A kukorica egyik kártevője a gyapottok bagolylepke. Rajzása több megyénkben is erősödni látszik, így itt az ideje a védekezésnek. Megfékezése azért is fontos, mert másodlagos kártételként akár gombás megbetegedések is kialakulhatnak a fertőzött állományban.
A kukoricamoly áttelelő hernyóiból kifejlődött lepkék repülése már befejeződött, a tojásokból kelő hernyók pedig már javában bábozódnak. A gyapottok bagolylepke azonban most kezd csak igazán rajzani. Hazánkban a legnagyobb veszélyt nem az áttelelő állomány jelenti, sokkal inkább a tőlünk délebbre tömegesen repülő lepkék tojásrakásából származó hernyók okozzák a problémát a kukoricában.
A két kártevő rajzása idén jelentősen elkülönül időben, így nem megoldható az együttes védekezés. A kukoricamoly következő nemzedéke ellen augusztus első felében kell majd védekezni, de addigra a gyapottok bagolylepke elleni védekezést már befejezik a gazdák.
A gyapottok bagolylepke ellen nagyobb térségben, több veszélyeztetett kultúrára is kiterjedően érdemes védekezni. Minthogy vándorló lepkéről van szó, az eredményes védekezés idejének és kiterjedésének meghatározásához megfigyelésre és szakértői véleményre van szükség. A lepke jól repül, nagyobb távolságokat is képes megtenni, a védekezést ezért megfigyelésre kell alapozni. Erre kiválóan alkalmasak a fénycsapdák, mert fénnyel csalogatható.
Fontos tudnivaló, hogy a zsenge kukoricába – egyéb terménybe – berágó hernyók ellen már nincs hatékony védekezési lehetőség. A hernyók a kukoricában és napraforgóban másodlagos kár gyanánt gombabetegségek kialakulását segíthetik elő, a csemegekukoricában és más zöldségfélékben – az előbbin túl – fogyasztási és értékesítési értékcsökkenést okoznak.
Forrás: magyarkukoricaklub.hu
