A FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács készített összefoglalót a málna piacát meghatározó tényezőkről. Szétnéztek a világban és elemezték a málnatermesztés szempontjából fontos országok helyzetét 2023. nyarán. Továbbra is a munkaerő kérdése és az időjárás számít a leginkább meghatározónak az ágazatban, de országonként eltérő kihívások is jelentkeznek a gazdaságok számára.
A FruitVeB által több külföldi forrásból szerkesztett összefoglaló szerint Hollandiában július közepén a málna ára 1,3 euró/125 gramm volt, ami körülbelül 4000 Ft/kg-nak felel meg. A termelők a megnövekedett munkaerő-költségek miatt ezzel nem voltak elégedettek, de a kínálat bőséges, és a kereslet is élénk a gyümölcs iránt. Az utóbbi időben egyre több lengyel málna került a holland piacokra, mivel a közelmúltban Lengyelországban is elkezdtek korszerűbb fajtákat, például Lagorai-t termeszteni.
Belgium: a hőség nem kedvez a termelőknek
Belgiumban a málna kínálata július közepén még korlátozott volt, annak ellenére, hogy a hasonló fekvésű országokban a szezon akkor volt a csúcson. Ennek oka, hogy a hőség miatt a növények túlélő üzemmódba kapcsoltak, ezért nagy tételek nem jelentek meg a piacokon. A kereslet viszont élénk, ezért igen magas árakkal találkozhattak a vásárlók.
Németország: Alsó-Szászországban bővül a termesztés
Júliusban a kereslet kis mértékben visszaesni látszott, mivel megkezdődtek a nyári szabadságok, és sokan nyaralnak külföldön, az árak viszont magasak, a kereslet pedig átlagosnak volt mondható. A német málnának az importtal is versenyeznie kell, és nem csak a hagyományos termelő országok vannak jelen a piacon, mint Portugália vagy Marokkó, hanem tengerentúli országok, mint Mexikó és Dél-Afrika is. Lengyelországból és Szerbiából is vártak versenytárs termékeket.
Az új termesztési módszereknek köszönhetően a legfontosabb német régióban, Alsó-Szászországban már májustól szeptemberig termesztik a málnát. A 2022-es évben szabadföldi termesztésben összesen 192 tonnát takarítottak be a tartományban. Az utóbbi években a szabadföldi termesztés fokozatosan a takarásos, fólia alatti technikára állt át, ennek következtében állandó mennyiséget és minőséget tudnak piacra juttatni a termelők, javarészt az időjárási viszonyoktól függetlenül.
Egyesült Királyság: 10 napot késett a szezonkezdet
Az angol málnaszezon 10 napos késéssel, május közepén indult, és július elején érte el csúcspontját. Az idény hagyományosan Kentben kezdődik, majd egyre északabbra tolódik, de idén a középső országrészben szokatlanul korán kezdődhetett meg a szedés. Júliusban a piacon a keresletet meghaladó mennyiségű áru volt megtalálható, és elég bizonytalan, hogy ez a felesleg túlkínálat következménye, vagy az országban sokakat sújtó megélhetési válság csökkenti a keresletet ilyen meghatározó mértékben.
Az utóbbi években az Egyesült Királyságban a málna termőterülete szerény mértékben bővült, és ez a növekedés az új fajták, illetve modernebb termesztéstechnikai megoldások bevezetésével jelentősen növelte a belföldi termelés volumenét. A kiskereskedelemben ez úgy jelentkezett, hogy a boltokban nagyobb csomagolási egységekben kezdték el árulni a gyümölcsöt, és valamelyest csökkentettek az áron is az addig alkalmazott “egyet fizet, kettőt kap” akciók helyett.
Bár ez a fogyasztók számára kedvező, a termelők jövedelmezőségét rontja. A munkaerő-ellátottság pillanatnyilag megfelelőnek tűnik, itt a problémát inkább az jelenti, hogy a munkások származása túlságosan is diverz, ezért sok helyen nyelvi akadályok akadályozzák a hatékony munkavégzést. Egy másik gond, hogy kevés a visszatérő idénymunkás, így a termelőknek kezdő szedőkkel kell boldogulniuk, ami szintén nem tesz jót a hatékonyságnak.
Franciaország: még mindig alacsony szinten a belföldi málna fogyasztása
Július elejére már mindegyik fő francia termesztőkörzetben megkezdődött a szedés. A májusi átlag körüli hőmérsékletek miatt nem jött előrébb a szüret, mint 2022-ben. A magasabban fekvő régiókban július elején kezdődött meg a betakarítás. Meglepő módon a málna marketingje Franciaországban egyáltalán nem hasonlít a többi gyümölcsnél megszokott, erősen protekcionista és hazafias attitűdhöz. Rengeteg az import termék, olyannyira, hogy a teljes kínálat 85 százaléka külföldi áru. Ennek oka, hogy a szamócához hasonlóan a málna is rendkívül időjárás-érzékeny gyümölcs, emiatt a boltok nem szívesen kanyarítanak le külön polcrészeket a hazai termékeknek, illetve nem merik feladni az importtermékek rendelését, mert gyakran akadozik a belföldi áru beszállítása. Ugyanakkor a fogyasztási adatokból egyértelműen látható, hogy a franciák az utóbbi években egyre több málnát fogyasztanak, azaz lenne tér a fejlődésre.
Az eddigi tapasztalatok szerint a szezon kezdetén a termés minősége jó volt, de több termesztőkörzetből is foltosszárnyú muslica (Drosophila suzukii) fertőzését jelentettek – a fertőzés mértéke régiónként eltérő.
