Akiknek emlékezete visszaér a hetvenes évekig, talán még emlékeznek arra, amikor a külpiacra szánt friss gyümölcsök útvonalát fáról fára, bokorról bokorra végigellenőrizték. A növényvédelmi szakemberek azt vizslatták, élnek-e kártevők az inkriminált növényeken, amelyek veszélyeztetik a szállítmányt, mert a ládákba kerülve terjesztik a kórt, vagy utódaikat. Az uniós szabályozás más, de ugyancsak szigorú.
Nem véletlenül, hiszen a világméretű árumozgás miatt nem csak a termés, vagy bármi más érkezik, hanem velük együtt a megbúvó kártevő, betegség. Vannak olyan súlyos károkat okozó erdei rovarok, amelyek a csomagolóanyagban rejtőznek. Ezért nem baj, ha az ilyet gyorsan tűzre vetjük. Ha a hívatlan vendégek klímánkon jó érzik magukat, hamar szaporodnak.
A közelmúlt kertészeket is érintő híre, hogy a szőlősgazdák bejelentése alapján a Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság munkatársai a Balfon és Fertőrákoson kihelyezett csapdákban 2014. november 19-én megtalálták a pettyes- vagy foltosszárnyú muslica (Drosophila suzukii) imágóit. A gyümölcslegyek családjába tartozó apró rovar távol-keleti eredetű. Az eredeti élőhelyén régóta ismert és közönséges faj 2009-ben kezdte meg világméretű terjedését. Egyszerre jelent meg Észak-Amerikában (Kanadában) és Európában (Olaszországban, Franciaországban). Első magyarországi példányait 2012-ben már be fogták az M7-es autópálya egyik pihenőjében. 2013 őszén már megtalálható volt Győr-Moson-Sopron megyében is, egy Hegyeshalom melletti autópálya pihenőben.
A feltalálási helyek utalnak a kártevő terjedési módjára is. A kártevő lárvái, a fehér színű 3-4 milliméteres nyüvek az utazók által kidobott fertőzött gyümölcsökkel jutnak el új élőhelyekre. Ugyanakkor a légyfélékhez tartozó imágó jó repülő, naponta 40-50 kilométert is megtehet, illetve a szél segítségével is mozoghat.
Tápnövényei a vékony héjú gyümölcsfélék (málna, szamóca, szeder, áfonya), de előfordul cseresznyén, meggyen, kajszin, szilván, őszibarackon és vannak adatok bor- és csemegeszőlőben történt károsításáról is. A károsított termés összetöpped, friss fogyasztásra alkalmatlanná válik. További, még megválaszolatlan kérdés, hogy a fertőzés szőlő esetében miként hat a bor minőségére.
A kártevő életmódja még nem teljesen tisztázott. Hazai viszonylatban 5-7 nemzedékére lehet számítani. A telet a kifejlett muslica vészeli át az avarban, korhadékban, komposztban.
A foltosszárnyú muslica nem zárlati károsító. Ennek ellenére fel kell készülni az ellene való védekezésre, mivel a rendelkezésre álló információk szerint – legalábbis a bogyósgyümölcsösökben – komoly károkat okozhat. Mivel a félig érett, illetve érett gyümölcsben károsít, a védekezés is nehéz ellene. A megelőző módszerek (korai betakarítás, az összes gyümölcs maradéktalan betakarítása, a fertőzött gyümölcs megsemmisítése) nehezen illeszthetőek pl. a borszőlőtermesztés technológiájába.
Kémiai módszerekkel a bogyók belsejében élő lárvák nem pusztíthatók el. Az imágók ellen a szőlőmolyok ellen is engedélyezett szerekkel történő kezelések hatásosak lehetnek, de ezek időzítése nehéz, és mivel a faj jól repül, egy adott térségben nagy területen egyszerre kellene elvégezni a permetezéseket.
Átmeneti megoldást hozhat egy kemény, hideg tél, amely a telelő imágókat jelentősen megtizedelheti.
Nemrégiben érkezett a szőlő aranyszínű sárgaság fitoplazma (Grapevine flavescence dorée phytoplasma) és terjesztője, az amerikai szőlőkabóca (Scaphoideus titanus) (ld. fent); a szelídgesztenye-gubacsdarázs (Dryocosmus kuriphilus); a dióburoklégy (Rhagoletis completa).
A közeljövőben várhatóan fenyegető károsítók között szerepelnek a fa-csomagolóanyagban utazó olyan ázsiai cincérek, mint a simahátú csillagoscincér (Anoplophora glabripennis), a szemcséshátú csillagoscincér (Anoplophora chinensis).
Számíthatunk a fenyőrontó fonálféreg (Bursaphelenchus xylophilus) és a burgonyát károsító burgonyabolhák (Epitrix) megjelenésére is.
Szerző: Czauner Péter
Forrás: kapanyel.postr.hu
