Kicsi, szelíd, és jó a sajtja – ez a kárpáti borzderes

A fajta a Kárpátok karéjában és a hegylábi területeken alakult ki, eredete azonban egyelőre a homályba vész. A kárpáti borzderes a mai formáját az 1800-as évek közepére-végére nyerte el. A Kárpátokban jelenlévő mokány, riska, busa marhát svájci borzderes fajtájú szarvasmarhákkal keresztezték, mely az eddig viszonylag heterogén állománynak egységes külsőt kölcsönzött. Használatán nem sokat változtatott a svájci borzderessel történt keresztezés, a fajta megtartotta primitív ősi jellegét, a svájci talán csak a tejtermelésén javított. A Kárpát-medencében őshonosnak, vagy régen honosultnak tekinthető.

A Polyán Egyesület honlapja írja le a kárpáti borzderes fajta ismertetőjét, ezt az anyagot szemléztük. Mint minden primitív fajta, így ez is kettős hasznú (tej,hús) valamint kiegészül egy harmadik haszonnal is, az igáztatással. A kárpáti borzderes az időjárás viszontagságaival szemben ellenálló, ridegtartásra kiválóan alkalmas. A primitív fajták esetében az emberek manapság egy vad, megközelíthetetlen, nehezen kezelhető állatot képzelnek. A borzderes primitívsége ellenére egy könnyen kezelhető, átengedő természetű szarvasmarha, mely alkalmassá teszi kevésbé hozzáértők számára is a fogatolást és a mezőgazdasági munkát. A Kárpátok néhány eldugott településén még a mai napig végeznek ilyen munkát – írják.

A Polyán Egyesület karolta fel a kárpáti borzderes szarvasmarha fajtamentését
A Polyán Egyesület karolta fel a kárpáti borzderes szarvasmarha fajtamentését
A kárpáti borzderes külleme

Kis testű, marmagassága 110 -135 cm, színe a borzderes fajtára jellemző, nem egységes, barna és szürke szőrszálak keveréke (jellegzetes deres szín). Ha a szürke szőrszálak vannak túlsúlyban, akkor az állat szürkésbarna benyomást kelt, ha a barna, akkor inkább barnás árnyalatú. Egyes egyedek hátán világosabb csík húzódik (szíjalt hát). Az állatok nagy része rigószájú, mely a száj és az orr körül húzódó fehér sávot jelenti. A hátsó végtagok enyhén kardos állásúak, a szügy nem túl lebernyeges. A fej egy kissé nagy, ám szép vonalú. A szarvak nem mindig szabályos állásúak, a szarvtő világos, fekete véggel, de előfordul a sötét szarv is az állatoknál. A fül belülről hosszú szőrökkel borított, a paták pedig palaszürkék.

A kárpáti borzderes szarvasmarha Egertől északra, a Bükk-fennsíkon
A kárpáti borzderes szarvasmarha Egertől északra, a Bükk-fennsíkon
A kárpáti borzderes fajta fennmaradása

A Polyán Egyesület szerint a fajtában sokáig nem jelent meg az amerikai swiss brown, de mivel a gazdaságok az intenzifikáció irányába tartanak, ahol a cél a több ezer literes éves tejtermelés, félő, hogy a fajta eltűnik, illetve olyan mértékben felhígul, hogy a génmegőrzése lehetetlenné válik. Ez idáig Kárpát-medence egyetlen egy országa sem vállalta fel a fajta génmegőrzését, azonban úgy tűnik, hogy Magyarországi szakemberek, civil egyesületek, valamint magángazdálkodók megtették az első fontos lépéseket. A mai Magyarország területén a Zempléni hegyközben Mikóháza határában van az egyetlen kis létszámú csorda, mely magját képezi annak a génmegőrzési programnak, amely a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-tudományi Karának Állattenyésztés-tudományi Intézetével indult el.

A hegyvidéki és hegylábi területeken az ökológiai gazdálkodásban sokkal alkalmasabb bármelyik eddig használt szarvasmarha fajtánál. Családi gazdaságokban, háztájiban könnyű kezelhetősége és igénytelensége miatt újra megjelenhetne. Tej- és húshaszna ugyanis segítséget nyújtana a vidéken élők önellátásában.

