1,5 milliárd munkahely szűnik meg, ha kihalnak a méhek

Egy friss kutatás szerint mintegy másfél milliárd munkahely és az összes termény háromnegyede függ a beporzó szervezetektől. Ennek tudatában még fontosabb, hogy megállítsuk a méhek és a lepkék számának drasztikus csökkenését – mondják a szakértők. Akár a jövőnk is múlhat ezen.

Egy globális felmérés eredményei szerint nem lehetnének gyümölcsök, gabonafélék, mogyorófélék, kávé és kakaó sem, ha nem lennének beporzó rovarok a Földön. Élelmezésügyi szempontból is egy kiemelten fontos információ ez, de a mezőgazdasággal foglalkozók számára még inkább lényeges információ. Ugyanis a kutatásból látható, hogy a méhek és egyéb beporzók nélkül a mezőgazdaság és az agráriumban dolgozó mintegy 1,4 milliárd ember jövője is veszélybe kerülhetne.

A beporzásban elsősorban a méhek, lepkék, pillangók, darazsak és más bogarak vesznek részt, de alkalmanként madarak és denevérek is besegítenek a munkálatokban. A szakértők szerint az állatok által beporzott növények döntő jelentőségűek az emberek kiegyensúlyozott táplálkozása szempontjából, mivel olyan fontos összetevőket tartalmaznak, mint az A- és C-vitamin, a kalcium, a fluorid és a folsav. A beporzók eltűnésével ezért jelentősen megnőne a megelőzhető betegségek aránya a világon.

A méhek kihalásával munkahelyek kerülhetnek veszélybe
A méhek kihalásával munkahelyek kerülhetnek veszélybe

 

Az MTI információi szerint emellett a vadon élő növények is veszélybe kerülhetnének, ugyanis azok 90 százalékának a beporzása is az állatok munkájától függ. Csaknem minden ötödik gerinces beporzót – többségük madár és denevér – a kihalás veszélye fenyegeti. A méhfajok és a pillangók mintegy kilenc-kilenc százalékát sorolják a veszélyeztetett állatok közé. A méhek húszezer faja felelős a világ 107 fő termése több mint kilencven százalékának beporzásáért.

A legnagyobb veszélyt az amerikai és az európai méhekre az úgynevezett kolónia-összeomlás (Colony Collapse Disorder, CCD) jelensége jelenti, amikor az egy kaptárban élő méhek száma gyorsan, váratlanul és katasztrofális mértékben lecsökken. Ennek hátterében a tudósok szerint atkák, vírus, gomba, rovarirtó szerek vagy a tényezők kombinációja állhat.

A tanulmány szerzői szerint intézkedésekre van szükség, hogy megvédjék az állati beporzókat a mezőgazdasági termelés hátulütőitől. A helyzet megoldásában segíthet, ha a kártevők ellen természetes ellenségeiket és ragadozókat vetnek be kémiai anyagok helyett, ha a termőterületek közé virágokat ültetnek, ha a mezőgazdasági terményeket és a virágzó növényeket rotálva végeznék a termelést és megőriznék az eredeti, honos növényzetet, amely otthont ad a beporzó közösségeknek.

Share Button

Iratkozzon fel hírlevelünkre!

Hogy elsőként értesüljön fontos agrárhírekről, támogatásokról, rendeletekről!

Kapcsolódó cikkek

Varroa atka elleni gyógyszeres védekezéshez igénye... Méhészek figyelem! 6 597 méhész-gazdálkodó részére 632,8 millió forint összegű támogatás kifizetését kezdi meg július 2. hetében az MVH a varroa atka...
A hét egyben – 49. hét Beruházási rekord a harmadik negyedévben, bővülő agrárkapcsolatok, sikeres volt az idei év a zöldség-gyümölcs ágazat számára, előtérben az élelmiszeri...
5 jó tanács, mit és hogyan ültessen Új, még nem próbált növényt termesztene, vagy most vágna bele először a zöldségtermesztésbe? Olvassa el, mi az az 5 tanács, amelyeket mindenképpen érd...
Magyarok is részt vesznek a nemzetközi parlagfű-ku... Nemzetközi kutatási program indult a sokaknak egészségügyi panaszt okozó, a szántóföldi növénytermesztésben nagy károkat előidéző gyom, a parlagfű job...
Milyen évet zár idén a mezőgazdaság? Szakértők vál... Vegyes eredményeket, de összességében jó évet jelenthet a mezőgazdaságnak a 2014-es esztendő. A szántóföldi növénytermesztésben ugyan nem biztosított ...
Bábolnai Gazdanapok Idén már 29. alkalommal rendezik meg a Bábolnai Gazdanapokat Bábolnán. Lássuk, hogyan alakult eddig, és még mi várható a 4 napos rendezvényen. Szepte...