Meglepetésre csökkentek az élelmiszerárak az olcsó... Csökkentek a nemzetközi élelmiszerárak októberben, a tejtermékek árának változása szerint. Összefoglaljuk, hogy alakultak az idei értékek az ENSZ Élel...
Nagy lehetőségek vannak a magyar csokoládégyártásb... Tavaly és tavalyelőtt 18 ezer tonna csokoládé készült Magyarországon, ennek csaknem harmada a külföldi piacokon talált gazdára. Egyre több a magas kak...
Több év börtön lehet a sertéshorror vége Bár a hivatalos vizsgálatok még csak most kezdődtek el, de szakértők szerint az állati hullák Tiszaföldváron alkalmazott kezelése a hulladékgazdálkodá...
Uniós pénzből épül újjá a magyar élelmiszeripar... Padlót fogott a magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar a rendszerváltás után. Az agrárium újjáépítéséhez elengedhetetlenek voltak az uniós források, ez...
Zöld föld: veszik, mint a cukrot Hatalmas mennyiségű, 300 ezer zsáknyi bécsi földet vásároltak az osztrák főváros lakói 2009 óta. A Guter Grund (jó alap) nevet viselő virágföld a vár...
Megoldhatja a magyar élelmiszeripar legnagyobb gon... A turisztika, az építőipar és a logisztika mellett a magyar élelmiszeripar is a digitális forradalom előtt áll az Innovációs és Technológiai Miniszté...