A belvíz jött, látott és még mindig itt van a gazdák földjein. Éppen ezért aktuális, hogy összefoglaljuk a belvízkárt szenvedett talajok művelésének szabályait. Cikkünkben bemutatjuk a belvizek típusait, illetve a belvizes talajok művelésével kapcsolatos hasznos tanácsokat, amikkel védekezhet a belvíz ellen.
A belvíz a termelést akadályozó káros vízbőség (vízpangás) a talaj felszínén és a termőrétegben. A belvizek kialakulása több kedvezőtlen tényező együttes hatására jön létre, és három fő típus különböztethető meg – írja Birkás Márta professzor asszony Talajművelési ABC című könyvére hivatkozva a Magyar Mezőgazdaság cikke.
Az első típusba az összegyülekezési típusú belvizek tartoznak. Amikor a csapadék mennyisége meghaladja a felszíni beszivárgás és lefolyás összegét, a felszín mélyedéseiben összegyűlik. Sík területeken a talajtulajdonságok és azokat akár átmenetileg is befolyásoló időjárási viszonyok (pl. talajfagy), valamint a relatív domborzat helyzete okozzák a belvízképződést.
A második csoportot a feltörő, felszivárgó belvizek alkotják. A talajvíz kapcsolatban van a környező magasabb területek talajvizeivel, amely a felszínre szivárog. Ilyen típusú belvizek ott jelennek meg, ahol az eltemetett egykori folyómedrek durvább szemcséjű üledékei lehetővé teszik az oldalirányú szivárgást. Az eltemetett folyómedrek meghatározó szerepet játszanak a nyomás alatti talaj- és rétegvizek felszínre jutásában (a vízfeltörések ugyanis sajátos, folyómederre emlékeztető képet mutathatnak).
Az elvezetés által generált belvizek esetében az elvezetni szándékozott vizek átmenetileg a csatornákban és (ha megtelnek, akkor) azok környezetében tározódnak.
A természeti eredetű belvizek tolerálható szinten tartása feltételezi a kistérségi, illetve térségi összefogást és intézkedéseket. A művelés eredetű vízpangás a talaj vízbefogadó és -tároló képességének kialakítása, fenntartása révén előzhető meg. Ne használjanak talpképző művelőeszközöket nedves talajon, de nyirkos talajon is csak körültekintéssel, folyamatos ellenőrzéssel. Csapadékos idényben a technológiai taposás elkerülhetetlen, ilyenkor a keréknyomokban összegyűlik a víz. Ennek gyógyítása több lépcsőben történhet (szikkasztás, egyengetés, fellazítás). Ami meggondolandó, hogy a víztöbbletnek pillanatnyilag az a része felesleges, amelyet a jó állapotú talaj sem képes tárolni.
Birkás Márta professzor asszony
Mi okozza a belvizet?
A belvízképződés természeti tényezői között hidrometeorológiai (fagy, sok csapadék), domborzati okok (felszíni mélyedések), hidrogeológiai (a felszín közelében a csapadék beszivárgását akadályozó vízzáró kőzetek) és a talajjal összefüggő (vízáteresztő- és tározóképesség) okok vannak. A belvízképződést emberi tényezők is jelentősen befolyásolják. Ilyenek például a hiányosan működő vízrendezési létesítmények, a víz útját álló beépítések (házak, utak, vasutak). Gazdálkodási eredetű belvizek alakulhatnak ki túlöntözéskor (a talaj túltelítődése miatt), nedves felszín géppel való összetiprásakor valamint a vízelvezető árkok betemetése miatt. Vízpangás alakulhat ki a szakszerűtlen művelés miatt a talajban kialakult eke- vagy tárcsatalpréteg fölött.
A tartósan víz alá került talajok művelhetősége és termékenysége leromlik, ezért az adott termőhely gazdasági értéke is csökken. A vízpangás okozta kárt növeli a nitrogén talajvízbe mosódása, majd az élő vizekbe jutása (környezeti veszélyek). A víz által eliszapolt talaj kolloidjai a felszíni rétegből mélyebbre süllyednek, ahol a már ülepedett rétegekhez kapcsolódva erősítik azok összeállását. A természeti eredetű magas talajvízszint kezelése túlnő a gazdálkodás keretein. A tömör vagy poros (víz hatására eliszapolódó) szerkezet a szakszerűtlen művelés következménye, vagyis az ilyen hiba megelőzhető és javítható.
A belvízkárt szenvedett talaj művelésének 10 szabálya
- A kár enyhítése a legfontosabb, az újabb károkozás tilos.
- Minden olyan beavatkozás tilos, ami a talaj regenerálódását megakasztja: a mély és elmunkálatlan tarlóművelés, a nyári szántás, a kenő-gyúró őszi szántás.
- A talajokat csak művelhető, elmunkálható állapotban lehet bolygatni a taposási kár csökkentése érdekében.
- A talajállapot-javító mélyebb alapművelés előfeltétele a sekély, mulcshagyó tarlóhántással teremthető meg.
- A művelési rendszerben a fokozatos mélyítés követendő: sekély tarlóművelés, kissé mélyebb ápolás, a tömör rétegnél mélyebb alapozó művelés.
- A tömör, vízzáró réteg átlazítása hántott tarlón, a legfelső rétegben biológiai szempontból aktív (beéredésnek indult) talajon ajánlatos.
- A felszínvédelem idejének kitolása, mulcshagyó alapművelés alkalmazása.
- Szervesanyag- és szénkímélés minden egyes művelésnél (szükséges bolygatás igen, kárt okozó vagy felesleges nem).
- Talajszerkezet-kímélés szükséges a művelési rendszer minden lépésében.
- Táblaszintű talajállapot-ellenőrzés tarlóművelés, alapművelés, vetés után és a növényállományban is.
