Egy friss kutatás szerint mintegy másfél milliárd munkahely és az összes termény háromnegyede függ a beporzó szervezetektől. Ennek tudatában még fontosabb, hogy megállítsuk a méhek és a lepkék számának drasztikus csökkenését – mondják a szakértők. Akár a jövőnk is múlhat ezen.
Egy globális felmérés eredményei szerint nem lehetnének gyümölcsök, gabonafélék, mogyorófélék, kávé és kakaó sem, ha nem lennének beporzó rovarok a Földön. Élelmezésügyi szempontból is egy kiemelten fontos információ ez, de a mezőgazdasággal foglalkozók számára még inkább lényeges információ. Ugyanis a kutatásból látható, hogy a méhek és egyéb beporzók nélkül a mezőgazdaság és az agráriumban dolgozó mintegy 1,4 milliárd ember jövője is veszélybe kerülhetne.
A beporzásban elsősorban a méhek, lepkék, pillangók, darazsak és más bogarak vesznek részt, de alkalmanként madarak és denevérek is besegítenek a munkálatokban. A szakértők szerint az állatok által beporzott növények döntő jelentőségűek az emberek kiegyensúlyozott táplálkozása szempontjából, mivel olyan fontos összetevőket tartalmaznak, mint az A- és C-vitamin, a kalcium, a fluorid és a folsav. A beporzók eltűnésével ezért jelentősen megnőne a megelőzhető betegségek aránya a világon.
Az MTI információi szerint emellett a vadon élő növények is veszélybe kerülhetnének, ugyanis azok 90 százalékának a beporzása is az állatok munkájától függ. Csaknem minden ötödik gerinces beporzót – többségük madár és denevér – a kihalás veszélye fenyegeti. A méhfajok és a pillangók mintegy kilenc-kilenc százalékát sorolják a veszélyeztetett állatok közé. A méhek húszezer faja felelős a világ 107 fő termése több mint kilencven százalékának beporzásáért.
A legnagyobb veszélyt az amerikai és az európai méhekre az úgynevezett kolónia-összeomlás (Colony Collapse Disorder, CCD) jelensége jelenti, amikor az egy kaptárban élő méhek száma gyorsan, váratlanul és katasztrofális mértékben lecsökken. Ennek hátterében a tudósok szerint atkák, vírus, gomba, rovarirtó szerek vagy a tényezők kombinációja állhat.
A tanulmány szerzői szerint intézkedésekre van szükség, hogy megvédjék az állati beporzókat a mezőgazdasági termelés hátulütőitől. A helyzet megoldásában segíthet, ha a kártevők ellen természetes ellenségeiket és ragadozókat vetnek be kémiai anyagok helyett, ha a termőterületek közé virágokat ültetnek, ha a mezőgazdasági terményeket és a virágzó növényeket rotálva végeznék a termelést és megőriznék az eredeti, honos növényzetet, amely otthont ad a beporzó közösségeknek.
