Meglepődik, hogy a sör lehetett a mezőgazdaság kialakulásának oka?

Bizonyíték nélkül a tudósok eddig csupán feltételezni tudták, hogy a mezőgazdaság kialakulása összefüggött a különféle gabonák magvának szénhidrátjait etil-alkohollá és szén-dioxiddá bontó fermentáció, vagyis az erjedés felfedezésével. A sörkészítés tárgyi kellékei ugyanis olyan korszakokból kerültek elő, amelyeket jóval megelőzött valamilyen fejlettebb agrárkultúra. Ennek alapján a régészek és a gasztrotörténészek csak azt állíthatták biztosan, hogy az ókori Mezopotámiában és az Egyiptomi Birodalomban már iparszerűen készítették a különféle gabonasöröket.

A Qubit anyaga számolt be a felfedezésről, ezt a cikket szemléztük. A nemzetközi régészeti szemle, a Journal of Archeological Science lapban megjelent tanulmány viszont arról ír, hogy a mai Izrael területén 13 ezer évvel ezelőtt virágzó Natúf kultúrában már ismerték a sört.

Arra következtet egy magyar taggal is rendelkező kutatócsoport, hogy a mezőgazdaság kialakulása szorosan összefügghetett a sörkészítéssel
Arra következtet egy magyar taggal is rendelkező kutatócsoport, hogy a mezőgazdaság kialakulása szorosan összefügghetett a sörkészítéssel

A Li Liu, a Stanford Egyetem őskori kultúrákat kutató nyelvésze vezette kutatócsoport – köztük a lengyel tudományos akadémia kötelékében dolgozó Lengyel György – arra a felismerésre jutott, hogy az addig halászó-vadászó-gyűjtögető közel-keleti emberek kifejezetten a sör miatt váltottak életmódot. Eszerint a vélhetően szakrális és/vagy gyógyító célból fogyasztott alkoholos ital kiváltotta mámor vezérelte a Homo Sapienst a gazdálkodás, később pedig a civilizáció építésének útjára.   

Izraeli barlangban bukkantak rá az ősi fermentálási technika nyomaira

Li Liu és munkatársai a korai Natúf kultúra temetkezési helyeként is azonosított izraeli Raqefet-barlang leletanyagát vizsgálva gondolják bizonyítottnak az állításaikat. Az itt talált, időszámítás előtti 13700 és 11700 közötti időszakból származó növényi maradványokból és tárgyi emlékekből (többek között a sziklapadlóba vájt edényforma üregekből) ősi fermentálási technológiák meglétére következtettek.

A kutatócsoport szerint a halász-vadász Natúf kultúra rituális szertartásainak bizonyítottan helyet adó barlang nem csupán templom és temető volt, de a szakrális célból elfogyasztott italt is itt főzték. A natúf sörmesterek árpa- és búzamalátával (azaz csíráztatott gabonával) dolgoztak, a hőleadással járó fermentáláshoz pedig az említett sziklaedényeket használták üstként. A teljes cikket a Qubit oldalán olvashatja el.

Share Button

Iratkozzon fel hírlevelünkre!

Hogy elsőként értesüljön fontos agrárhírekről, támogatásokról, rendeletekről!

Kapcsolódó cikkek

Alkobeer projekt – Alakor biosör A nyáron adtunk hírt Facebook oldalunkon arról, hogy elkészült az első magyar biosör, ami az ősi eredetű alakor búzából készül, melynek kiemelkedő a b...
Kalóriaszegény sört találtak ki nőknek A biomérnökök dolga nem egyszerű, mégis sokan választják ezt a hivatást. Az Ifjúsági Bolyai Pályázat nyertes munkáját elkészítő leendő biomérnök hölgy...
Ha a magyarok a sörivásban nem is, a magyar sörgyá... Egy magyar évente 62 liter sört iszik, ami elég messze van az európai élbolytól, hiszen egy tisztességes cseh állampolgár 143 litert gördít le a torká...
Hamarosan hazai komló kerülhet a holland világmárk... A közelmúltban írtak alá azt a az együttműködési megállapodást, aminek következtében a magyar árpa, meggy és bodza után ezentúl újabb hazai alapanyagg...
Az országos sörvizsgálat alapján kifogástalan a mi... A nyár egyik legjobban fogyó termékét, a világos dobozos söröket tesztelte Szupermenta projektjében a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih...
Tudta, hogy több a sörfőzde Magyarországon? Folyamatosan nő a hazai sörgyártással foglalkozó vállalkozások száma 2016 óta. Annak ellenére több a sörfőzde Magyarországon, hogy a 2016-os 149 milli...