SISAF23 agrárinnovációs fórum volt Debrecenben

A növényi memóriáról és annak kiaknázási lehetőségeiről, az agrárökoszisztémát érintő szikesedésről és a fémszennyezés élelmiszerbiztonsági következményeiről is szó volt egy nemzetközi konferencián a Debreceni Egyetemen. A programon a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban alkalmazható fenntartható és innovatív megoldásokat mutatták be. A Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar által első alkalommal megszervezett tanácskozáson több mint száz szakember vett részt, kiemelt témája a „One Health – egy egészség” volt.

A debreceni agrár-felsőoktatás megalapításának 155. évfordulója alkalmából indított idén konferenciasorozatot a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar. Ennek keretében rendezték meg a Debrecen University Symposium 1st Congress on Sustainable and Innovative Solutions in Agriculture and Food Industry (SISAF’23) elnevezésű nemzetközi rendezvényt. Ezen a növény-, az állat-, az élelmiszer- és a környezettudomány elismert külföldi és hazai szakemberei tartottak előadásokat. Az egyetem írását szemléztük.

A növényi memóriáról és annak kiaknázási lehetőségeiről, az agrárökoszisztémát érintő szikesedésről és a fémszennyezés élelmiszerbiztonsági következményeiről is szó volt a "Congress on Sustainable and Innovative Solutions in Agriculture and Food Industry" (SISAF'23) nemzetközi konferencián a Debreceni Egyetemen - képünk illusztráció
A növényi memóriáról és annak kiaknázási lehetőségeiről, az agrárökoszisztémát érintő szikesedésről és a fémszennyezés élelmiszerbiztonsági következményeiről is szó volt a “Congress on Sustainable and Innovative Solutions in Agriculture and Food Industry” (SISAF’23) nemzetközi konferencián a Debreceni Egyetemen – képünk illusztráció

Ezek voltak a szimpózium céljai

A fenntartható fejlődés korunk egyik legfontosabb kérdése. A demográfiai változások és a klíma átalakulása az ismert következményeken túl teljesen átszervezik egyebek mellett az élelmiszerelőállítás rendszerét. Megváltozik a környezet, amelyben termelünk, a kártevők, kórokozók csoportjának összetétele és a vízháztartás is.

A megfelelő minőségű és mennyiségű élelmiszer előállítása érdekében alkalmazkodni kell az új körülményekhez. Éppen ezért, a téma fontossága miatt döntött úgy a Debreceni Egyetem Tudományos Tanácsa, hogy támogatja a nemzetközi konferencia megszervezését a Debrecen University Sympozium keretin belül – mondta a konferenciát megelőző sajtótájékoztatón Csernoch László, a Debreceni Egyetem tudományos rektorhelyettese, a Tudományos Tanács elnöke.

A tanácskozáson a növény-, az állat-, az élelmiszer- és környezettudomány elismert szakemberei tartottak előadást, érkeztek előadók egyebek mellett Ausztráliából, Németországból, Olaszországból, Horvátországból és Szlovákiából is.

A Debreceni Egyetem – és azon belül a Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar – egy rendkívül összetett kutatási portfólióval rendelkezik. Szeretnénk széles körben bemutatni elsősorban azokat az alapkutatásainkat, amelyek a fenntartható és innovatív mezőgazdaságot és élelmiszeripart támogatják – fogalmazott Stündl László, a Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar dékánja.

Alkalmazkodás és együttműködés

A kari vezető kiemelte: az Európai Unió is egyre nagyobb hangsúlyt fektet az agrárium alkalmazkodóképességének támogatására. Az éghajlat változása és annak közvetett hatásai – a kórokozók és kártevők gradációja, a zoonózisok – egyre nagyobb terhet rónak ugyanis az alapanyagtermelésre, az állategészségügyre és az élelmiszeriparra.

Ezért is fontos, hogy megmutassuk, a tudomány, a szakma és az oktatás együtt tud működni a mezőgazdaság átalakulása, átalakítása érdekében. A konferencia központi témája a „One Health – egy egészség”. Ennek az integrált, egységesítő megközelítésnek a célja az emberek, az állatok, a növények és az ökoszisztémák egészsége közötti, rendkívül érzékeny egyensúly kialakítása. Az élelmiszerbiztonság, a zoonózisok és az antibiotikum-rezisztencia elleni küzdelemben meghatározó ez a szemlélet – mondta Stündl László.

Az előadásokon egyebek között olyan témák szerepeltek, mint a mikrobiom, a proteom és az állategészségügy kölcsönhatásai, az örökletes betegségek és öröklött egészség, a vízkörforgás és a vízgazdálkodás jelenlegi multidiszciplináris kihívásai, valamint a növényi nanovilág szerepe – írták.

Share Button

Kapcsolódó cikkek

A hét egyben – 49. hét Beruházási rekord a harmadik negyedévben, bővülő agrárkapcsolatok, sikeres volt az idei év a zöldség-gyümölcs ágazat számára, előtérben az élelmiszeri...
Újabb magyar innováció az élelmiszerbiztonság növe... Minden gazda számára fontos, hogy a mezőgazdaságban olyan termékeket használhasson, amiknek a valódisága garantált. Az AGRO.bio Hungary Kft. március k...
70%-kal több élelmiszert kell előállítani 2050-ben... 2050-re több mint 10 milliárd ember fog élni a Földön. Ahhoz , hogy őket elláthassuk, több mint 1,5-szer annyi élelmiszerre lesz szükség, mint amennyi...
Duális képzés indul a Debreceni Egyetem mezőgazdas... A Debreceni Egyetem (DE) Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kara hat szakot hirdetett meg új gyakorlatorientált formában. A j...
Fehérjenövény-program Debrecenben Magas termésbiztonságú, gazdaságosan termeszthető és finomításra alkalmas fehérjenövények nemesítése a célja annak a programnak, amelyet csütörtökön i...
Fellendülhet a magyar édesipar A hazai édesipari termelés bővülését, az ágazat technológiai fejlődését is segítheti az élelmiszeripari fejlesztési stratégia megvalósulása. A program...