A tőzegalapú palántanevelő közegek használata a kimerülőben lévő, érzékeny ökoszisztémájú tőzeglápok miatt leváltandó gyakorlattá vált. Az elmúlt években nemzetközi szinten is egyre nagyobb jelentőséggel bírnak a tőzeg kiváltást célzó kutatások, melyek kihívást állítanak a szakemberek elé. A hazai viszonylatban több helyen elérhető, fenntartható anyagnak számító zöldkomposztok számos felhasználási módja közül az egyik a palántanevelésben való alkalmazás.
Az ÖMKi írta meg, hogy a céljuk a zöldkomposztok palántanevelésben való alkalmazhatóságának tudományos megalapozása, különös tekintettel a zöldkomposztok egy speciális fajtájának, a lombkomposztnak (angolul leaf mould) szaporítóföldként és palántanevelő közegként való tesztelésére, zárt rendszerű termesztőberendezésben, különböző növényfajokon.
Több változatot vizsgálnak
Az eltérő beszerzési forrású zöldkomposztokat több zöldségfaj palántanevelésében vizsgálják termesztőközegként. A lombkomposzt fókuszú kísérlet különböző fafajok lombjának felhasználásával történik: az elkészített, és legalább egy évig érlelt lombkomposztokat önmagukban és a vegyes zöldkomposzthoz keverve is vizsgálják. Az így előállított lomb-, és zöldkomposzt alapú közegeket különböző keverési arányokban tesztelik palántanevelésben, értékelésüket laboratóriumi vizsgálatokkal egészítik ki. Adatgyűjtési módszereik között kiemelt figyelmet kap az úgynevezett közösségi kutatás.
Tőzeghelyettesítés a palántanevelésben – helyi zöldkomposzt alapú termesztőközegek kifejlesztése és bevezetése a gyakorlatba
Tevékenységek
1. Különböző beszerzési forrású zöldkomposztok tesztelése több zöldségfaj felhasználásával
Professzionális komposzttelepekről származó zöldkomposztok tenyészedényes vizsgálata, több zöldségnövény faj palántanevelésére (paradicsom, saláta, káposztafélék).
2. Lombkomposzt kísérlet beállítása eltérő fafajok lombjának felhasználásával
Más-más fafaj lombjából (pl.: dió, kőris, juhar) készült komposztok tesztelése palántanevelésben. Azt vizsgálják, hogy eltérő eredményekre számíthatnak-e a komposztok minőségében (fizikai és kémiai tulajdonságok), a palántanevelés sikerében, amennyiben különböző fafajok leveléből készül a komposzt.
3. Lomb- és zöldkomposztok tesztelése különböző keverési arányokban, palántanevelésre.
Az ÖMKi kísérleteinek célja palántanevelő- és szaporítóföldek előállítása, tesztelése, termékfejlesztési céllal.
A várt eredmények
A zöldkomposzt fenntartható, a természetes tápanyag körforgást támogató, értékes anyag, mely számos kertészeti gyakorlatban sikeresen alkalmazható lehet, és hosszú távon üzemi költségcsökkentés is elérhető a használatával. Az ÖMKi szakembereinek várakozásai szerint a kutatásuk alátámasztja a komposztok palántanevelésben való sikeres alkalmazhatóságát, ezzel támogatva a kertészeti fenntarthatósági gyakorlatokat, és a tőzeg teljes elhagyását a termesztőközegekből.
Úgy vélekedtek, hogy a kísérleteik információt adnak az elérhető zöldkomposztok minőségéről, azok fellelhetőségi helyéről, és használatuk lehetőségeiről. A komposztokat (az előállítás módja és az aktuális érettségi állapotuk ismeretében) össze tudják hasonlítani, és le tudnak vonni következtetéseket arra vonatkozóan, hogy mely érettségi állapot és technológia kombinációja eredményezi a legjobb minőséget.
A munkájuk eredményeként ajánlást tesznek a gazdálkodóknak a komposztok előállítását és felhasználási lehetőségeit illetően, ezzel elősegítve a komposzthasználaton alapuló tápanyagutánpótlás hazai gyakorlatát. A témából technológiai kiadványok, gyakorlati útmutatók és tudományos szakcikkek készülnek – közölték.
