Sokan viszolygunk a ház körül vagy a lakásban felbukkanó váratlan vendégek láttán, ilyenkor óhatatlan módon nyúlunk papucsért, légycsapóért, amellyel lecsaphatjuk vagy elűzhetjük őket. Van viszont egy nagyon fontos dolog! Rengeteg kertben és házban is felbukkanó rovar számít védettnek! Nem ritka, hogy egyes példányok természetvédelmi értéke elérheti akár a több százezer forintot is.
Sokunk számára jelent kellemetlenséget az egész rovarvilág, mert csípnek, büdösek, idegesítőek, beleesznek az ételünkbe, belerágnak a gyapjúpulóverbe – mondja Vásárhelyi Tamás biológus. Hozzátéve, hogy a Földön élő mintegy egymillió ismert rovarfaj többségével azonban sosem találkozhatunk, csak tevékenységük eredményével, amire oda sem figyelünk.
Kivel találkozhatunk a házban és a ház körül?
Természetesnek vesszük, ha nekünk dolgoznak, akár föld alá tüntetik az állati ürüléket, mint az itthon is élő szkarabeuszok, elássák az elpusztult egereket, mint az idei Év rovara, a közönséges temetőbogár. A csillár körül keringő (egyre ritkább) legyek, a konyhában nassoló többféle hangya- és csótányfaj, a müzliben és pirospaprikában fonalat eresztő aszalványmolyok, a gyapjúban károsító ruhamoly, a szőrmét megrágó szűcsbogár és persze a vérünket szívó szúnyogok viszont jól érzik magukat az emberi környezetben, onnan gyakorlatlag kiirthatatlanok – magyarázza a biológus.
A balkonon, a kiskertben már sokkal több rovarfaj előfordulhat, de megint csak a nekünk kárt okozókra figyelünk inkább oda: a pajzstetvekre, levéltetvekre, hernyókra, poloskákra. Érdemes egyszer a nyári orgonán vagy a levendulán, bazsalikomon vagy petúnián megfigyelni, hogy milyen sokféle lepke, légy, darázs, bogárka érkezik a nyíló virágokra. Ők végzik a legfontosabb munkát, a virágok beporzását, ami nélkül a jelenlegi élővilág összeomlana. Aki ritkábban nyírja a füvet vagy ültet virágot, ezzel a beporzókat segíti, egyben kellemessé teszi a maga környezetét is, közben a természet működését „olajozza” – hívja fel a figyelmet a szakember.
Csak óvatosan! Védett!
Ahogy Vásárhelyi Tamás is mondja, sokan rettegünk a ház körül vagy a lakásban felbukkanó váratlan vendégek láttán, ilyenkor óhatatlan módon nyúlunk papucsért, légycsapóért, bámilyen más „fegyverért”, amivel lecsaphatjuk vagy elűzhetjük őket. Van viszont egy nagyon fontos dolog!
Rengeteg kertben és házban is felbukkanó rovar számít védettnek, és nagyon magas természetvédelmi értéke van! Nem ritka, hogy egyes példányok természetvédelmi értéke akár 100 000 forint is lehet.
Védett bogarat pedig bármikor találhatunk
Nyírségből származó szerkesztőnk a májusi kertrendezés során „belebotlott” néhány nagy méretű, nem hétköznapi bogárba. Néhány fotó elkészítése és egy kis internetes keresgélés után már világos volt: futrinkákkal van dolga.
Kevesen tudják, a magyar futrinka elterjedési területének jelentős részén potenciálisan veszélyeztetett (IUCN EN: Endangered), egyes országokban a kipusztulás szélén áll, ezért súlyosan veszélyeztetett (IUCN: CR Criticaly Endangered).
A magyar futrinka Magyarországon potenciálisan veszélyeztetettnek számít (IUCN: Vulnerable), és bizonyos, hogy élőhelyeinek további fragmentációja a populációk fogyatkozásához vezethet, különösen a budapesti agglomerációban és az alföldi-kisalföldi települések közelében.
