A hét elején még a jégeső és az erős szél okozta pusztítástól volt hangos az ország, mostanra azonban már a betakarítási munkálatokról szólnak a hírek. Közben folytatódnak a GMO ellenes vizsgálatok hazánkban, a tojástermelők pedig nagy bajba kerültek. Ha nem volt ideje a héten informálódni az agrárium történéseiről, olvassa el heti Agrárhír-összefoglalónkat!
Az időjárás továbbra sem kíméli a gazdákat. Ugyan most már a kánikula tombol országszerte, a hét elején még vihar és jégeső pusztított a keleti országrészben. Információk szerint Békésen, Battonyán, Bélmegyeren és a sarkadi járásban a jég komoly kárt tett a napraforgóban és a kukoricában, jelentős mértékben megszaggatta a leveleket. A szél sem volt kegyesebb. A betakarításra váró búzát több helyen a földre fektette, így terméskieséssel kell számolniuk az érintett gazdáknak. Vannak olyan területek, ahol a kukorica 40, a búza 50, a repce pedig 60 százalékban károsodott. A dinnyetermő területeket sem kerülte ki az égi áldás. A jégverés komoly károkat okozott a görögdinnyékben is.
Azoknak a károsultaknak, akik az agrárkárenyhítési rendszer tagjai, 15 napjuk van bejelenteni az összes kárukat. Azonnali kifizetést azonban nem kapnak. November 30-ig kell majd benyújtaniuk a teljes gazdasági évre vonatkozó kárenyhítő juttatási igényüket. Így pénzt majd csak jövő év elején láthatnak a most elszenvedett károk kompenzálásából. Egyébként 24 milliárd forint áll rendelkezésre erre. Várhatóan mindenki meg fogja kapni az őt érintő juttatást.
A károk mellett a korábbi csapadékos időszak és a mostani magas páratartalom miatt a betegségek is nehezítik a gazdák életét. Elsősorban a fuzáriummal kell számolni a közeljövőben, ugyanis az elmúlt időszak időjárása kedvez a gombafertőzések terjedésének. Az őszi árpa esetében tömegesen kezd megjelenni a korompenész, ami jelentősen rontja a termés minőségét. Aki későn vetette el a kukoricát és a napraforgót, most foghatja a fejét. Ugyanis ezekben a táblákban jelentős mértékű a gyomosodás, mivel a gazdák nem minden esetben tudnak rámenni a földekre az esőzések miatt.
A nehézségektől függetlenül megkezdődött az aratás az ország déli felén. Elsőként az őszi árpát kezdték vágni a gazdák. Már több, mint ezer hektárról takarították be a termést, átlagosan 4,9 tonnás terméshozam mellett. Összesen 1,3 millió tonna árpára számítanak idén a szakemberek, ami így több lehet, mint a tavalyi termés volt. Az árpa után elkezdődik a repce betakarítása is, majd Péter-Pál napját követően a búzatáblák is benépesülhetnek, ha az időjárás is úgy akarja. Őszi búzát egyébként 966 ezer hektárról aratnak majd le a gazdák. 5 tonnás, hektáronkénti átlagtermés mellett így országosan 4,9 millió tonna termény kerülhet a tárolókba.
Egy azonban biztos: GMO-s takarmány nem lesz közte. Ugyanis folyamatosan ellenőrzik a termőföldről lekerülő terményeket és ha GMO gyanúja merül fel, azonnal megsemmisítik a tételt. Az elmúlt években mintegy 6500 hektáron találtak GMO-val szennyezett növényi kultúrát, melyeket az utolsó magig megsemmisítettek. Szakértők szerint többek között azért sincsen szüksége hazánknak GMO növényekre, mert kiválóak a hagyományos élelmiszertermelési adottságaink.
Végül egy aggasztó hír a tojáspiacról: 20 éves mélypontra került a hazai tojáságazat, mivel a magyar tojás darabjáért mindössze 3-4 forintot adnak a felvásárlók, és ez még a jobbik eset. Az utóbbi időben ugyanis annyi külföldi (sokszor áfacsalt) tojás kerül a hazai piacra, hogy a feldolgozók sokszor már ingyen sem hajlandóak átvenni a hazai tojást. Megoldást jövőre az áfacsökkentés hozhat, kérdés, fenn tudnak-e maradni addig a kistermelők?!
Agrárhír-összefoglalónk az MTI és a Magro.hu hírei alapján készült el!
