“A mezőgazdaság az éghajlati és környezeti kihívásokkal szemben” címmel tartott előadást Serge Zaka, az agroklimatológia iránt szenvedélyesen érdeklődő tudós. A kutatói tevékenysége középpontjában az éghajlatváltozás mezőgazdaságra gyakorolt hatása áll. A szakember a 2021-es, Franciaországban, Toulouse-ban tartott cirokkonferencián nagyon fontos, a gazdákat is érzékenyen érintő technológiai előnyökről is beszélt a cirok termesztésével kapcsolatban.
A Sorghum ID foglalta össze az előadás lényegét. Ennek fő kérdése volt, hogy milyen éghajlati következményei lesznek (az IPCC forgatókönyve szerint) a +3°C-os átlaghőmérséklet-emelkedésnek a mi régióinkban. A Földközi-tenger medencéje lesz az éghajlatváltozás “forró pontja”; az éves csapadékmennyiség jelentősen csökkenni fog. Ezzel szemben Közép-Európában az éves csapadékmennyiséget ez alig fogja befolyásolni.
Ebben a régióban az igazi problémát a következők jelentik:
- A csapadék eloszlása az év folyamán: télen bőségesebb „+7 százalék víz 1°C-onként” csapadék esik, míg nyáron (amikor a növények vízigénye a legnagyobb) az eddiginél majd kevesebb.
- A csapadék csökkent hatékonysága (a lefolyás veszélye).
- Az akár 50°C-ot is elérő, szélsőséges hőmérsékleti értékek rendszeres előfordulása kockázati tényezőként jelenik meg Európában (Dél-Franciaországban már előfordult 45°C feletti hőmérséklet).
Miért ellenállóbb a klímaváltozással szemben, mint más kultúrák?
A cirok jobban teljesít magasabb hőmérsékleten, mint a hagyományos kultúrák.
A ciroknak magasabb az az optimális hőmérséklet, amelyen a legjobban érzi magát. A cirok magasabb hőmérsékleten jobban teljesít a hagyományos kultúráknál.
A cirok fejlődési ciklusa rövid
Vízstressz esetén a cirok jobb terméshozamot ad, mint a kukorica:
