A hét egyben – 48. hét

Norvégia is besegít hazánknak a klímaváltozásra való felkészülésben, elkészült az új agrárstratégia, vírus akadályozza a fehérorosz élőállat exportot, de nyitunk Brazília felé is, folytatódik a NAK átalakulása, változás a horgászatban.

Olvasson minket minden héten, összegyűjtöttük Önnek a hét agrárhíreit!

Klímaváltozás
Klímaváltozás

Két éves kutatást indít a Nyugat-Magyarországi Egyetem, melynek célja többek között a mezőgazdasági termelés stabilizálása. A vizsgálat az éghajlatváltozás következményeire, hatásaira irányul, és Zala megyét érinti első körben, mivel becslések szerint ezt a régiót befolyásolja majd leginkább az időjárás változása. A kutatás végén választ kívánnak majd adni arra, hogy a következő 100 évben hogyan alakul át a mezőgazdasági termelés, milyen növényt, hol érdemes termeszteni. A munkát újabb négy évvel tudják meghosszabbítani, mivel több forrásból is kapnak további támogatást, többek között Norvégia is hozzájárul a programhoz 50 milliárd forinttal.

Elkészült a 2014-2020-as időszakra vonatkozó agrárstratégia, mely kiterjed a vízgazdálkodásra, az agrárinnovációra, a hulladéktörvényre, a biológiai sokféleség megőrzésére, és az agrár szakképzésre is. Emellett a ciklus végére a kibocsátás kétharmadát adó zöldségtermesztést 35%-kal, az egyharmadot adó gyümölcsét pedig 70%-kal kívánják növelni, mellyel a teljes kibocsátás 1 millió tonnával, 3,5 millióra növekedne. A három cél: minőség, piaci erő, átláthatóság.

Dél-Amerikában Brazília a legfontosabb kereskedelmi partner, tavaly 24%-kal nőtt az agrárexportunk. Mivel azonban a brazil GDP-nek mindössze 4%-át tesszük ki mi, magyarok, nagy lehetőség van a bővülésre ezen a piacon, ráadásul például a vízgazdálkodási megoldások iránt is komoly kereslet mutatkozik a brazilok részéről.

Szarvasmarha
Szarvasmarha

Új piaca nyílhat a szarvasmarha exportjának, amennyiben hazánk garantálni tudja a világon még sehol sem megoldott úgynevezett Schmallenberg elnevezésű vírustól való mentességet az élő állatok terén.
Egy belorusz főállatorvos megerősítette, hogy minőségi kifogás nincs a magyar szarvasmarhákkal szemben, így amint bizonyítani tudjuk vizsgálatokkal, hogy a vírus nem érinti a magyar állományt, Kazahsztán szívesen fogadja az élő állat exportunkat.

Múlt héten adtunk hírt arról, hogy a NAK átalakulás előtt áll, amellett, hogy a települési agrárgazdasági bizottságok folyamatosan alakulnak, a héten a Malom- és Sütőipari Országos Kamarai Osztálya is létrejött, melynek elnöke a Magyar Pékszövetség elnöke, Septe József lett. Az alakuló bizottságok fogadtatása viszont nem túl kedvező az őstermelők és családi gazdaságok körében Dél-Somogyban. Itt ugyanis az egyik kistermelő, Kovács István szerint a bizottság megválasztásáról nem voltak kellően informálva, így történhetett, hogy az 5 fős bizottság négy tagja a helyi Határőr Zrt-ben érdekeltek és egyetlen gazda lett. Kovács úr kétségbe vonja azt, hogy a bizottság célja, mely szerint a helyi gazdálkodókat kívánják képviselni, ebben a felállásban hogyan fog megvalósulni.

Fotó: kisalföld.hu
Fotó: kisalföld.hu

November 25-ig napraforgót 604.000 hektáron, 2,5 t/ha átlagterméssel, az összesen 6,8 tonna kukoricát 1.233.000 hektáron takarítottak be, cukorrépából is mindössze 1700 hektár van hátra, és az őszi vetések is mind befejeződtek, az őszi mélyszántások nagy része van már csak hátra. Becslések szerint kukoricából és búzából 2,5-2,5 millió tonna kerül exportra. Vancsura József, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke az eredmények mellett megemlítette, hogy az ágazat komoly technológiai fejlesztésre szorul. Több területen igényelt támogatást megkapó is számíthat az igényelt összegek egy részére, a következő hetekben, megkezdődnek ugyanis a kifizetések, úgy, mint a területalapú támogatások és a különleges tejtámogatások előlege, a baromfi állatjóléti támogatások 3. negyedéves összege, és a tej nemzeti kiegészítő támogatása.

A kereskedelmi céllal halászók által évente vagy naponta kifogható mennyiséget az adott vízterületre kiadott halászati engedélyekben szabályozzák. Az állami halászjeggyel vagy állami horgászjeggyel rendelkezők a nyilvántartott halgazdálkodási vízterületeken a napi darabszám-korlátozás alá tartozó őshonos halfajokból naponta fajonként 3 darabot, összesen legfeljebb 5 darabot foghatnak ki. A napi darabszám-korlátozással nem érintett őshonos halfajokból naponta összesen 10 kg fogható ki. Emellett az egyes halgazdálkodási vízterületeken a halgazdálkodási hasznosító a hatóság engedélyével is bevezethet további korlátozásokat, vagy kérheti a meghatározott korlátozások feloldását.

Forrás: Zalai Hírlap Online, OrientPress, NAK.hu, SONLINE, MTI

Share Button

Iratkozzon fel hírlevelünkre!

Hogy elsőként értesüljön fontos agrárhírekről, támogatásokról, rendeletekről!

Kapcsolódó cikkek

Komoly agrárpiaci együttműködés Magyarország és Ka... Magyarország és Kazahsztán már hosszú évek óta komoly agrárpiaci kapcsolatban áll egymással. A magyar élelmiszer-kivitel az idei első negyed évben 1,7...
Alkalmazkodni tudni kell a klímaváltozáshoz Múlt hét pénteken jelent meg az MTI-n „A klímaváltozás lehetséges következményei 2050-től” elnevezésű ábra. Az üvegházhatás-prognózist ábrázoló grafik...
A kukorica és a klímaváltozás Múlt héten az üvegházhatás hosszú távú hatásait boncolgatta szakértőnk, Dr. Varga Zoltán agrometeorológus. Ezúttal egyrészt a mezőgazdasági munkák, má...
Mi várhat a kukoricatermesztőkre a következő 10-20... Múlt héten az üvegházhatás hosszú távú hatásait boncolgatta Dr. Varga Zoltán agrometeorológus. Előző cikkéből pedig már sok mindent megtudtunk a kukor...
Mindig az a fránya időjárás! Ónos eső és belvíz okoz károkat az erdőkben, és a földeken; termésátlagok az őszi betakarítási és vetési munkákról; kevesebb idén a kárbejelentés, min...
Európa legnagyobbja lett a Budapesti Halfesztivál... Területét és kiállítószámát tekintve Európa legnagyobb halas rendezvényévé nőtte ki magát a Budapesti Halfesztivál, amelynek ebben az évben a Vajdahun...