Miskolcon született és felnevelt bölényt engednek szabadon a Fogarasi-havasokban

A fajtamentő szakemberek erőfeszítéseinek eredményeképpen ma már újra több mint 8000 európai bölény él szabadon. Hozzájuk csatlakozik a Miskolci Állatkert elsőszülött bölénybikája is, aki november közepén utazott el Romániába, hogy csatlakozzon a Fogarasi-havasokban élő bölények csordájához. A bika négyéves korára már annyira megerősödött, hogy hamarosan újra szabadon, a természetben élhet. […]

Tovább…

Egy pásztorkutya, ami a magyar kulturális örökség része

A kuvasz egy igazi kincs, egy örökség, amelyet őseinktől kaptunk – mondta Nagy István agrárminiszter, aki arra is felhívta a figyelmet, hogy a kuvaszt nem a külseje, hanem a jelleme teszi nemessé, amelyhez lenyűgöző szépség párosul. Büszkék vagyunk rá, hogy nemzetközi szinten is ilyen különleges genetikai erőforrásokkal rendelkezik ez a magyar kutyafajta – emelte ki a tárcavezető. Hozzátette: az Agrárminisztérium genetikai erőforrásaink megóvásáért 2 évvel ezelőtt génmegőrzési stratégiát készített, amelynek része a kuvasz, valamint a további 8 magyar ebfajta génmegőrzési tevékenységének a támogatása. […]

Tovább…

Különleges paradicsomadományt kapott Magyarország legnagyobb közösségi kertje

30 darab kiemelkedő minőségű öko paradicsompalántát adományozott a Kortárs Építészeti Központ (KÉK) Közösségi Kertek programja javára a Föld Napja alkalmából az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (ÖMKi). Olyan gasztronómiai ínyencségekről van szó, amelyeket eddig leginkább csak a génbankok őriztek. Ezeknek az elfeledett tájfajtáknak helyük van a kiskertekben, az oktatásban és a vacsoraasztalokon is, mondta el az ÖMKi tájfajta paradicsom projektjének felelőse, Takács Bence. […]

Tovább…

Kicsi, szelíd, és jó a sajtja – ez a kárpáti borzderes

A fajta a Kárpátok karéjában és a hegylábi területeken alakult ki, eredete azonban egyelőre a homályba vész. A kárpáti borzderes a mai formáját az 1800-as évek közepére-végére nyerte el. A Kárpátokban jelenlévő mokány, riska, busa marhát svájci borzderes fajtájú szarvasmarhákkal keresztezték, mely az eddig viszonylag heterogén állománynak egységes külsőt kölcsönzött. Használatán nem sokat változtatott a svájci borzderessel történt keresztezés, a fajta megtartotta primitív ősi jellegét, a svájci talán csak a tejtermelésén javított. A Kárpát-medencében őshonosnak, vagy régen honosultnak tekinthető. […]

Tovább…