Az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) átfogó élelmezési és klímavédelmi akciótervet mutatott be a világszervezet idei éghajlatváltozási csúcstalálkozóján (COP28), az Egyesült Arab Emírségek egyik városában, Dubajban. A célok között szerepel, hogy 2025-ig 150 millióval csökkentsék az éhező emberek számát, és 2030-ig megállítsák mindenütt az erdőirtást és az illegális halászatot. Ezen kívül a kidobott, de még felhasználható élelmiszerek mennyiségének 50 százalékos csökkentésére is törekednek. A mezőgazdaságban a metánmennyiség csökkentése szerepel 2030-as célként.
Dirk Messner, a német környezetvédelmi hatóság vezetője felhívta a figyelmet arra, hogy az üvegházhatású gázok 16 százaléka metán, amely csaknem 30-szor nagyobb hatással van a felmelegedésre, mint az utóbbi évtizedekben legnagyobb bűnösnek kikiáltott szén-dioxid – írta az MTI közleménye. A mezőgazdaságban az üvegházhatást okozó – főleg szarvasmarhák és juhok által kibocsátott – metánmennyiség 2020-as szintjéhez viszonyított 25 százalékos csökkenés szerepel 2030-as célként.
Az ENSZ adatai szerint 2022-ben világszerte mintegy 735 millió ember számított alultápláltnak, hozzávetőleg 3,1 milliárd embernek pedig nem jutott egészséges táplálék – hangzott el a COP28 rendezvényen.
Csökken a hasznosítható talaj kiterjedése
A témához kapcsolódóan olvastuk azt is, hogy a termőtalaj riasztó ütemű csökkenésére hívta fel a figyelmet az ökológiai kutatóintézet a talaj világnapja alkalmából.
Az egészséges talajok fontosságára, a termőtalaj riasztó ütemű csökkenésére hívja fel a figyelmet az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (ÖMKi) a talaj világnapja alkalmából közölt közleményében.
“Talajaink veszélyben vannak, többek között a terjeszkedő városok, az erdőirtás, az erózió, a szennyezés, a túllegeltetés, az éghajlatváltozás és az ebből következő extrém időjárási jelenségek miatt. A nem fenntartható földhasználat és mezőgazdálkodási gyakorlatok következtében a termőtalajt riasztó ütemben veszítjük el: a ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) globális adatai szerint, míg a talajképződés nem haladja meg az átlag 1 tonna/hektár/év mennyiséget, a talajerózió mértéke 30-100 tonna/hektár/év” – áll az ÖMKi MTI-hez eljuttatott közleményében.
A közlemény szerint Magyarországon a vízerózió a mezőgazdaságilag művelt területek harmadát veszélyezteti, a szélerózió 1,4 millió hektárt érint, összesen pedig évente 80-110 millió köbméter talajt veszítünk el. A talaj szervesanyag-tartalmának csökkenése (a túl intenzív talajművelés, a mezőgazdasági területeken keletkező szervesanyagok elhordása és vissza nem pótlása következtében), valamint a talajélet elszegényedése a talaj fizikai szerkezetének romlásához, porosodáshoz és a stabil talajmorzsák (aggregátumok) hiányához vezet – mutatnak rá a kutatók.
A talajok harmada már alkalmatlan a művelésre
Felhívták a figyelmet arra, hogy világszerte a talajok mintegy harmada már nem használható mezőgazdasági termelésre, mert a helytelen használat, az erózió, esetenként a szikesedés, a szerkezetromlás, a savanyodás, valamilyen szennyeződés vagy éppen a tápanyagok kimosódása miatt degradálódtak. Becslések szerint a talajromlás gazdasági költsége az Európai Unió számára évente több 10 milliárd eurós nagyságrendű – írták.
“A talajromlás élelmiszerhiányt, magasabb élelmiszerárakat, hosszabb távon pedig az életünk fennmaradásához szükséges ökoszisztémák pusztulását okozza. Sem a Föld növekvő népessége és élelmiszerigénye, sem pedig a többi faj védelme miatt nem engedhetjük meg magunknak ezt a mértékű leromlást” – hangsúlyozzák az ökológusok.
A talaj a Földön élő fajok közel 60 százalékának ad otthont, nagy mennyiségű szenet és vizet tárol, és az élelmiszertermelés 95 százalékát biztosítja. Két-három centiméter termőtalaj kialakulása akár 1000 évig is eltarthat, ezért emberi léptékben számolva a talaj nem számít megújuló erőforrásnak. A közlemény szerint egy gramm talajban akár 10 milliárd élőlény is megtalálható. Ez több, mint ahány ember él a bolygón. Ráadásul a mikroszkopikus élőlényeknek mindössze 1 százalékát sikerült eddig beazonosítani – jegyzik meg.
Széntárolás és talajmegőrzés
Hozzáteszik, hogy a talaj több szenet tárol, mint a légkör, valamint a világ összes növénye együttvéve (az erdőket is beleértve). Az egészséges talaj segíthet megelőzni az árvizeket és enyhíteni az aszály hatásait: hektáronként akár másfél olimpiai úszómedencényi vizet képes tárolni. A talajnak így nem csak az élelmiszer-ellátásunkban, de az éghajlatváltozás elleni küzdelemben is kiemelt szerepe van.
A közlemény kiemeli, hogy az ökológiai gazdálkodásban kiemelt szerepe van a talajban rejlő erőforrások fenntartható kezelésének. Az ökológiai gazdálkodás alapvető célkitűzése a talajegészség megőrzése, a hosszú távú talajtermékenység fenntartása, amelynek eléréséhez a biogazdák többféle jó gyakorlatot alkalmaznak – mutatnak rá.
A szerves trágya, a komposzt, a zöldtrágya és talajtakaró növények használatával, a nitrogénmegkötő pillangós növények vetésforgóba illesztésével, az okszerű talajműveléssel és a növényi diverzifikációval a biogazdák természetes módon tartják fenn és javítják a talajtermékenységet és a biológiai aktivitást.
Drexler Dóra, az ÖMKi ügyvezetője beszámolt arról, hogy a kutatóintézetben évek óta folytatnak talajműveléssel kapcsolatos vizsgálatokat.
“A szári Csoroszlya Farm területén például agronómiai és talajművelési kísérleteket végzünk, 2021 óta. Első eredményeink megmutatják, hogy a talaj biológiai paraméterei, vagyis a talajélet gyorsan reagál a művelési mód megváltoztatására” – magyarázta az ügyvezető. Elmondta azt is, hogy idén a Földfizikai és Űrtudományi Kutatóintézettel és a Miskolci Egyetem Alkalmazott Földtudományi Kutatóintézetével együttműködésben geofizikai vizsgálatokat indítottak a talajművelés hatásainak hatékonyabb mérése érdekében.
A talaj egészséges működésének fenntartásához a kutatóintézet szakemberei tanácsokat is adnak, ezekről az ÖMKi honlapján érhető el bővebb információ.
Az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete, a FAO által támogatott Talaj világnap (WSD -World Soil Day) célja, hogy felhívja a figyelmet az termőtalaj fontosságára, és támogassa a talajban rejlő erőforrások fenntartható kezelését – írták.
