Összesen 32 magyarországi zöld szervezet csatlakozott 2021. július 14-én a Greenpeace Magyarország, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, a Magyar Természetvédők Szövetsége és a WWF Magyarország által írt nyílt levélhez, amelyben az aláírók a glifozát tilalmát követelik a magyar kormánytól. A tiltakozást az váltotta ki, hogy június közepén napvilágot látott az a magyar, holland, francia és svéd hatóságok közreműködésével készült jelentés, amelynek fő állítása, hogy a gyomirtó használata kockázatmentes.
A környezetvédő szervezetek azt is kérik az Agrárminisztériumtól, hogy hozza nyilvánosságra a jelentést alátámasztó tudományos kutatásokat – írta a Qubit. Az elmúlt években számos vitát kiváltó gyomirtó azután került ismét a figyelem középpontjába, hogy egy év múlva lejár a hatóanyag forgalmazási engedélye az Európai Unióban. Az Európai Bizottság 2017 végén döntött a glifozát 5 éves, korlátozás nélküli uniós újraengedélyezése mellett, egymásnak ellentmondó érvek alapján. Az engedély 2022. december 31-én jár le, az Európai Parlament pedig egy idén júniusi szavazáson – amelyen egy uniós biodiverzitási törvényt sürgető jelentést fogadtak el – nem támogatta, hogy megújítsák azt.
Tudományos érvek és ellenérvek
A glifozát (angolul: glyphosate) nevű C3H8NO5P kémiai képletű N-(foszfonometil)glicin gyenge szerves savat az amerikai Monsanto amerikai óriáscég vegyésze fedezte fel még 1970-ben. A szabadalmaztatása után a vegyület 1974-től Roundup néven került kereskedelmi forgalomba. A világszerte szántóföldi és kertészeti kultúrákban használt, különböző márkaneveken és összetételben forgalmazott vegyületet 2015-ben az ENSZ rákkutatási ügynöksége, az IARC „valószínűleg rákkeltő az emberek esetében” csoportba sorolta. A rákkutatók arra is felhívták a figyelmet, hogy a gyomirtó kimutatható a kismamák szervezetében. A méhlepényben, illetve az embrionális sejtekben apoptózist és nekrózist, azaz programozott és nem programozott sejthalált válthat ki.
Veszélyesség van?
Európai kutatások szerint a gyomirtó a rovarvilágra, így a beporzókra is káros hatással van, például jelentősen összezavarja a méhek bélflóráját, és hatással van az immunrendszerükre is, így szerepet játszhat a tömeges méhpusztulásokban. Az Európai Unió agrár-környezetvédelmi kutatásokon alapuló átfogó, 2017-es tanulmánya szerint ráadásul az európai talajok 45 százaléka glifozáttal és/vagy bomlástermékeivel szennyezett.
Az amerikai igazságszolgáltatás Monsanto Papers című 2017-es jelentéséből az is kiderül, hogy a vállalat már 1999-ben tudott a glifozát mutagén és toxikus hatásairól. Az amerikai cég ugyanakkor „ócska tudománynak” minősítette az IARC szakvéleményét, és rejtett motivációval, illetve azzal vádolta a szervezetet, hogy részrehajlóan válogat a tanulmányok között. Mindeközben a gyomirtó rákkeltő hatását firtató peres eljárások ezrei indultak az Egyesült Államokban.
Gazdaság vagy egészség?
Máig nem tudni pontosan, hogy mi a háttere annak, hogy bár az Európai Parlament 2017 októberében még határozottan kiállt amellett, hogy 5 éven belül ki kell vonni a forgalomból a glifozátot, november végén 18 európai uniós tagállam – Bulgária, Németország, Csehország, Dánia, Észtország, Írország, Spanyolország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Hollandia, Lengyelország, Románia, Szlovénia, Szlovákia, Finnország, Svédország és az Egyesült Királyság – az uniós lakosság 65,71 százalékának képviseletében mégis támogatta a glifozát újraengedélyezését. 9 tagállam, Belgium, Görögország, Franciaország, Horvátország, Olaszország, Ciprus, Luxemburg, Málta és Ausztria – együttesen az uniós lakosság 32,26 százalékát képviselve – ellene szavazott, egyedüliként Portugália tartózkodott.
A döntés mellett akkor a legfőbb érv az volt, hogy a szer kivonása nagyobb anyagi kárt okozna a gazdálkodóknak, mint amennyire a környezetre és az egészségre ártalmas.
A magyarországi zöldek most azzal érvelnek, hogy a glifozát kivonása egyes számítások szerint csak minimális kárt okozna a gazdálkodóknak. Szerintük a kockázatos gyomirtó tilalmára az Európai Unió 2030-ig szóló biodiverzitási stratégiája miatt is szükség lenne, amely szerint legalább 50 százalékkal kell csökkenteni a növényvédő szerek használatát uniós szinten, hogy mérsékeljék a természet- és egészségkárosító vegyszerek okozta kockázatokat.
Ez lenne a megoldás a környezetvédő szervezetek szakértői szerint
A zöld szervezetek azt várják a magyar kormánytól, hogy ne a glifozát betiltása ellen tevékenykedjen, hanem segítse elő a gazdák átállását egy olyan fenntartható mezőgazdaságra, amely ahelyett, hogy az emberi egészséget és a környezetet károsítja, a természettel összhangban működik. Az aláíró szervezetek arra kérik az agrárminisztert, hogy Magyarország ne támogassa a glifozát újbóli uniós engedélyezését a mezőgazdaságban, illetve bármilyen alkalmazását lakókörnyezetben (parkok, játszóterek, töltések), valamint vasútvonalak mentén. Érveik szerint ugyanis a vegyszeres mezőgazdasági gyakorlat az élővilág drámai csökkenésének egyik legfontosabb oka. A portál kereste az Agrárminisztériumot is a témához kapcsolódó kérdésekkel, de a szemlézésünk idejéig a cikk nem frissült a válaszaikkal.
