Rekordok ide vagy oda, továbbra is a támogatások éltetik a mezőgazdaságot

Elérkezett az év utolsó napja, ideje mérleget vonni a hazai mezőgazdaság idei teljesítményéről. Rekordok dőltek, támogatások hada érkezett, mégsem lehetünk felhőtlenül boldogok a 2016-os évvel és a magyar agrárium helyzetével kapcsolatban.

Az év legnagyobb híre minden bizonnyal az volt, hogy hazánk termelte a legtöbb napraforgót az Európai Unióban. Jöttek is egyből a mezőgazdaságunkat éltető hírek, sokan már-már európai színvonalú termelésről és körülményekről kezdtek beszélni, pedig az összkép azért nem ilyen rózsás. A KSH adatai szerint ugyan 8,5 százalékkal emelkedett a mezőgazdaság kibocsátása 2015-höz képest, de ez messze van a legoptimistább, 15 százalékos bővülésről szóló hírektől.

A termelés mennyisége ugyan gyarapodott, de közben az árak ennek hatására lejtmenetbe fordultak. Nem volt olyan hét idén, amikor ne lett volna téma valamelyik ágazat nehéz helyzete a rettentően alacsony felvásárlási árak miatt. Ebből adódik, hogy a termelési összértékben mindössze 5 százalékos emelkedés volt tapasztalható.

Egyszerű volt az idei recept: kegyes időjárás ->kiemelkedő termés!
Egyszerű volt az idei recept: kegyes időjárás ->kiemelkedő termés!

 

Ha picit a dolgok mögé nézünk, látható, hogy a gyarapodás egyértelműen a gabonafélék és az ipari növények kiemelkedő terméseredményének volt köszönhető. E mögé azonban nem szabad túl sokat képzelni. A 168 óra összefoglalója alapján a magyarázat nagyon egyszerű: kiváló volt az idei időjárás, kedvezett a termények igényeinek. Nem volt aszály, még a nap is akkor sütött, amikor éppen szükség volt rá. Száz szónak is egy a vége: nem a megfelelő technológiai generálta fejlődésről volt szó idén, hanem az időjárás volt kegyes a gazdákhoz.

Mivel ez az állattenyésztést már kevésbé befolyásolja, ott nem is volt nagymértékű fejlődés 2016-ban. Mindössze 3 százalékkal nőtt a kibocsátás. Közben pozitívumként könyvelhették el az agráriumban tevékenykedők, hogy idén mintegy 16 százalékkal emelkedett a fizetésük, viszont a munkavállalók száma 2 százalékkal csökkent. Ez azt jelenti, hogy a termelési hatékonyság növekedett, közben azonban egyre kevesebben kapnak munkát a mezőgazdaságban.

A fentiek alapján tisztán látható, hogy a mezőgazdaság előtt egy út van. Ha nem az időjárástól akarják függővé tenni a gazdaságok, hogy mennyit teremnek növényeik: a termelékenység növelésével, valamint technológiai fejlődéssel lehet biztosítani a jövőben az ágazat sikerességét.

Share Button

Kapcsolódó cikkek

Agrár pályázatokról egyszerűen 1. rész Jelen cikk-sorozat célja, hogy a gazdálkodók számára utat mutasson az Európai Uniós és hazai támogatások igénybevételéhez. Magyarország területének k...
5 jó tanács, mit és hogyan ültessen Új, még nem próbált növényt termesztene, vagy most vágna bele először a zöldségtermesztésbe? Olvassa el, mi az az 5 tanács, amelyeket mindenképpen érd...
Magyarok is részt vesznek a nemzetközi parlagfű-ku... Nemzetközi kutatási program indult a sokaknak egészségügyi panaszt okozó, a szántóföldi növénytermesztésben nagy károkat előidéző gyom, a parlagfű job...
Az állattenyésztés nyertese lehet a 2014-2020-as c... A Földművelésügyi Minisztérium álláspontja szerint az állattenyésztő kis- és közepes gazdaságok a 2020-ig szóló európai uniós költségvetési ciklus egy...
Milyen évet zár idén a mezőgazdaság? Szakértők vál... Vegyes eredményeket, de összességében jó évet jelenthet a mezőgazdaságnak a 2014-es esztendő. A szántóföldi növénytermesztésben ugyan nem biztosított ...
Szorosabbá fűzik a román-magyar agrár kapcsolatoka... A magyar-román agrár kapcsolatépítés jegyében Kecskemétre látogatott egy delegáció Alba megyéből. A Megyeházán rendezett tanácskozás középpontjában a ...