Előrelépés a fertőző állatbetegségek elleni harcban: 3D-s szövetkultúrákat fejlesztettek ki

Háromdimenziós szövetkultúrákat fejlesztettek ki az Egyesült Királyság tudósai annak érdekében, hogy tanulmányozni tudják a szárnyas jószágok egészségi állapotát. A kultúrák a csirkebelet imitálják. A megoldás segítségével olyan megbetegedéseket tudnak vizsgálni, mint a szalmonella és a madárinfluenza. Sőt, még a zoonózisos, állatról emberre terjedő fertőzéseket is alaposabban fel tudják deríteni.

A tudósok az őssejtekből növesztett, kifordított miniatűr beleket, más néven enteroidokat hoztak létre a baromfik bélbiológiájának kutatására – írta a Farming UK cikke alapján az Agrárszektor. A 3D-s modellek fejlesztése tovább fogja támogatni a gyakori fertőzések és a csirke immunitás kutatását. A Roslin Intézet tudósai szerint abban is segíteni fogják a kutatókat, hogy jobban megértsék a csirkék betegségekre adott immunválaszát.

A fertőző állatbetegségek elleni megoldások elérésében segít a háromdimenziós szövetkultúrák megvalósítása - képünk illusztráció
A fertőző állatbetegségek elleni megoldások elérésében segít a háromdimenziós szövetkultúrák megvalósítása – képünk illusztráció

Fertőző állatbetegségek: tesztelés könnyebben és gyorsabban

A britek fejlesztése támogathatja a csirkebélre irányuló takarmány-adalékanyagok, oltások és gyógyszerek tesztelését is, az ipari partnerekkel végzett munkával pedig meghatározhatják a csirkefajták bélrendszerének egészségi állapotát. A tudósok úgy hozták létre a mini beleket, hogy a belső bélfelület a külső részükön található. Ez a hozzáférhető felület teszi lehetővé a kutatók számára, hogy könnyen kitegyék a szöveteket a betegségeket okozó organizmusoknak és takarmány-adalékanyagoknak, így nyomon követhetik a hatásokat.

Az enteroidok az első olyan mini bélmodellek, amelyek természetes módon tartalmazzák az immunrendszer sejtjeit, lehetővé téve ezzel a csirke fertőzésre adott válaszának átfogóbb megértését.

Tessa Nash, a Roslin Intézet munkatársa szerint a madarak gyomor, – és bélrendszerének tanulmányozását régóta akadályozta a sejttenyésztési eszközök hiánya. Az új mini beleknek a kifejlesztésével most tanulmányozhatjuk azokat a betegségeket, amelyek fontosak a baromfiipar számára, beleértve a zoonózisos fertőzéseket is – közölte.

A zoonózisos, tehát az állatról emberre átterjedni képes fertőzésekkel kapcsolatban Lonneke Vervelde, az Intézet professzora elmondta:

A kifordított organoidok segíthetnek megérteni, hogy a csirkék bélszövete hogyan reagál a betegségekre, a takarmány-adalékanyagokra, valamint a táplálkozási és hőstresszre. Ezáltal pedig időt lehet spórolni és a szükséges állatlétszámot is csökkenteni tudják.

Share Button

Kapcsolódó cikkek

Agrár pályázatokról egyszerűen 1. rész Jelen cikk-sorozat célja, hogy a gazdálkodók számára utat mutasson az Európai Uniós és hazai támogatások igénybevételéhez. Magyarország területének k...
Az állattenyésztés nyertese lehet a 2014-2020-as c... A Földművelésügyi Minisztérium álláspontja szerint az állattenyésztő kis- és közepes gazdaságok a 2020-ig szóló európai uniós költségvetési ciklus egy...
Milyen évet zár idén a mezőgazdaság? Szakértők vál... Vegyes eredményeket, de összességében jó évet jelenthet a mezőgazdaságnak a 2014-es esztendő. A szántóföldi növénytermesztésben ugyan nem biztosított ...
Szorosabbá fűzik a román-magyar agrár kapcsolatoka... A magyar-román agrár kapcsolatépítés jegyében Kecskemétre látogatott egy delegáció Alba megyéből. A Megyeházán rendezett tanácskozás középpontjában a ...
Visszanyerheti jelentőségét az állattenyésztés... Növekvő sertésállomány Magyarországon; tejtermék-támogatás; támogatást kapnak a zöldség-gyümölcs termelők az orosz embargó miatt; átgondoltabb AKG pro...
Baromfihús előállítás az Európai Unióban Mai cikkünkből kiderül, mennyi baromfihúst állítanak elő az Európai Unió területén, melyik ország termeli a legtöbbet, illetve Magyarország hol áll az...