Bizonyíték nélkül a tudósok eddig csupán feltételezni tudták, hogy a mezőgazdaság kialakulása összefüggött a különféle gabonák magvának szénhidrátjait etil-alkohollá és szén-dioxiddá bontó fermentáció, vagyis az erjedés felfedezésével. A sörkészítés tárgyi kellékei ugyanis olyan korszakokból kerültek elő, amelyeket jóval megelőzött valamilyen fejlettebb agrárkultúra. Ennek alapján a régészek és a gasztrotörténészek csak azt állíthatták biztosan, hogy az ókori Mezopotámiában és az Egyiptomi Birodalomban már iparszerűen készítették a különféle gabonasöröket.
A Qubit anyaga számolt be a felfedezésről, ezt a cikket szemléztük. A nemzetközi régészeti szemle, a Journal of Archeological Science lapban megjelent tanulmány viszont arról ír, hogy a mai Izrael területén 13 ezer évvel ezelőtt virágzó Natúf kultúrában már ismerték a sört.
A Li Liu, a Stanford Egyetem őskori kultúrákat kutató nyelvésze vezette kutatócsoport – köztük a lengyel tudományos akadémia kötelékében dolgozó Lengyel György – arra a felismerésre jutott, hogy az addig halászó-vadászó-gyűjtögető közel-keleti emberek kifejezetten a sör miatt váltottak életmódot. Eszerint a vélhetően szakrális és/vagy gyógyító célból fogyasztott alkoholos ital kiváltotta mámor vezérelte a Homo Sapienst a gazdálkodás, később pedig a civilizáció építésének útjára.
Izraeli barlangban bukkantak rá az ősi fermentálási technika nyomaira
Li Liu és munkatársai a korai Natúf kultúra temetkezési helyeként is azonosított izraeli Raqefet-barlang leletanyagát vizsgálva gondolják bizonyítottnak az állításaikat. Az itt talált, időszámítás előtti 13700 és 11700 közötti időszakból származó növényi maradványokból és tárgyi emlékekből (többek között a sziklapadlóba vájt edényforma üregekből) ősi fermentálási technológiák meglétére következtettek.
A kutatócsoport szerint a halász-vadász Natúf kultúra rituális szertartásainak bizonyítottan helyet adó barlang nem csupán templom és temető volt, de a szakrális célból elfogyasztott italt is itt főzték. A natúf sörmesterek árpa- és búzamalátával (azaz csíráztatott gabonával) dolgoztak, a hőleadással járó fermentáláshoz pedig az említett sziklaedényeket használták üstként. A teljes cikket a Qubit oldalán olvashatja el.
