Kitörési pont

Fontos lesz az agrár felsőoktatás; épülnek a kazah kereskedelmi kapcsolatok; újra lehet cukor Szerencsen; kezdődik a napraforgó betakarítása; csak a minőségnek örülnek a szőlőgazdák; már tudni, hogy mely ágazatok mekkora forrásból kaphatnak az egységes területalapú támogatás keretében; heti fejlemények az orosz embargó kapcsán. Minden részlet agrárhír-összefoglalónkban!

A jövő héten startoló Gazdag Gazda Roadshow létjogosultságát is alátámasztja az, hogy a jövőben nagyobb hangsúlyt kap az agrár-felsőoktatás. A felsőfokú farmeroktatást a reálgazdasági igények indokolják a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szerint. A felsőoktatási stratégia decemberben kerülhet a kormány elé, melynek kiemelt része lesz az agrárium. Cél, hogy még népszerűbb legyen ez az ágazat a fiatalok számára, és jelentkezők több mint 10%-a válassza. Idén a felsőoktatásba jelentkezők kevesebb mint 7%-a, nem egészen 5 ezren jelöltek agrár szakot. Fontos lesz a gyakorlati tudás, de jogi és gazdasági ismereteket is elsajátíthatnak a tanulók.

A magyar-kazah gazdasági együttműködés szorosabbra fűzése után 60 üzletember találkozott egymással a héten megrendezett találkozón. Kazah oldalról többek között a komplex mezőgazdasági beruházások, és a gépgyártás terén kívánnak kialakítani kapcsolatokat.

Lehet, hogy újraindul? Forrás: panoramio.com
Lehet, hogy újraindul? Forrás: panoramio.com

 

Itthon újraindulhat a cukorgyártás. A folyamatot jól át kell gondolni, de úgy tűnik, van rá esély, hogy a Szerencsi Cukorgyár újra cukrot állítson elő. Évente 100 ezer tonna cukrot dobhatna a piacra, felépítése viszont 80-100 milliárd Ft-ba kerülne. A kvótarendszer megszüntetése megmozgathatja a piacot, és még fontosabb lesz az olcsó előállítási költség. A hazai kristálycukorigény évi 250-280 ezer tonna, hazánk cukorkvótája jelenleg 105 ezer tonna. A kaposvári cukorgyár évi 120 ezer tonna cukrot képes előállítani, a szabadegyházi izoglüköz-gyáré 70-100 ezer tonna. Utóbbi azonban csak ipari felhasználók számára érdekes.

Jövő héten indul Békés megyében a napraforgó betakarítása, amelyet kevésbé érintett a pocokinvázió. Ára becslések szerint 10-15%-kal lehet alacsonyabb a tavalyinál, így 80-85 ezer forintért értékesíthetik a termelők. A szőlőtermést azonban nem kímélték a kártevők. Az időjárás miatt számos kórokozó (lisztharmat, peronoszpóra) csökkentette a hozamot, de a minőséggel nem lesz gond.

Nem szép látvány a lisztharmat a szőlőn. Forrás: szolo.blog.hu
Nem szép látvány a lisztharmat a szőlőn. Forrás: szolo.blog.hu

 

A csütörtöki Magyar Közlönyben megjelent egységes területalapú támogatás szerint a gazdálkodók:

  • 2017-2020 között a tejágazatban állatjóléti támogatásra évi 8 milliárd;
  • 2015-2020 között az agár-környezetgazdálkodási kifizetésekre évi 8,72 milliárd;
  • 2015-ben és 2016-ban az ökológiai gazdálkodásra évi 7 milliárd;
  • 2015-2020 között a versenyképes állattenyésztésért évi 3 milliárd;
  • 2015-ös és 2016-os évben a vízfelhasználás hatékonyságát javító öntözéses gazdálkodás fejlesztésére pedig 2 milliárd, 2017-2020 között évi 1 milliárd forintot kapnak.

Orosz embargó

Az EU egyes tejtermékekre (vaj, sovány tejpor, bizonyos sajtok) támogatást nyújt készletraktározáshoz. A költségek egy részét átvállalja az Unió 3-7 hónapra, így nyerve időt új piacok feltárására. A segítség a földrajzi vagy származási helyük miatt védett sajtokra vonatkozik egyelőre, de tervben van kiterjeszteni az összes sajtra a támogatást. Az uniós tejipari export Oroszországba tavaly 2,3 milliárd Ft volt, ebből csak a sajt 1 milliárdot tett ki.

Burgonyát már lehet importálni Oroszországba
Burgonyát már lehet importálni Oroszországba

 

Közben a burgonya, hagymavetőmagok, hibrid csemegekukorica, zöldborsó, laktózmentes tejtermékek, bizonyos vitaminok, íz adalékanyagok, és protein koncentrátumok importja kikerült a tiltás alól. Szakértők szerint a veszteséget alulbecsülték, és a felmentések ellenére is napi 70 millió Ft-os a kiesés. Kiutat jelenthet számunkra az intenzívebb agrártechnológiával való megjelenés az orosz piacon. A komplex hűtőházak, melegházak nincsenek ugyanis a tiltólistán, és a magyar cégek komoly tapasztalatokkal rendelkeznek ezen a téren.

A gabona terén biztosan nem szorul behozatalra Oroszország, sőt, exportja is bővülhet. Jelenleg 104 millió tonnás termésre becsülik az ideit. Ez a kedvező időjárás miatt még tovább nőhet, és a 2008-as 108 millió tonnás rekordot is felülmúlhatja.

Heti agrárhír-összefoglalónk az MTI hírei alapján készült.

Share Button

Iratkozzon fel hírlevelünkre!

Hogy elsőként értesüljön fontos agrárhírekről, támogatásokról, rendeletekről!

Kapcsolódó cikkek

Kialakulóban az orosz-lengyel gazdasági konfliktus... Az orosz-ukrán válság már nem csak társadalmi konfliktusokat okoz a két ország, illetve az Európai Unió között, egyre inkább a gazdasági hadviselést i...
Uniós segítséget kaphat Lengyelország az orosz gaz... Ahogyan arról a múlt héten beszámoltunk, Oroszország nem fogadja a Lengyelországból érkező zöldség és gyümölcs szállítmányok nagy részét. Ebből az ügy...
Elzárnak, mi nyitunk másik ablakot Megüt-e minket az orosz importtilalom? Miért gond a rekord almatermés? Előtérbe kerül a juhtenyésztés? Mi a helyzet a gabona, alma és a szőlő piacán? ...
400 millió euróból kártalaníthatják az európai ter... Az Európai Bizottságnak 400 millió eurós (125 milliárd forint) alap áll rendelkezésére ahhoz, hogy kártalanítsa az EU-tagállamok mezőgazdasági termelő...
Erősödik az ukrán gabonakivitel Az előző évhez képest mintegy 60 százalékot nőtt az ukrán gabonaexport a július 1. és augusztus 8. közti időszakot tekintve. Ez az adat igazán jól han...
A külföldi termékek tönkretehetik a hazai tejpiaco... A magyar tejtermelőkre nem közvetlenül az orosz szankciók, hanem a várható közvetett hatások jelentenek veszélyt – mondta el Mélykuti Tibor, Tej Szakm...