50 éve nem látták a halat a Duna Komárom-Esztergom vármegyei szakaszán, most horogra akadt

A Duna olyan szakaszán fogtak idén dunai galócát (Hucho hucho), ahonnét az elmúlt 50 évben csak egyszer került elő ez a fokozottan védett faj. A Magyar Haltani Társaság (MHTT) szerint a Komárom-Esztergom vármegyei megjelenése a halnak különösen értékes adat, mert a legnagyobb folyónkban ez a legalsó észlelési helye. A galóca a világ legnagyobb termetű pisztrángféléje, kedvező táplálkozási körülmények között testhossza akár a másfél métert, tömege az 50 kilogrammot is meghaladhatja.

A Pecaverzum cikke szerint nem túlzás állítani, hogy fantasztikus, talán az év eddigi legfigyelemreméltóbb horgászsikere történt május 30-án, kedden 17 és 18 óra között a Duna Komárom-Esztergom vármegyei szakaszán, ahol Farkas Csaba egy 80 centiméteres, 6-7 kiló körüli dunai galócát fogott pergetve.

Régi halkutatási adatokat írt át a Komárom-Esztergomban fogott dunai galóca
Régi halkutatási adatokat írt át a Komárom-Esztergomban fogott dunai galóca

“Ezt a dunai galócát a mai napon ultralight pergető módszerrel fogtam a Duna Komárom–Esztergom vármegyei szakaszán. A súlyát 6–7 kilogramm körül saccoltuk, a hossza meg körülbelül 80 centiméter lehetett.”

Különleges körülmények között akasztotta meg a galócát a horgász

A szerencsés horgász elmondta, a köztudottan áramláskedvelő galóca nem a sodrásból került elő, hanem a szélvízben, csupán egy méterre a parttól, és akkor vágott rá a kishalat utánzó műcsalira, amikor azt egy bokor töve mellett húzta el.

A fokozottan védett, százezer forint természetvédelmi értékű hal előkerüléséről a portál megírta, hogy a galóca felbukkanása a Duna azon szakaszán szenzációs adatnak számít. Ezt erősítik meg a Magyar Haltani Társaság – MHTT honlapján megjelentek. 

Parton a dunai galóca Farkas Csaba kezei között
Parton a dunai galóca Farkas Csaba kezei között

A galóca ritkaság a vizeinkben. Kisebb állományai élnek a Duna és a Tisza hazai felső szakaszán, továbbá a Dráva és Mura egymással szomszédos részein, de alkalmanként egy-egy a Sajóból és a Körösből is előkerült az utóbbi években – emlékeztetett az MHTT. 

Azt írták, a Komárom–Esztergom vármegyei adat azonban azért különösen értékes, mert az utóbbi ötven évből a hazai Dunának főként csak a győri és a Győr fölötti szakaszáról (Ásványráró, Dunaremete, Dunasziget és Dunakiliti) van bizonyított előfordulása a fajnak, ez alatt csak egyszer került elő egy fiatal példánya, 2016-ban, Tátról. Legnagyobb folyónkban tehát a galócának ez a legalsó észlelési helye – rögzítették a fontos tényt.

A fotók forrása: Farkas Csaba és a Magyar Haltani Társaság weboldala.

Share Button

Kapcsolódó cikkek

A hét egyben – 48. hét Norvégia is besegít hazánknak a klímaváltozásra való felkészülésben, elkészült az új agrárstratégia, vírus akadályozza a fehérorosz élőállat exportot,...
Autógumi rizsháncsból és pitypangból A világ gumigyártó cégei az utóbbi években arra törekednek, hogy minél kevesebb kőolajszármazékot használjanak fel az autógumik gyártása során, vissza...
Háromszázötvenmilliós környezetvédelmi beruházás a... Több mint 350 millió forint értékű környezetvédelmi beruházást valósított meg a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatósága. A programban kisvizes élőhelyek ...
Európa legnagyobbja lett a Budapesti Halfesztivál... Területét és kiállítószámát tekintve Európa legnagyobb halas rendezvényévé nőtte ki magát a Budapesti Halfesztivál, amelynek ebben az évben a Vajdahun...
Horgászati idénynyitó a Balatonon Fellendülhet a horgászturizmus a héten elfogadott törvénymódosítás eredményeként, amely 2016-tól megszünteti a kereskedelmi célú halászatot a természe...
Természetkárosítás Zalában – vádat emeltek a... Vádat emeltek egy Magyarországon állattartással foglalkozó szlovén földbérlő ellen, mert mezőgazdasági tevékenységével védett madarak, rovarok, illetv...