Modern laboratóriumi rendszert alakítottak ki a Debreceni Egyetem AKIT Nyíregyházi Kutatóintézetében. Ezzel a mikroszaporítással előállított, in vitro növények akklimatizációja akár száz százalékos túlélési aránnyal megvalósítható.
A szaporítás és vírusmentesítés a Debreceni Egyetem Kutatóintézetében történik
A növények mikroszaporítása és vírusmentesítése laboratóriumban, steril körülmények között történik, különböző szövettenyésztési technikák alkalmazásával. Az előállított, úgynevezett in vitro növények szerveik működésében különböznek a természetes körülmények között fejlődőkétől. A hírt a Debreceni Egyetem weboldala közölte.
Ezek az eltérések, melyek a mesterséges környezetben való növekedés során, átmenetileg jönnek létre, szükségessé teszik a kiültetés után egy olyan akklimatizációs periódus beiktatását, mely alatt a laboratóriumi növények fokozatosan hozzászoknak a természetes körülményekhez. Enélkül ugyanis a fiatal példányok elpusztulnának. Az átmeneti időszakban felépítik az intakt egyedekre jellemző, jól funkcionáló szöveteket, szerveket. Vízháztartásuk és fényhasznosításuk a szabadföldiének megfelelő lesz, így az alkalmazkodási időszak után már ki is ültethetők
– mondta az eljárásról Dobránszki Judit, az Agrár Kutatóintézetek és Tangazdaság tudományos főigazgatója.
60 négyzetméteren történik a szoktatás
A nyíregyházi kutatóintézetben kialakított két helyiségben kialakított polcrendszeren összesen 60 négyzetméternyi megvilágított felületen végzik az in vitro növények akklimatizációját. A megvilágítási, hőmérsékleti és páratartalmi paraméterek igény szerinti beállításával a növények biztonsággal elérhetik azt a fejlődési állapotot, mely alkalmassá teszi őket a természetes környezetbe történő kiültetésre. A rendszerhez kapcsolódó magas színvonalú informatikai háttér segíti a környezeti tényezők folyamatos megfigyelését és az adatok gyűjtését. Probléma esetén pedig a rendszer riasztást ad.
Az akklimatizáló helyiségek korszerű technológiájának köszönhetően a növények akár helyben is teljes életciklusban letermeszthetők. Ennek igen nagy szerepe lehet értékes genetikai alapanyagok szaporítása és megőrzése során. A környezeti paraméterek nagyfokú szabályozhatósága és programozhatósága segíti továbbá olyan fontos kísérleti növényalapanyagok biztonságos, zárt rendszerben történő termesztését, mint például az abiotikus/biotikus stresszkísérletekből, illetve vírusmentesítési kísérletekből származó növények – tette hozzá Dobránszki Judit.
Az akklimatizáló rendszert a „Burgonyarezisztencia-kutatás a globális éghajlatváltozás pusztításának mérséklésére” című projekt keretén belül hozta létre a Debreceni Egyetem a Nyíregyházi Kutatóintézetében. A laboratóriumot a műszaki-informatikai kialakítást végző VWR International Kft. a jövőben referenciahelyként használja majd.
Ha pedig további búza- és kukorica kísérletek érdeklik, itt írtunk róluk korábban.