A magyar futrinkának a nyílt és zárt homokpusztagyepekben jelentős populációi találhatók, de gyomos és felhagyott mezőgazdasági területekről is előkerült egy-egy példánya. A gyomos (és korábban művelt) területen való előfordulás arra enged következtetni, hogy a faj erős, nagy egyedszámú populációiból képesek példányok elvándorolni, és kedvező körülmények esetén ott megtelepedni, illetve az élőhelyét teljesen tönkre nem tévő bolygatást, illetve annak jelentős leromlását is képes átvészelni.
Modern „fajlistás védelem”, rovarokkal
Csak 1982-ben jelent meg ténylegesen, természetvédelmi céllal készült jogszabályban gerincteleneket is tartalmazó fajlista. Emiatt a rovarok listás védelmének első megjelenését a témával foglalkozó szakirodalmak a védett és fokozottan védett növény- és állatfajokról, egyedeik értékéről, a fokozottan védett barlangok körének megállapításáról, valamint egyes védett állatfajokkal kapcsolatos korlátozások és tilalmak alóli felmentésekről szóló 1/1982. (III. 15.) OKTH rendelkezéshez kötik. A rendelet 148 rovarfaj védelmét mondja ki, és ezek csak részben vannak átfedésben a 8/1964. (VII. 25.) FM rendeletben felsorolt fajokkal.
Az 1/1982. (III. 15.) OKTH rendelkezés 2001-ig volt hatályban, a mellékletében szereplő lista többször módosult. A legjelentősebb az 1993-as módosítás, amikor is az új listán szereplő rovarfajok száma a korábbiakhoz képest csaknem két és félszeresére nőtt. A bővítéssel 368 rovar vált védetté hazánkban.
A védetté nyilvánítás következő – és egyben mai napig hatályos – mérföldkövét a védett és a fokozottan védett növény- és állatfajokról, a fokozottan védett barlangok köréről, valamint az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős növény- és állatfajok közzétételéről szóló 13/2001. (V. 9.) KöM rendelet jelentette. A rendelet újdonságai között kell említeni, hogy a hazai fajok védettsége mellett külön mellékletben szerepelnek az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős növény- és állatfajok, továbbá ez az első olyan hazai fajlista, amely fokozottan védetté nyilvánít gerinctelen fajokat is.
15 pókfaj is védetté vált
A 32 fokozottan védett gerinctelenből, egy csigafajt leszámítva mindegyik rovar, ezen belül 1 szitakötő, 3 egyenesszárnyú, 6 bogár, 2 tegzes és 19 lepke vált fokozottan védetté. Ezek mellett 390 védett rovarfaj szerepel a listán, és ekkor váltak védetté hazánkban pókok is, szám szerint 15 faj. (Érdekesség, hogy egyes madárfajokat már 1954-ben fokozott védelemben részesítettek, így ezt követően majd fél évszázadnak kellett eltelnie az első rovarok fokozottan védetté nyilvánításáig.)
A rendelet a hatályba lépése óta többször módosult, a védett fajok száma közben szépen gyarapodott. Jelenleg 55 fokozottan védett és 576 védett rovar szerepel a listán, ezek túlnyomórésze a lepkék (290 faj) és bogarak (206 faj) rendjébe tartozik.
Érdemes átgondoltan kertészkedni
Ismeretes, hogy több száz védett és fokozottan védett bogárfaj él ma hazánkban. Ezek közül Magyarországon a 13/2001. (V.9.) KöM Rendelet alapján, a következő bogaraknak van a legnagyobb természetvédelmi értékük:
Beregi futrinka – 100 000 Ft
Magyar futrinka – 100 000 Ft
Zempléni futrinka – 100 000 Ft
Dunántúli vízifutrinka – 100 000 Ft
kárpáti vízifutrinka – 100 000 Ft
széles tavicsíkbogár – 100 000 Ft
Pusztai gyalogcincér – 100 000 Ft
Atracélcincér – 100 000 Ft
tölgyfa-díszbogár – 100 000 Ft
ráncos gyászbogár – 100 000 Ft
nyugati őszitegzes – 100 000 Ft
drávai tegzes – 100 000 Ft
kék pattanó – 100 000 Ft
budai szakállasmoly – 100 000 Ft
vörös csüngőlepke – 100 000 Ft
Remetebogár – 250 000 Ft
sztyepplepke – 250 000 Ft
magyar boglárka – 250 000 Ft
(Forrás: HelloVidék)
