Sokan hagyták abba: 117 ezerrel kevesebb a gazdaságok száma Magyarországon, mint 10 éve

Közzétette a Központi Statisztikai Hivatal a múlt évben elvégzett „Agrárcenzus 2020” előzetes adatait, amelyet online tájékoztatón jelentettek be. Eszerint országszerte mintegy 234 ezer gazdaság vett részt a Központi Statisztikai Hivatal teljes körű mezőgazdasági összeírásán. Fontos érdekesség, hogy az elmúlt 10 évben jelentősen emelkedett a legalább középfokú mezőgazdasági végzettségű gazdaságirányítók aránya. Ahogy az is, hogy a hazai gazdaságok száma a legutóbbi 2010-es Agrárcenzus óta, az akkori mintegy 351 ezerről, folyamatos fogyás mellett 2020-ra 234 ezerre csökkent.

Országszerte mintegy 234 ezer mezőgazdasági tevékenységet folytató gazdaság részvételével tartott agrárcenzust 2020-ban a Központi Statisztikai Hivatal. A 10 évente ismétlődő mezőgazdasági összeírás célja, hogy teljes körűen felmérje a hazai gazdaságok szerkezetét, a mezőgazdaság aktuális helyzetét – írta a KSH.

A gazdaságok számának csökkenő tendenciája elsősorban az állattartással foglalkozó gazdaságokat érintette - Fotó: Magro.hu, CSZS, Érsekvadkert
A gazdaságok számának csökkenő tendenciája elsősorban az állattartással foglalkozó gazdaságokat érintette – Fotó: Magro.hu, CSZS, Érsekvadkert

Patay Ágnes, az Agrárcenzus projektvezetője online sajtótájékoztatón beszélt arról, hogy a felmérés szerint mintegy 234 ezer gazdaság működik hazánkban, kétharmaduk elsősorban növénytermesztéssel foglalkozik. Az általuk művelt több mint 4,8 millió hektár mezőgazdasági földterület nyolc tizede szántó. A gazdaságok irányítóinak többsége 40–64 éves, 2010 óta nőtt a gazdák átlagéletkora. Az elmúlt 10 évben jelentősen emelkedett a legalább középfokú mezőgazdasági végzettségű gazdaságirányítók aránya – jelenti a Központi Statisztikai Hivatal a 2020-as agrárcenzus előzetes eredményeit összefoglaló kiadványában.

Nagyon lecsökkent a magyarországi gazdaságok száma

A KSH előzetes adatokat ismertető kiadványából kiderül, hogy a hazai gazdaságok száma a legutóbbi 2010-es cenzus óta, az akkori mintegy 351 ezerről, folyamatos fogyás mellett 2020-ra 234 ezerre csökkent. „Ez ugyanakkor megfelel az Európai Unióban is megfigyelhető tendenciának, miszerint 2010 és 2016 között – egyelőre eddig állnak rendelkezésre uniós szintű adatok – 15 százalékkal csökkent a gazdaságok száma. Elsősorban a kisebb gazdaságok hagytak fel tevékenységükkel.” – közölte Tóth Péter, a KSH statisztikai tanácsadója.

A csökkenő tendencia elsősorban az állattartással foglalkozó gazdaságokat érintette.

2010-ben még 46 százalék volt az arányuk a gazdaságokon belül, 2020-ban már csak 25 százalék. Mindeközben a főként növénytermesztéssel foglalkozó gazdaságok aránya 41 százalékról 67 százalékra nőtt, a vegyes gazdaságoké pedig a 2010-es 13 százalékról 2020-ra 9 százalékra változott. „Az állattenyésztés alacsonyabb jövedelmezősége, valamint az Európai Unió növénytermesztést preferáló agrárpolitikája egyaránt szerepet játszik abban, hogy az elmúlt 10 évben nőtt a növénytermesztéssel foglalkozó gazdaságok aránya” – mondta a KSH szakértője.

A több mint 4,8 millió hektár mezőgazdasági földterület – amely mintegy 52 százaléka hazánknak – túlnyomó része (82 százalék) szántóterület, 15 százaléka gyep, 2 százaléka gyümölcsös, a szőlőterületek aránya pedig 1 százalék.

A fiatalabb gazdálkodók a gyümölcstermesztéshez használnak nagyobb arányban területet, a szőlőtermesztéssel foglalkozó gazdálkodók pedig inkább az idősebbek közül kerülnek ki. A hazai gyümölcsösök közel harmadán (31 százalék) termesztenek almát, 17 százalékán meggyet, a tizedén diót, ennél kisebb arányban pedig szilvát (9 százalék), kajszibarackot (8 százalék), bodzát (6 százalék) és őszibarackot (5 százalék).

Bérelt és saját földek

A mezőgazdasági területek több mint fele az 5–300 hektárral rendelkező közepes méretű gazdaságok használatában van, a szőlő- és gyümölcsterület közel háromnegyedét ezek a közepes méretű gazdaságok művelik. Az összeírás kérdőívére adott válaszok alapján látható, hogy a mezőgazdasági területeik felét bérelték a gazdaságok, 45 százalékuk pedig a saját tulajdonukban volt. Az egy gazdaságra jutó földterület nagysága 2010-hez képest minden művelési ágban nőtt, a szőlő esetében több mint kétszeresére.