Itt látható térképen, hol tartanak kárpáti borzderes szarvasmarhát Magyarországon

A kárpáti borzderes szarvasmarha eredete, története és magyarországi felhasználásának lehetősége címmel írt tanulmányt Békefi Janka, Gáspárdy András és Béri Béla, ebből idézünk:

A hagyományosan extenzív, többnyire gyengébb adottságú legelőn való tartásnak köszönhetően számos jó tulajdonság rögzült a fajtában, amilyen például a jó takarmányértékesítés, a környezet változásaival és betegségekkel szembeni ellenálló képesség vagy a jó lábszerkezet. Ebből adódóan a fajta kiválóan alkalmas mezsgyék, árokpartok, elvadult gyümölcsösök rendben tartására, köves, sásos, cserjés, vagy akár meredek legelők hasznosítására. Kis testsúlyából következő alacsony taposási kárából, viszonylag magas rágási szintjéből, távolságtartó és egyenletes legeléséből eredőleg akár természetvédelmi területek kezelésére, gyepfenntartásra, táj-rehabilitációra is használható, rendszeres legeltetése nyomán megnő a gyepek fajgazdagsága.

A kárpáti borzderes szarvasmarha a Bükk-fennsíkon
A kárpáti borzderes szarvasmarha a Bükk-fennsíkon

A borzderes tejének beltartalmi értéke igen magas, sajtkihozatala jó. Az extenzív tartás következtében húsa márványozott, zsírsav-összetétele kedvező.

Növekedési erélyére jellemző, hogy a tavaszi születésű bikaborjak a legelőn tartva 8 hónapos korukra 230–250 kilogrammos súlyt érnek el. A kárpáti borzderes szaporodó képessége egyenletes és biztonságos, ugyanakkor könnyen ellő, jó borjúnevelő, és hosszú élettartamú, így tenyésztése aránylag kevés kockázatot hordoz magában. Mind a tej-, mind a hústermelés gazdaságos hasznosítására legalkalmasabb a középüzemi méretben folytatott extenzív tartás, melyben akár bio-minőségű termékek előállítása is célul tűzhető ki – írja a tanulmány.

Arról itt írtunk korábban, hogy többmilliárdos génmegőrzési program indul Magyarországon, amibe a kárpáti borzderes is bekerült. Egy kitüntetett gazda történetéről és borzdereseiről pedig itt olvashat többet: A kárpáti borzderes és az ökogazdálkodás hozta meg a boldogságot a nyugat-alföldi tanyára.

Share Button

Iratkozzon fel hírlevelünkre!

Hogy elsőként értesüljön fontos agrárhírekről, támogatásokról, rendeletekről!

Kapcsolódó cikkek

A 2013-as támogatási évi termeléshez kötött anyate... A Mezgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal 88/2013 (V.30.) számú KÖZLEMÉNYE A 2013-as támogatási évi termeléshez kötött anyatehéntartás támogatás ...
Hírekben gazdag volt és mozgalmas lesz a hét A tartalomból: Programajánló Milliárdos károk, milliárdok a mezőgazdaságban Friss, heti piaci körkép Elkezdődött a Hajdúhét Hajdúbö...
Mi a helyzet a szarvasmarha piacon? – Interj... A termelési költségek növekednek, a takarmány drága, az eladási árak pedig ezeket nem követik – a mezőgazdaságban sok állattenyésztő küzd ezzel a prob...
Állatkínzás vagy az év mezőgazdasági találmánya? &... A hónap egyik legkülönösebb híre, hogy az argentin kormányzati kutatóintézet, az INTA kifejlesztett egy olyan hátizsákot, amit a szarvasmarhákra csato...
Jön az újabb pénz szarvasmarha és juh tenyésztőkne... Folytatódik a kifizetés a húsmarha és a juh ágazatokban nyújtott kérődző szerkezetátalakítási nemzeti program Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból f...
Tejelő szarvasmarha állomány az Európai Unióban... Melyik uniós országban mennyi tejelő szarvasmarhát tartanak? Vajon ki a tejhatalom Európában? Mi a helyzet a magyar tejelő szarvasmarha állománnyal? E...