Szalmonellával fertőzött baromfitermékeket árultak az Európai Unióban a lengyelek. A szlovákiai hatóságoknak kellett intézkedniük az ügyben, egy litván bejelentés alapján pedig kiderült, hogy Magyarországra is jutott a szalmonellás csirkemájból. A Nébih szakemberei szerint egy nagykereskedőn keresztül érkezett a két magyarországi vállalakozáshoz vélhetően azonos állományból származó termék, amelyben 1215 kilogramm csirkemájat szállítottak.
Hazánkba is jutott a szalmonellával fertőzött lengyel baromfitermékekből, a hatóság azonban az európai uniós riasztási rendszeren (RASFF) keresztül érkező jelzést követően azonnal megtette a szükséges intézkedéseket – írta a Magyar Nemzet. A lap a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivataltól (Nébih) megtudta, hogy a közelmúltban a litván hatóság tett RASFF-bejelentést, miszerint szalmonellát mutattak ki lengyel fagyasztott csirkecombban. A bejelentést kiterjesztették az ugyanattól a gyártótól származó fagyasztott csirkemájra is.
A hivatal tájékoztatása szerint az uniós riasztási rendszeren keresztül az idén eddig már 112 bejelentést tettek a tagállamok lengyel eredetű baromfihús szalmonellafertőzöttsége miatt. Ezek közül Magyarország 4 esetben volt érintett: 3 élelmiszer és 1 állateledel alapanyagában mutatták ki a baktérium jelenlétét, a szükséges intézkedéseket minden alkalommal megtették a szakemberek. A Nébih élelmiszerlánc-biztonsági laboratóriuma kockázatelemzésen alapuló monitoringvizsgálatokat is végez. Az elmúlt évben a Lengyelországból származó baromfitermékeket 5 alkalommal tesztelték szalmonellafertőzöttségre. A vizsgálat mind az öt esetben negatív eredménnyel zárult – írta a lap.
A szalmonellás üggyel és a fertőzéssel kapcsolatban megkerestük a Nébih sajtóosztályát, ahonnan az alábbi válaszokat kaptuk a kérdéseinkre:
Milyen státuszban van a vizsgálat?
A litván hatóság 2020. április 14-én kezdeményezett RASFF bejelentése szerint, lengyel eredetű, fagyasztott, csontnélküli csirkecombban Salmonella infantis jelenlétét mutatták ki. A lengyel hatóság szakemberei az előállító üzem ellenőrzése során megállapították, hogy egy nagykereskedőn keresztül két magyarországi vállalakozáshoz vélhetően azonos állományból származó terméket, 1215 kg csirkemájat szállítottak.
Milyen intézkedések történtek azóta, és milyenek vannak folyamatban?
Általánosságban elmondható, hogy a gyorsriasztási rendszeren érkezett bejelentéseket azonnali hatósági vizsgálat követi. Ennek során a területileg illetékes hatóság megkezdi a vizsgálatot, melyet a központi hatósági (azaz Nébih általi) vizsgálat is kiegészít. A lengyel bejelentést követően a megállapítottuk, hogy valóban két hazai vállalkozás érintett. A helyi hatóság vizsgálata szerint az egyik hazai vállalkozáshoz 1005 kg, míg a másikhoz 210 kg csirkemáj érkezett. A nagyobb mennyiséget fogadó cég egy nagykereskedő, akik 11 kereskedelmi egységnek értékesítették a hűtött csirkemájat, ami a vizsgálat idején már nem volt forgalomban. A kisebb mennyiségű csirkemáj egy létesítménybe került először, mely szintén kisebb tételekben értékesítette azt.
Fontosnak tartjuk kiemelni, hogy a csirkemájat alapvetően hőkezelten fogyasztják, így – ha a termék tartalmazott is szalmonellát – rendkívül alacsony annak az esélye, hogy az emberi megbetegedést okozzon. A fogyasztók védelme érdekében a termék jelölésén fel kell tüntetni, hogy fogyasztás előtt hőkezelni szükséges, ennek betartása a forgalmazó vállalkozás és a fogyasztó felelőssége.
Melyik szalmonellafajok jelenléte tiltott, és melyek megengedettek a húsokban?
Az élelmiszerek előállítása során – kiemelve most a baromfiból származó húsokat –, a folyamatokat úgy kell végrehajtani a vágástól a darabolásig, hogy kizárható, illetve minimalizálható legyen a salmonella baktériummal történő szennyeződés. Itt kiemelt jelentőséggel bír az élőállatok esetében (tenyész-, tojó-, brojlercsirke, valamint tenyész- és hízópulyka állományokban) kötelezően előírt szalmonella mentesítési program. Ennek során a vágás előtt kötelező mintát venni a gazdaságokban a Salmonella Enteritidis és Salmonella thyphimurium jelenlétének kizárására. Mivel csak ez a két salmonella fajra történik mentesítés, a többi jelenléte nem kizárható, ezért az előállítási folyamat során minimalizáni kell a keresztszennyeződés lehetőségét. Ez jó gyártási és jó higiénia gyakorlat betartását jelenti.
A Gallus gallus fajba tartozó tenyészállományokból, tojótyúkokból, brojlerekből, valamint tenyész- és hízópulyka állományokból származó friss húsból élelmiszerbiztonsági kritériumként a Salmonella Enteritidis és a Salmonella Thyphimurium jelenlétét kell kizárni. Fontos azonban, hogy az ezen állatfajok húsából előállított darálthúsokban és előkészített (előre fűszerezett, marinádozott) húsokban semmilyen salmonella nem lehet jelen!
Mit tehetnek meg a húskereskedők és a végfelhasználók a szalmonellás fertőzés elkerülése érdekében?
A húskereskedők az általuk beszerzett és eladásra kínált baromfihússal és baromfi termékekkel a legnagyobb odafigyeléssel kell, hogy bánjanak. A baromfihúst a többi hústól elkülönítetten kell tárolniuk, kerülni kell a keresztszennyeződés esélyét. A fogyasztóknak is oda kell figyelniük a háztartásukban a baromfihúsból készült termékek előkészítése során, például külön eszközöket (vágódeszka, kés) ajánlott használni, amiket forró mosogatószeres vízzel kell elmosogatni. A baromfihúsból készült ételeket fontos, hogy alaposan megfőzve vagy sütve fogyasszák!
CSZS