Jelentős mértékben módosult a hazai gazdaságok állatállománya is a legutóbbi agrárcenzus óta. 2020-ban mintegy 927 ezer szarvasmarhát írtak össze, ez 31 százalékkal haladta meg a 2010-es állományt. „Érdemes kiemelni, hogy az Európai Unió tagországai közül Magyarország az egyetlen, ahol 2010 óta minden évben nőtt a szarvasmarha-állomány” – közölte Tóth Péter. Ugyanakkor a 2 millió 990 ezres sertés- és a 967 ezres juhállomány csökkent a 2010-es adatokhoz képest, csakúgy, mint az 1,7 millió egyedből álló lúd-, és a 2,5 milliós kacsaállomány (előbbi 38, utóbbi 46 százalékkal volt kisebb, mint 2010-ben). A tyúkállomány a 2010-es 34 milliós egyedszintről közel 30 milliósra csökkent 2020-ra.

Kiadta a 2020-as Agrárcenzus előzetes adatait a KSH
Kiadta a 2020-as Agrárcenzus előzetes adatait a KSH

Fiatalok, nők

A gazdaságok irányítóinak válaszaiból kiderül, hogy 55 százalékuk 40–64 éves, de jelentős mértékben (35 százalék) képviseltetik magukat a 65 éves vagy idősebb irányítók, és csupán a gazdaságok 10 százalékát irányítják a fiatalabb generáció (14–39 évesek) tagjai. 2010 óta folyamatosan nő a gazdák átlagéletkora, 2020-ra a 65 év alatti gazdálkodók aránya 73-ról 65 százalékra csökkent. A női irányítók aránya az idősebb korosztályokban volt magasabb, a legalább 65 éves gazdálkodók 33 százaléka nő, a fiatalabb generációk között arányuk 26 százalék.

Előtérbe kerül a szakmai végzettség

A gazdaságokat irányítók végzettségét illetően elmondható, hogy a korábban jellemző gyakorlati tapasztalatot egyre inkább felváltja valamilyen fokú mezőgazdasági végzettség. Bár 2020-ban a magyar gazdaságok több mint felét (53 százalék) még továbbra is gyakorlati tapasztalatok alapján gazdálkodó irányító vezette, alapfokú mezőgazdasági végzettsége már a gazdálkodók 11, középfokú 19, míg felsőfokú végzettsége 9 százalékának van. Érdemes kiemelni, hogy a fiatalabb gazdaságirányítók körében már a gazdák fele rendelkezik valamilyen szakirányú képzettséggel, a felsőfokú mezőgazdasági végzettséggel rendelkezők aránya pedig a legnagyobb, legalább 500 ezer euró termelési értékkel rendelkező gazdaságok esetében már 60 százalék.

Az egyéb, úgynevezett nem mezőgazdasági tevékenységek megoszlása eltérő a különböző nagyságú gazdaságok között:

A legkisebb, 4000 euró termelési érték alatti gazdaságok esetében a húsfeldolgozás (ide tartozik például a disznóvágás) a legjelentősebb kiegészítő tevékenység, közel 10 százalékuk foglalkozik ezzel. A nagyobb, 100 ezer euró termelési érték feletti gazdaságok körében a mezőgazdasági szerződéses munka a leggyakoribb nem mezőgazdasági tevékenység, 6 százalékuk folytat ilyen tevékenységet is. Ide tartozik továbbá a borkészítés és palackozás, a gyümölcs- és zöldségfeldolgozás, vagy az erdőgazdálkodás is, amelyeket szintén számos hazai gazdaság folytat kiegészítő tevékenységként.

Az Agrárcenzus 2020 című kiadvány a KSH honlapján elérhető, ide kattintva.

Share Button

Iratkozzon fel hírlevelünkre!

Hogy elsőként értesüljön fontos agrárhírekről, támogatásokról, rendeletekről!

Kapcsolódó cikkek

Egyre több növény, kevesebb állat – így változott ... Javult a mezőgazdaság teljesítménye, ami a növénytermesztésnek köszönhető: 2013-ban a növénytermesztési kibocsátási volumen 22 %-kal nőtt a múlt évi a...
Nőtt a sertés- és a marhaállomány Az első fél évben 82 ezerrel nőtt a sertés- és 5 ezerrel a szarvasmarha-állomány - jelentette a június 1-jei állapotok alapján csütörtökön a Központi ...
KSH: 6,1 százalékkal nőtt a kalászos gabonák termé... Az előző évinél 6,1 százalékkal több, 7,2 millió tonna kalászos gabona termett 2014-ben, a tavalyinál 3,1 százalékkal nagyobb területen - közölte a Kö...
KSH: a termőföld-árak 8,2 százalékkal nőttek taval... Lassult tavaly a mezőgazdasági termőföld-árak emelkedése, az átlagos áremelkedés 8,2 százalékos volt a 2012-es 11,5 százalékos, illetve a 2011-es 12,8...
Szeptemberben 5,1%-kal csökkentek a mezőgazdasági ... 2014 szeptemberében a mezőgazdasági termelői árak 5,1%-kal mérséklődtek az előző év azonos időszakához viszonyítva. Ezen belül a növényi termékek ára ...
Októberben csökkentek a mezőgazdasági termelői ára... 2013. októberéhez képest 5,7 százalékkal mérséklődtek a mezőgazdasági termelői árak 2014. októberében. A növényi termékek ára 6,1, míg az élő állatoké...