KSH: a termőföld-árak 8,2 százalékkal nőttek tavaly

Lassult tavaly a mezőgazdasági termőföld-árak emelkedése, az átlagos áremelkedés 8,2 százalékos volt a 2012-es 11,5 százalékos, illetve a 2011-es 12,8 százalékos ütem után – áll a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) friss összegzésében.

A tájékoztatás szerint ezen belül a legjelentősebb művelési ág, a szántó ára 10,3 százalékkal nőtt, egy hektár szántóföld átlagára tavaly 759 600 forint volt.

A KSH felidézi, hogy a föld árát számos tényező befolyásolja, ezért az ország egyes területein a föld ára az országos átlagtól jelentősen eltérhet. A legdrágább területek Hajdú-Bihar, Tolna, Győr-Moson-Sopron megyében találhatóak. Itt a szántó hektáronkénti ára jóval 950 ezer forint felett volt 2013-ban. A legolcsóbban Nógrád megyében lehetett szántóföldhöz jutni, ahol egy hektár szántóföld átlagára kevesebb volt, mint az országos átlag fele.

A múlt évben minden megyében emelkedtek a termőföld-átlagárak az egy évvel korábbihoz képest. Az árváltozás mértékében viszont jelentős eltéréseket lehetett megfigyelni az egyes megyék között. Leginkább Hajdú-Bihar megyében drágult a szántóföld (22,5 százalékkal), majd Vas megye következezik (17,7 százalékkal), Győr-Moson-Sopron (17,3 százalék), és Pest megye (17,2 százalék) árnövekedése. Kismértékben emelkedtek az árak Bács-Kiskun (4,7 százalék), Zala (1,9 százalék) és Nógrád (0,8 százalék) megyében.

A KSH adatai szerint tavaly az országban átlagosan 19 százalékkal kevesebb szántóföldet értékesítettek, mint az előző évben. A legtöbb földterület Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében cserélt gazdát, ahol az értékesítés volumene az előző évhez képest is növekedett. A legnagyobb forgalomélénkülés (20 százalék) Csongrád megyében volt.

A hanyatló területegységek közül, ahol az értékesítés átlag feletti volt 2013-ban, de az előző évhez képest csökkent Jász-Nagykun-Szolnok megye értékesítése 10 százalékkal maradt el a tavalyi szinttől, míg Békés megyében jelentősebb, 40 százalék körüli a visszaesés a 2012-es kiemelkedően magas forgalomhoz képest.

Élénkült az értékesítés volumene 2013-ban Veszprém, Komárom-Esztergom és Nógrád megye térségében: az elsőben az előző évi értékesítéshez képest 30 százalék feletti volt a növekedés, az utóbbiaknál pedig 14 százalék. A pangó egységek olyan megyéket mutatnak, ahol a forgalmi érték átlag alatti, és az az előző évhez viszonyítva is csökkent. Ezek közül a legmérsékeltebb volt a forgalom Heves, Zala és Vas megye térségeiben, ahol az előző évhez képest 15 százalékot meghaladó mértékben esett vissza a forgalom.

A múlt évben az erdőterületek ára nőtt legkevésbé, 1,5 százalékkal, 470 500 forintra hektáronként. A gyep ára 7,7 százalékkal nőtt, míg a szőlő területeké 5,2 százalékkal volt magasabb. A legnagyobb áremelkedést a más művelési ágak esetén a gyümölcsös (9,4 százalék) területeknél tapasztaltak. Tavaly az összes értékesített termőföld 68,9 százaléka szántó művelési ágba tartozott, ezt követte az erdő (14,2 százalék) és a gyep (13,5 százalék) értékesítése. A maradék 3,3 százalékot a szőlő és gyümölcsös területek értékesítése tette ki.

Tavaly az országban átlagosan 19 százalékkal kevesebb szántóföldet értékesítettek, mint az előző évben
Tavaly az országban átlagosan 19 százalékkal kevesebb szántóföldet értékesítettek, mint az előző évben

 

A szántó művelési ágba tartozó földterületek éves bérleti díja 2013-ban – az előző év 17,7 százalékos növekedése után – átlagosan további 5,2 százalékkal emelkedett 40 600 forintra, a gyümölcsös és a szőlő művelési ágba tartozó földterületeké pedig 12,3, illetve 4,4 százalékkal emelkedett 46 500, illetve 61 800 forintra hektáronként.

A 2013. évi mezőgazdasági gazdaságszerkezeti összeírás adatai szerint a használt szántó területek 57 százalékát bérleményként művelik. Az átlagosnál magasabb, 66 százalék ezen területek aránya a dunántúli megyékben, míg az alföldi és észak-magyarországi megyékben csak 51 százalék, mivel ott jelentősebb súlyúak az egyéni gazdaságok.

A területi adatokat vizsgálva – közli a KSH – a régiók között kialakult sorrend 2013-ban sem változott a szántó bérleti díjának vonatkozásában. Továbbra is Dél-Dunántúlon a legdrágább a bérlés, itt a díj átlagosan 49 000 forint volt hektáronként. Dél-Dunántúlt Dél-Alföld követi, ahol szintén az országos átlag felett, 45 100 forint/hektár volt 2013-ban a szántó éves bérleti díja. Közép- és Észak-Magyarországon a bérleti díjak viszont jelentősen elmaradtak az átlagtól, az előbbié 33 200, az utóbbié 29 100 forint volt hektáronként.

Forrás: MTI

Share Button

Kapcsolódó cikkek

Egyre több növény, kevesebb állat – így változott ... Javult a mezőgazdaság teljesítménye, ami a növénytermesztésnek köszönhető: 2013-ban a növénytermesztési kibocsátási volumen 22 %-kal nőtt a múlt évi a...
Árváltozás és csökkenő területi különbségek a föld... A tavalyi évhez képest országosan 11 %-kal nőtt a termőföld átlagára. Bár az árak emelkedtek, mégis kevés föld-adásvétel zajlik. Az árak változásáról,...
Nőtt a sertés- és a marhaállomány Az első fél évben 82 ezerrel nőtt a sertés- és 5 ezerrel a szarvasmarha-állomány - jelentette a június 1-jei állapotok alapján csütörtökön a Központi ...
KSH: 6,1 százalékkal nőtt a kalászos gabonák termé... Az előző évinél 6,1 százalékkal több, 7,2 millió tonna kalászos gabona termett 2014-ben, a tavalyinál 3,1 százalékkal nagyobb területen - közölte a Kö...
Szeptemberben 5,1%-kal csökkentek a mezőgazdasági ... 2014 szeptemberében a mezőgazdasági termelői árak 5,1%-kal mérséklődtek az előző év azonos időszakához viszonyítva. Ezen belül a növényi termékek ára ...
Októberben csökkentek a mezőgazdasági termelői ára... 2013. októberéhez képest 5,7 százalékkal mérséklődtek a mezőgazdasági termelői árak 2014. októberében. A növényi termékek ára 6,1, míg az élő állatoké...