Agrárszakember-találkozóval ünnepelte a debreceni agrárfelsőoktatás elindításának 155. évfordulóját a Debreceni Egyetem Agrár Kutatóintézetek és Tangazdaság, valamint a Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar a Böszörményi úti Campuson. 155 évvel ezelőtt példátlan összefogás eredményeként az országban harmadikként alakult meg a Debreceni Gazdasági Tanintézet, amelyhez a város földet, telket és épületet biztosított, a Református Kollégium pedig átengedte a füvészkertjét és a fizikai szertárát.
A magyar mezőgazdaság szereplőinek munkáját támogatja másfél évszázada a debreceni agrár felsőoktatás – írta a Haon cikkében Panyiczki-Berényi Viktória. A bevezetőben felsorolt támogatások mellett számos nagy birtokról érkeztek eszközök és gépek, amelyek az oktatás elindításához elengedhetetlenül szükségesek voltak.
“Már a kezdetekkor világos volt a debreceni agárértelmiség képzésének három fő célja: a természettudományos alapismeretek oktatása, a termelési eljárások rendszerszemléletű megismertetése, valamint azon közgazdasági-jogi ismeretek tanítása, melyek fontosak a gazdálkodás jövedelmező működéséhez. Bár a világ az elmúlt időszakban nagyon megváltozott, az összefogás továbbra is erős, és e hármas célkitűzést követik a mai oktatás során is. Ennek gyümölcsét hasznosíthatják Önök, és mi mindannyian, akik élvezhetjük a magyar agrárium kivételes kincseit asztalainkon” – fogalmazott köszöntőjében Kossa György, a Gróf Tisza István Debreceni Egyetemért Alapítvány kuratóriumi elnöke.
Új lehetőségekről és az oktatás történetéről beszélt a polgármester
Papp László, Debrecen polgármestere szerint a cívisvárosra a mai napig igaz a mondás, hogy jól reagál az adott korszak kihívásaira. A kiegyezéssel új piaci lehetőségek kapujában találta magát a magyar mezőgazdaság. Ilyen körülmények között fogalmazódott meg, hogy a gazdaság és mezőgazdaság teljesítményének, valamint az ágazat hatékonyságának és versenyképességének növelése érdekében szükség van olyan intézményekre, amelyek képesek olyan szakembereket képezni, akik ismerik a nemzetközi jó gyakorlatokat, és képesek a növénytermesztés és az állattenyésztés területén innovatív ötletekkel előállni.
Ennek jegyében nyílt meg 1868-ban a Debreceni Országos Gazdasági Tanintézet, amely méltó központja lett az ország mezőgazdasági oktatásának. Mérföldkő volt ez a város életében. A magyar mezőgazdaságnak azóta is kulcsszerepe van Debrecen mindenkori jelenében és jövőjében. Ez adja azt a felelősséget, amely az oktatás és az agrárium vonatkozásában Debrecen vállát nyomja.
Az itt képzett fiatalok szaktudásától is függ, hogy miként tud az agrárszektor megküzdeni a jelen kihívásaival, és felkészülni a jövőre – mondta.
Szólláth Tibor, Hajdúnánás polgármestere köszönetet mondott azoknak a szakembereknek, akik az elmúlt 155 évben életben tartották a debreceni agrároktatás szellemét. Az ünnep sajátossága, hogy a múltból táplálkozik, a jelenben történik, és a jövő számára hordoz üzenetet. A Tiszántúl és a Debreceni Egyetem elképzelhetetlen agrároktatás nélkül. Ez egy megkérdőjelezhetetlen alapvetés – mondta.
A kiváló élelmiszerekért dolgoznak
Bács Zoltán kancellár rámutatott arra a fontos tényre, hogy az elmúlt 23 évben létrejöttek azok az együttműködések, amelyek a Debreceni Egyetem interdiszciplinaritásából erednek, és egyedülálló lehetőséget biztosítanak az agráriumban ahhoz, hogy több tudományterület együtt szolgáljon egy nemes célt.
Prof. dr. Fenyves Veronika, a DE Gazdaságtudományi Kar dékánja kiemelte, hogy a Kar a mai napig szellemi elődjének tekinti az egykori Országos Gazdasági Tanintézetet. A képzéseinkre jellemző az a fajta multidiszciplináris szemlélet, amely már az alapításkor is jellemezte a hajdani tanintézet működését – hangsúlyozta.
Az elmúlt 155 év alatt az egyetem oktatási és kutatási feladatain túl folyamatosan segítette és a mai napig segíti a gazdasági élet szereplőit.
A dékán is beszélt a feladatokról
“Nekünk nincs más dolgunk, mint annak a tudásnak az átadása, amely a mezőgazdasági alapanyagtermelőket és élelmiszerfeldolgozókat támogatja, hogy jó minőségű, kiváló élelmiszert tudjanak termelni, és ezzel a lakosság számára biztosítsák az egyik legfontosabb életfeltételt, a táplálékot” – fogalmazott ünnepi köszönőjében prof. dr. Stündl László, a DE MÉK dékánja.
Közel 200 évvel ezelőtt kilenc oktatóval és negyvenegy hallgatóval kezdődött meg a munka az intézményben. A legfrissebb adatok szerint az oktatók és kutatók száma jelenleg meghaladja a 250 főt, a hallgatóké pedig elérte az 1500-at. Prof. dr. Harsányi Endre, a Debreceni Egyetem agrár- és élelmiszertudomány fejlesztéséért felelős ágazatfejlesztési rektorhelyettese kiemelte a Mezőgazdaság 4.0 programhoz való alkalmazkodás fontosságát, és a mesterséges intelligencia bevonását a különböző folyamatokba.
Végül Jakab István, a rendezvény fővédnöke köszöntötte a megjelent szakembereket. – Az itt dolgozó oktatók és kutatók azért tesznek hatalmas erőfeszítéséket, hogy a gazdálkodók, a vállalatok számára magas színvonalú, képzett és komoly tudással rendelkező szakembereket bocsássanak ki. Megváltozott világunkban erre nagyon nagy szükség van – jelentette ki. A cikket Panyiczki-Berényi Viktória írta.
