A termőföldön gazdálkodó társadalom számára lételem, hogy a több ezer év alatt kialakult humuszos talaját helyben tartsa. Ne vigye el a víz falvakba, a szomszéd gazdálkodó területére, hiszen a tápanyagban többé-kevésbé gazdag felszíni humuszos talajréteg adhat biztosabb alapot a megfelelő mennyiségű és minőségű termény, termés előállításához. Ennek támogatására több, jól működő megoldás van. Középpontban a talajvédelem.
A NAK szakértője, Sztahura Erzsébet írt az őszi és téli csapadékos időszakban előforduló víz általi kártételekről és enyhítésükről. A hirtelen lezúduló csapadék a fedetlen – takarónövénnyel, mulccsal, szármaradvánnyal, őszi vetéssel nem védett – talajaink erózióját idézheti elő. A vízerózió, a víz által előidézett talajpusztulás a termőréteg elvékonyodását, a talaj humusz– és tápanyag-szolgáltató képességének csökkenését, vízháztartási viszonyainak romlását okozza. Hazánkban mintegy 2,3 millió hektár terület érint a víz és a szél romboló hatása. A vízerózió részben természetes folyamat, de sokat tehetünk azért, hogy a gazdálkodási módunk ne fokozza ezen hatásokat – írta. Egyre fontosabb az őszi téli csapadék talajban tárolása.
Mit kell tenni a károsodás mértékének csökkentéséért?
A szakértő a teljesség igénye nélkül ismertetett néhány lehetőséget, melyet a gazdálkodóknak saját körülményei szerint a saját érdekében érdemes megfontolnia. A termelő 2023-tól az agrár-ökológiai programban (AÖP-ben) támogathatja, hogy földjének talaja hosszú távon biztosítsa számára a gazdaságos gazdálkodás lehetőségét.
Talaj fedése mulcshagyással, lejtő hosszának megtörésével (szintvonalakkal párhuzamos átjárható füves sáv, dupla magszámmal vetett sáv, zöldugar, méhlegelőszegély, stb.), takarónövények alkalmazásával, ültetvényben füves sorköz, szintvonalakkal párhuzamos telepítés, vetés, direktvetés, rőzsefonat stb. Ide sorolandók a forgatás nélküli művelési módok is természetesen.
A talaj fedésével nem engedjük, hogy a talaj szerkezete sérüljön, „szétrobbanjon”, eliszapolódjon, ezáltal tömörödést is generálva, ami a későbbiekben – amikor ismételten csapadékhiány, vagy intenzív esőzés következik – ismét aszályhatás, illetve erózió léphet fel, tehát tovább fokozódik a degradáció. Az erózióvédelem szempontjai szerint kialakított parcellák talajának tömörödöttségét rendszeresen ellenőrizni kell, és szükség esetén a megfelelő mélységű talajlazításról gondoskodni kell.
A Komárom-Esztergom megyei Növény- és Talajvédelmi osztály által kiadott tájékoztató is felhívja a figyelmet arra, hogy lehetőleg a lejtőirányú talajművelést és vetést kerüljük el. Különösen a kapás kultúráknál fontos ez, mert azonos csapadékmennyiség és intenzitás mellett a lejtőirányban művelt területen nagyobb eróziós kártétel következik be.
Tarlóhántás és talajnedvesség
Az erózió elleni védelemben különösen fontos a helyes nyári tarlóápolás. A lejtős terület egy részén (pl. sávokban) el kell hagyni az aratást követő azonnali tarlóhántást, mert a hántatlan tarló jobban ellenáll az eróziónak.
Ez esetben mérlegelni kell, hogy a talajnedvesség megőrzése (azonnali tarlóhántás), vagy az erózió elleni védelem (későbbre halasztott, sávos tarlóhántás) a fontosabb.
A tarlóhántást mulcshagyó technológiával javasolt végrehajtani, mert az egyrészt védi a talajfelszínt (besugárzás, erózió, nedvességvesztés), másrészt kedvezőbb feltételeket teremt a talajélet számára. A talaj nedvességi állapotától és az utóveteménytől függően a tarlóba vetett zöldtrágyanövények, takarónövények szintén előnyösek az erózió elleni védelemben.
A NÉBIH weboldalán rögzített adatok szerint a „gyengén erodált szántó hozama 10-20 %-kal, a közepesen erodált szántó hozama 40-60 %-kal, míg az erősen erodált szántó hozama 60-80 %-kal kevesebb, mint a hasonló típusú, nem erodált talajoké.”
Az igen lejtős, szabdalt területeken a szántóföldi hasznosítás helyett esetileg alternatív megoldást jelenthet a 2023-tól induló “Nem termelő beruházások” keretében támogatott, és fenntartási összegekkel ösztönzött erózió elleni védelmet nyújtó gyepterületek, agrárerdészeti rendszerek kialakítása is.
További hasznos információkat az alábbi linken elérhető kiadványokban, cikkekben lehet találni a témához:
A NÉBIH tájékoztatója az alábbi linken érhető el.A Komárom-Esztergom megyei Kormányhivatal tájékoztatója ezen a linken olvasható.
