A kalászos gabonák legveszélyesebb vírusbetegségei Magyarországon

Az agráriumban az időjárás sok mindent befolyásolhat: az érést, betakarítást, talajmunkákat, de még a vírusok és fertőzések megjelenését és felszaporodását is. Az előző téli időszak enyheségéből adódott, hogy sok vírus áttelelt, így idén a megszokottnál nagyobb intenzitással támadták meg a szántóföldek növényeit.

Éghajlatból adódóan hazánkban leginkább csak a gombás eredetű megbetegedések ellen kell védekezniük a gabonatermesztő gazdáknak, de sajnos léteznek olyan vírusok is, melyek képesek súlyos terméscsökkenést okozni az állományban, mégha ezekről hajlamosak vagyunk megfeledkezni.

A két leggyakrabban előforduló, kalászos gabonákat támadó vírus az árpa sárga törpülés vírusa és a búzatörpülés vírus.

Árpa sárga törpülés vírus (Barley Yellow Dwarf Virus)

Ez a vírus számos egyszikű növényen képes megélni, beleértve a termesztett gabonáinkat is. A vírus terjesztését a levéltetvek végzik. Ez egy perzisztens vírus, ami azt jelenti, hogy az átviteléhez a levéltetvek tartós (értsd: napokig, de inkább hetekig) jelenléte szükséges. A vírusnak több napba ’kerül’ átjutni a fertőzött növényből a levéltetű szájszervébe, onnan pedig újabb hosszú napok kellenek, amíg a levéltetű táplálkozása során a szívókán keresztül a másik növénybe átjut. A vírusnak 5 csoportja van, melyek kivétel nélkül megtalálhatóak hazánkban.

Búzatörpülés vírus (Wheat Dwarf Virus)

Nagymértékben hasonlít az árpa sárga törpülés vírushoz. Ez a vírus is perzisztens, a tünetek is nagyjából megegyeznek, az egyetlen különbség, hogy a búzatörpülés vírust nem a levéltetvek terjesztik, hanem a gabonaféléken élő különféle kabócák.

Milyen tünetekről lehet felismerni ezeket a betegségeket?

A két betegséget ránézésre nem lehet megkülönböztetni egymástól. Mindkettő vírus megjelenése esetén különleges, törpe növést fedezhetünk fel állományunkban. A fertőzés a táblán foltokban jelenik meg és ezek a foltok jellegzetes, sárga elszíneződést is mutatnak, ami a tavaszi vegetáció megindulásakor már messziről is jól észlelhető.

A képen a két vírusra jellemző elsárgulás látható
A képen a két vírusra jellemző elsárgulás látható

 

A vírusok kártétele fokozatos, függ attól, hogy mennyi vírus került a növényekbe és hogy azok mennyire agresszívak. A törpült növényeket az egészséges társaik könnyen elnyomják, azok elpusztulnak. Sok esetben (jellemzően akkor, ha nagy területen jön létre a vírusos megbetegedés) ezeken a részeken erőteljes gyomosodás indulhat be.

Mik segítik a vírusok megjelenését a szántóföldeken?

Erre a kérdésre nagyon egyszerű a magyarázat: az időjárás és az ember. Humán részről az őszi kalászosok rossz időpontban történő vetése jelenti a legnagyobb problémát. Amennyiben a megfelelő időszakban vetjük el az őszi kalászosokat, akkor kelés után ugyan megjelenhetnek a vektor rovarok, de az első késő őszi fagyban el is pusztulnak. Ellenben a túl korai vetés esetén több ideje van az őszi fejlődésre a növénynek, jobban meg tud bokrosodni, a vektor rovaroknak több idejük jut a

kártételre és ezzel együtt a vírusok bejuttatására. Sőt, a kellőképpen megbokrosodott növények levelei alatt képesek áttelelni is, mert ott nem érinti őket nagymértékben a fagy.

Az enyhe, fagytól mentes téli időszak is kedvezhet a vektor rovarok, és ezzel együtt a vírusok terjedésének. Az utóbbi években egyre több ilyen téli időszak volt, így fokozottan előtérbe kerül a prevenció az őszi kalászosok termesztésénél.

Hogyan védekezhetünk a vírusok ellen?

A legjobb védekezés a megelőzés – ez jelen esetben is így van. A vírusvektor levéltetvek és kabócák elleni agrotechnikai védekezés és a helyesen megválasztott vetésidő mellett azonban más eszközökhöz is nyúlhatunk, ha szükséges.

Célszerű megszüntetni az árvakeléseket a kalászos állomány kelése előtt, ezzel sok esetben a vektorszervezetek java részét ki tudjuk irtani. Azonban ha ez sem elegendő védekezés, marad a kémiai védekezés. Ez történhet csávázószerekkel és persze állománypermetezéssel is. A permetezést akkor kell megkezdeni, amikor a vírusvektor kártevők tömegesen megjelennek az állományban. Ez akár már kétleveles állapotban is bekövetkezhet, ezért hetente célszerű szemrevételezni a gabonatáblát és célzottan keresni a kártevőket.

Amennyiben már látszanak a vírusfertőzés tünetei a növényeken, abban az esetben már jóformán semmit nem tudunk tenni a fertőzött növények megmentése érdekében.

Forrás: mezohir.hu

Share Button

Iratkozzon fel hírlevelünkre!

Hogy elsőként értesüljön fontos agrárhírekről, támogatásokról, rendeletekről!

Kapcsolódó cikkek

5 jó tanács, mit és hogyan ültessen Új, még nem próbált növényt termesztene, vagy most vágna bele először a zöldségtermesztésbe? Olvassa el, mi az az 5 tanács, amelyeket mindenképpen érd...
Védje meg kukoricáját, paprikáját! Támad a tőzeglégy, a tőzegszúnyog és a gyökértetű. A kukoricában megjelent a gyökértetű. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) azt javasolja, hogy az ...
Magyarok is részt vesznek a nemzetközi parlagfű-ku... Nemzetközi kutatási program indult a sokaknak egészségügyi panaszt okozó, a szántóföldi növénytermesztésben nagy károkat előidéző gyom, a parlagfű job...
Milyen évet zár idén a mezőgazdaság? Szakértők vál... Vegyes eredményeket, de összességében jó évet jelenthet a mezőgazdaságnak a 2014-es esztendő. A szántóföldi növénytermesztésben ugyan nem biztosított ...
Bábolnai Gazdanapok Idén már 29. alkalommal rendezik meg a Bábolnai Gazdanapokat Bábolnán. Lássuk, hogyan alakult eddig, és még mi várható a 4 napos rendezvényen. Szepte...
Integrált szervezet szolgálja ki a növénytermesztő... A Nitrogénművek Zrt. sajtótájékoztató keretében mutatta be új, integrált szervezetét, amely a vetőmagtól a terménykereskedelemig átfogóan szolgálja ki...