A 2017-ben megnyitott MCS Vágóhíd Zrt., amelynek tulajdonosa az OTP-vezér, Csányi Sándor, működése óta veszteségesen termel. A tavalyi üzleti évet közel 5 milliárd forint mínusszal zárta, amely a 2018-as évben sem volt sokkal kedvezőbb, és több, mint 10 milliárd forint veszteséggel jár elindítása óta.
A sertésvágóhíd 2017-ben épült meg 23,5 milliárdos költséggel, viszont megnyitása óta veszteségesen működik. A tavalyi évben kicsivel több veszteséggel zárta az üzleti évet, mint 2018-ban, ugyanis 5 milliárd forint mínusszal zárta az évet. Viszont a kötelezettségek is nőttek, közel ugyanekkora összeggel. A veszteséges működés pedig a saját tőke kárára is ment, így a könyvekben év végén 3,3 milliárd forint volt látható – írja a 24.hu. Azóta az alaptőkét is megemelték, és a cégpapírok szerint a 2,5 milliárd forint helyett már 3,3 milliárd forint szerepel.
A 2019-es bevételek 2018-hoz képest közel 15 milliárd forinttal nőttek, és 63 milliárd forintot meghaladó forgalommal zárták az évet, amelyből a belföldi forgalom 38 milliárd forintot képez, amely 3 milliárddal több, mint az előző évben. A 2018-as adatokhoz képest azonban az export mennyisége megduplázódott, és közel 25 milliárd forintra nőtt 2019-ben. Ez pedig jelentős növekedésnek számít, és túl is szárnyalja az üzleti tervben megfogalmazott 55 milliárdot, viszont ez nem volt elegendő ahhoz, hogy nullára hozzák ki a veszteség mérlegét. A mohácsi vágóhíd az adatok szerint csak félgőzzel termelt az igazgatóság tagja, Éder Tamás szerint.
Szerinte a veszteség oka a piaci helyzet alakulása, amely 2019-ben az egész szektor számára befolyásoló tényező volt, és amely a magyar vágóhidakat is jelentősen érintette. Az afrikai sertéspestis pusztítása Kínában a sertéshúshiány kialakulásához vezetett, ezért a lakosság ellátását csak megnövel importtal tudták abszolválni. Az egyik forrás az Európai Unió volt, amelyet a számadatok is jól tükröznek: egy év alatt 80 százalékkal nőt a Kínába irányuló sertéshúsexport. Azok az országok, amelyek exportálhatnak Kínába sertéshúst, nagymértékben növelték az értékesítésüket. Ezért az élősertés ára az Európai Unióban megközelítőleg 40 százalékkal nőtt. Mivel a magyar élősertések ára a nagyobb vágóhidak szerződéseiben az uniós árhoz kötött, a magyarországi sertésár is árnövekedésen esett át az uniós árnövekedés következtében. Továbbá mivel a forint gyengült, volt példa olyan időszakra, amikor a hazai vágóhidaknak megközelítőleg 50 százalékkal is többet kellett fizetniük az élőállatért, mint 2019 elején.
Magyarország is érintett a sertéspestissel a vaddisznók által, így mi nem szállíthatunk Kína felé. Ennek következménye, hogy a költségnövekedés megjelent a piacon, viszont az értékesítési árak sokáig nem emelkedtek a kereskedelmi partnerek miatt.
Az év utolsó időszakában 30 százalékkal emelkedett a sertéshús fogyasztói ára, amely kevés az élősertés 50 százalékos drágulásához képest. Továbbá a magyarországi vágóhidak hónapokon keresztül veszteségesen tudták értékesíteni az előállított húst, ugyanis tavaly a bérek és az energiaköltségek is több, mint 10 százalékos növekedésen estek át.
