A kertészkedésnek is megvan a maga tudománya és művészete, és ahhoz, hogy élvezni lehessen a konyhakertben ültetetett növények terméseit, vagyis a fáradságos munka jól megérdemelt gyümölcsét, fontos figyelembe venni néhány alapelvet ültetéskor.
Jó tudni, hogy mely kerti növényeink férnek meg jól egymás társaságában, és melyeket érdemes egymástól lehetőleg kellő távolságra ültetni, ha meg akarjuk takarítani magunknak a rossz termést.
Összeférhetetlen kerti növények
Létezik néhány alapvető szabály, hogy milyen növényeket ne ültessünk egymás közelébe. Ilyen szempontok a növények magassága, hogy ne árnyékolja be egyik a másikat, valamint a hasonló fényigény is fontos szempont. De ügyeljünk arra is, hogy kevés vizet igénylő növények mellé ne kerüljenek vízigényesek, mert elszívják előlük a tápanyagot – figyelmeztet a hellovidek.hu az összeférhetetlen növények hosszú listájának felvezetéseként.
Az alacsonyabb növényeket a veteményes vagy virágágyás szélén külön sorba vagy szegélynövényként lehet ültetni, és akkor nem árnyékolja le őket a magasabb haszonnövény.
A növények egymás közti versengését kellő ültetőtávolsággal, valamint elegendő műtrágya és vízmennyiség biztosításával lehet kompenzálni.
Allelopatikus növények – komposztként már nem veszélyesek
A növénytermesztésben olyan növényekre mondjuk, hogy allelopatikusak, amelyek képesek ártani más növényeknek, gombáknak, baktériumoknak és egyéb élőlényeknek. Az allelopatikus növények legyengítik áldozataikat, megbénítva ezzel létfenntartó funkcióikat. A növények gyökerei gyakran ilyen allelopatikus anyagokat bocsátanak ki magukból önvédelem céljából, de az is meglehet, hogy a lebomló növényrészekből szivárognak át a talajba ezek az anyagok.
Miután a lebomlás folyamata befejeződik, a legtöbb növény allelopatikus anyagai is semlegessé válnak. Ezért lehet komposztálni az allelopatikus növényeket – lebomlott állapotukban, komposztként már nem jelentenek veszélyt a többi növényre.
Soha ne ültessük őket egymás mellé!
Meglepő lehet a szembesülés a következő hosszú listával, de bizony a növények nem egyformán jól jönnek ki egymással. Vannak olyanok, amelyeket egyenesen tilos egymás mellé vetni, mert mondhatni összevesznek, de valóban rosszul hatnak egymás növekedésére, és így a terméshozam is csökken, vagy használhatatlanul silány minőségű lesz.
Fokhagyma és hüvelyesek/spárga
A fokhagyma, erős illatának köszönhetően rendkívül hatékony a rovarok távoltartásában. Remek társai a paradicsomoknak, retkeknek, rózsáknak és a káposztaféléknek. A hüvelyes növények azonban nem nőnek megfelelően a közelében, nem fejlődik ki rendesen a hüvely és benne a termés, így gyengébb termésre lehet számítani. A spárgáktól szintén érdemes távol tartani őket.
Spenót és burgonya
A spenót jól kijön a hüvelyesekkel, az eprekkel és a káposztafélék családjának legtöbb tagjával is. A krumplikat azonban már nem igazán tűri meg a közelben, amire saját, sekély gyökérzete lehet a magyarázat. A krumplik, habár sokkal nagyobbak a spenótoknál, általában a felszínhez közel terjesztik szét gyökereiket. Nagy valószínűséggel a vízért és tápanyagért folytatott verseny az ok, ami miatt nincsenek jó viszonyban egymással. A krumplik levélzete továbbá hajlamos eltakarni a napfényt a spenótok elől.
Paradicsom és burgonya
A krumplifélék és a paradicsomok is a burgonyafélék családjába tartoznak, ezért ugyanazok a kártevők és fertőzések is veszélyeztetik őket, például a krumplibogár és a penészgomba, így jó ötlet külön tartani őket.
Tök és sütőtök
Ez az ízletes zöldség a babokat, a hagymákat, a dinnyéket és a retkeket is a barátai között tudhatja, és kedveli a rovarriasztó macskamenta, bársonyvirág, sarkantyúka és hasonló illatos növények társaságát is. Az egyszerű tökök azonban nem érzik jól magukat a sütőtökök és krumplik közelében.
Eper és káposzta
Ezek a növények szeretik a bokros babokat, és hasznos számukra a fokhagymák, a kakukkfű és a zsálya rovarriasztó hatása. A kártevőmágnesként funkcionáló káposztafélék azonban egyértelmű okokból nem jó társak az eprek mellé.
Paprika és bab
A paprika és a bab is fogékony az antraknózis-fertőzésekre. Így ha valamelyik növény megkapja ezt a betegséget, akkor könnyen fertőzött lesz a mellé ültetett másik növény is.
Káposztafélék és szőlő
A szőlő közelébe vetett káposztamagvak nem tesznek jót a bornak. A szőlőnek ugyanis savanyúbb lesz az íze, ha valamilyen káposztafélét ültetünk a közelébe. Így a bor íze is rosszabb lesz.
Dinnye és burgonya
A dinnyék éppen olyan jó társaik lehetnek a kukoricáknak, ahogy a tökök is. Mivel szétterjednek a talaj felszínén, segítenek elfojtani a gyomokat. Ha mindez nem lenne elég, hatalmas leveleik szigetelő réteget képeznek a talaj felett, melegen tartva ezzel a többi növény gyökereit, amikor az idő hűvösebbre fordul. A dinnyék a napraforgók és paradicsomok társaságát is kedvelik, de a krumplikkal már nem jönnek ki valami jól.
Fejes káposzta és brokkoli
A brokkoli akadályozza a fejes káposzta magjainak csírázását és az esetleg kikelt növények növekedését. Ennek az az oka, hogy a fejes káposzta érzékeny a brokkoli által kibocsátott vegyi anyagokra.
Bab és karfiol/hagymafélék
Hüvelyesekként a babok képesen nitrogénnel dúsítani a talajt, amiben nőnek, így kiváló társai lehetnek más zöldségeknek, például a spenótnak, az uborkának, a kukoricának vagy a krumplinak is. A babokat azonban nem ajánlott a káposzták és a hagymák családja képviselőinek közelébe ültetni. Ilyenek a karfiol, a brokkoli, a kel, a kerti zsázsa, a mustár, a fokhagyma, a metélőhagyma és a póréhagyma is.
közelébe ültetni (Fotó: Pixabay)
Brokkoli és babfélék/eper/bazsalikom
Ez a zöld növény szereti az illatos gyógynövények társaságát, mint a mentafélék, azonban nem kedveli a bazsalikomot, a babféléket, a borsókat, a paradicsomokat és az epreket sem.
És még néhány további, kerülendő növénytársítás
menta vagy hagyma fejlődő spárga közelébe
karósbab vagy mustár cékla mellé
ánizs vagy kapor sárgarépa szomszédságába
uborka, sütőtök, retek, napraforgó, spárgatök vagy paradicsom burgonyahalmok közelébe
bármely káposztaféle eper közelébe
káposzta, karfiol, kukorica, kapor vagy burgonya paradicsom közelébe
