Sok termény már lekerült a szántóföldekről, így a károsítók java már nem jelent veszélyt. Vannak még azonban olyan szántóföldi növények, amelyek augusztusban is kockázatnak vannak kitéve a károsító szervezetek miatt.
Kukorica és napraforgó. Növények, amelyek még betakarításra várnak, így a kártevők is veszélyeztetik őket augusztusban.
A kukoricára elsősorban a kukoricamoly és a gyapottok bagolylepke jelentett veszélyt az utóbbi időben. A gyapottok bagolylepke körülbelül 10-15 éve állandó „vendége” a kukoricaföldeknek. Előtte csak 5-10 évente jelent meg hazánkban. Ebből is látható azonban, hogy valóban változik az éghajlat, ugyanis ez a kártevő a meleg, száraz közeget kedveli. Nem a kifejlett lepke, hanem a hernyó az, ami károsít a kukoricában. Kártétele a kukoricában abban merül ki, hogy a hernyó berágja magát a kukoricacsőbe, amiről a csuhéleveleken lévő kerek lyuk árulkodik. A csövön a hernyó kirágja a szemeket, olykor „nagyon szép” munkát végezve, sorokban teszi ezt. A paradicsom termésébe szintén előszeretettel rágja be magát (de nem veti meg a dohányt, paprikát, kendert és a lucernát sem!) és ilyenkor a teljes paradicsom belsejét képes felfalni. Védekezni ellene rovarirtó szerekkel lehet a kukoricásban is.
A kukoricamoly a második legveszélyesebb kártevője a kukoricának hazánkban. Esetében szintén nem a kifejlett lepke, hanem a hernyó károsít, viszont nem egy, hanem kétféle módon. Képes berágni magát a kukoricaszárba is, és ott teljes hosszában végigrágja a növény belsejét. Ezzel megzavarva a fejlődését, növekedését. Ezen kívül a kukoricacsöveket is megrágja a kukoricamoly hernyója, amivel utat enged több kórokozónak is. Így másodlagos kártételként megjelenhet a fuzárium is az érintett növényeken.
A napraforgómoly nevéből is láthatóan elsősorban a napraforgó kártevőjének számít, de más, fészkesvirágzatú növényeken is szívesen károsít. Szintén nem a lepke, hanem a hernyó tesz kárt a növényekben. Hazánkban évente 2-3 nemzedéke fejlődik ki, így folyamatosan kell védekezni ellene. A napraforgómoly jelenlétéről elsősorban a virágzatot borító rágcsálékkal és ürülékkel tarkított szövedék árulkodik. A hernyó egyébként a napraforgót virágzáskor is károsítja, valamint későbbi nemzedéke a fejlődő magvakat is előszeretettel rágcsálja.
Ha már napraforgó, akkor érdemes megemlíteni a madarakat is, mint kártevőket. A szárnyas jószágok ugyan nem terjesztenek betegségeket és másodlagos kártételként sem nyitnak utat a kórokozóknak, mégis, komoly gazdasági kárt képesek okozni. Számukra ugyanis nagyon kedvelt csemegének számít a napraforgómag, így az érésben lévő táblákat tömegesen képesek ellepni. Védekezni ellenük kizárólag kíméletes módszerekkel lehet. Ilyen például a madárijesztők kihelyezése az érintett területre. Sokan a vadriasztó gázágyúkra is esküsznek a madarak elriasztására, azonban még vita tárgya, hogy ez kellőképpen humánus megoldás-e.
Önnek mi a véleménye a gázágyús madár- és vadriasztásról? Válaszát írja meg komment formájában cikkünk alatt!