Olaszország: továbbra is versenyképes a portugál málna
Észak-Olaszországban Vinschgau körzetében a szamóca után a málna a legnagyobb területen termesztett bogyósgyümölcs, amelyet általában 900-1700 méteres magasságban termesztenek. Itt július elején kezdődött meg a betakarítás, és egészen október végéig, az első fagyokig tart majd a szezon. Ebben a régióban kizárólag fóliaalagutas termesztést folytatnak, az elsődleges célpiacok Észak- és Közép-Olaszország. Az árak 8-10 euró/kg körül alakultak július közepén.
Piemontban május közepén startolt el az idény, és az első csúcs május-júniusban már lefutott. Általában 15 nap szüret van az első és a második, újravirágzást követő szezoncsúcs között, de júliusban még szerény mennyiségeket takarítottak csak be. A május-júniusi időszakban 9-10 euró/kg áron értékesítették a gyümölcsöt a kiskereskedők felé, de az exportra szánt tételeknél magasabb árat is el tudtak érni. Június végén 6 euró/kg környékére csökkent az átvételi ár, majd július elejére 8 euró/kg szintre emelkedett. Június közepén jelent meg Olaszországban a Portugáliából származó málna, amelyet jellemzően a belföldi gyümölcsnél 7-8%-kal olcsóbban lehetett kapni, így nagyon versenyképes volt a piacokon, de ugyanez vonatkozott a portugál áfonyára is.
Spanyolország: alacsony termésszint magas árakkal
A spanyol málnaszezon július közepére gyakorlatilag már véget ért, a 24. hétre a legjelentősebb tételek értékesítése befejeződött. Ágazati források szerint a tavalyinál 21 százalékkal kisebb mennyiséget sikerült forgalomba hozni. A szűkösebb kínálat viszont felnyomta az árakat, a párizsi Rungis nagybani piacon például a szezon utolsó négy hetében is még 10,7-12,8 euró/kg árakat sikerült elérni a 125 grammos tálcás kiszereléseknél.
Dél-Afrikai Köztársaság: szűkös kínálat, szeptemberben indul csak a főszezon
Bár Dél-Afrikában a főszezon csak szeptemberben kezdődik meg, a legdélebbi országrészben egész évben folyik a termelés. A kínálat elég szűkös volt a hetedik hónapban, pedig a termelők szerint helyi kereslet és exportlehetőségek egyaránt lennének, a fő problémát azonban a helyi viszonyokhoz jól adaptálódó fajták hiánya jelenti.
Szerbia: szörnyű évet zárnak a gazdák
A késő tavaszi és a kora nyári esők következtében kialakult áradások miatt a frisspiaci málna mennyisége elmarad a tavalyitól, exportra például alig jut majd belőle, ezt általában a helyi piacokon értékesítik. Az előző, jó szezonból még igen jelentős fagyasztott készletek vannak raktáron (kb. 25 ezer tonna), ami most a friss és a fagyasztott felhasználásra kerülő gyümölcs árát egyaránt lenyomja. Szerbia éveken át a világ legnagyobb fagyasztottmálna-exportőre volt, fénykorában évi 120-140 ezer tonnás kivitelével (ez most reexporttal együtt évi 70 ezer tonna környékére csökkent), és szerepe mind a mai napig meghatározó gyakorlatilag a teljes világpiacra nézve.
A mostani helyzetnek egészen biztosan komoly hatása lesz a lengyel, az ukrán, a moldáv és más piacokra is. A szerb termelők helyzetét súlyosbítja, hogy a fagyasztóüzemek nem voltak hajlandók 650 Ft/kg-nál magasabb árat fizetni a beszállított gyümölcsért, ami különösen annak fényében a termelők arcul csapása, hogy az előző pár évben a felvásárlási árak 1200 Ft/kg körül alakultak. A gazdák tüntetéseket, tiltakozásokat is szerveztek, de mivel a fagyasztóüzemek még veszteséggel sem tudták értékesíteni a tavalyról rajtuk maradt tételeket, csak igen szerény mértékű áremelést tudtak elérni. A gazdáknak nem maradt más választásuk, mint extrém alacsony áron átadni a gyümölcsöt, mivel tárolni nem lehet, ennyi málnát pedig a frisspiacon értékesíteni lehetetlen.
Ukrajna: olcsó az ukrán málna, rekordtermés várható
A jónak ígérkező termés miatt a feldolgozásra felvásárolt málna ára az 50 dollárcentes pszichológiai határérték alá csökkent: a fő termesztőkörzetekben 18 hrivnyát (0,5 USD, 165 Ft) kínáltak a gyümölcs kilójáért, de voltak próbálkozások 17 hrivnyás (155 Ft/kg) felvásárlási árakra is. Ennyiért azonban csak kevesen voltak hajlandók odaadni a termést, nem is alakult ki kígyózó sor a felvásárlóhelyek előtt. A gurulós málna szegmensben 35 UAH/kg (320 Ft/kg), majd egy hét múlva 30 UAH/kg (275 Ft/kg) árak voltak jellemzőek. A feldolgozók részéről megnyilvánuló erősebb kereslet normál körülmények között egy kedvezp előjel lehetne a piaci résztvevők számára. Azonban elég valószínű, hogy Ukrajnában az augusztus-októberi főszezonban rekordtermést fognak betakarítani, ami nem segíti az árak szinten tartását – írta a részletes országonkénti FruitVeB összefoglaló.
