A gazdaságok egy százaléka állítja elő a magyar mezőgazdaság belföldi termelési értékének nagyjából a 45 százalékát. Ráadásul az elmúlt évtizedben majdnem harmadával csökkent a hazai agrárgazdaságok száma. A 2022-es és 2023-as szezonok fényében tovább folytatódhat a csökkenő trend. A folyamatot felgyorsíthatja a tavalyi rendkívüli aszály, illetve az utóbbi időben kedvezőtlen piaci helyzet egyre súlyosabb hatása.
Harmadával csökkent a hazai agrárgazdaságok száma egy évtized alatt: 2010 és 2020 között 31 százalékkal csökkent az agrárgazdaságok száma Magyarországon az Agrárcenzus 2020 felmérés szerint. A gazdaságok koncentrálódtak ebben az időszakban, továbbá átalakultak például a vetésszerkezetek is – írta a Haszon Agrár. Különösen nagyot – 53 százalékot – esett az állattartók száma a vizsgált időszakban.
Ezekkel a folyamatokkal is magyarázható, hogy jelenleg a magyar mezőgazdaság belföldi termelési értékének nagyjából a 45 százalékát a gazdaságok egy százaléka állítja elő. Ráadásul úgy tűnik, a koncentrálódás tovább folytatódik. A folyamatot pedig felgyorsíthatta a tavalyi rendkívüli aszály, illetve az utóbbi időben kedvezőtlen piaci helyzet – írták.
Az utóbbi időben jelentősen emelkedtek a termelési költségek, azonban bezuhantak a terményárak. Emiatt – a tavalyival ellentétben – hiába nem tűnik rossznak az idei gabonatermés, most az is sikernek számít, ha nullára ki tudja hozni számos gazda az évet. Ráadásul a legkisebb gazdaságoknak gyakran tárolási problémákkal is szembe kell nézniük, így nem tudnak várni egy jobb ajánlatokra a terménypiacon. A mostani, néhol 40-50 ezer forintos tonnánkénti ár pedig kiábrándító.
Árak, jóslatok és jövőkép a Magyarországon tevékeny agrárgazdaságok számára
Azt az Agrárágazat írta meg, hogy a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) által jegyzett őszi termésbecslésriport Magyarországon 7,9 tonnás hektáronkénti termésátlag mellett közel 6 millió tonnás kukoricaterméssel kalkulál. Figyelembe véve a várhatóan alacsonyabb takarmányipari és feldolgozói keresletet, az exportnak akár 2–2,5 millió tonna körüli többletet kellene felszívnia. A jelenlegi marginális külpiaci aktivitás mellett ez komoly kihívás lehet, nem beszélve arról, hogy a szállítási költségek töretlen emelkedéséből fakadóan a vevők a kedvezőbb költségszerkezetű tengeri szállításokat részesítik előnyben. Mindezt tetézheti a korábban már említett ukrán export volumene, mely a tengeri szállítások ellehetetlenülése eredményeként újból az unió szárazföldi határátkelőit, átrakó- és logisztikai kapacitásait fogja terhelni, tovább emelve a fuvardíjakat.
A jelenlegi árak és a várható termésmennyiségek ellenére az eladói érdeklődés kifejezetten alacsony, holott a belföldi vevők részéről tapasztalható vételi szándék, míg az exportkereslet csupán esetleges. Erőteljesek a vevői aggodalmak a tavalyi, több esetben aflatoxinnal szennyezett tételek új termésbe történő esetleges bekeverésével kapcsolatban: egy ilyen célú „hígítással” valójában a fogyasztók egészségét tesszük kockára, arról nem is beszélve, hogy jogszabályokba ütköző tevékenység.
A búza esetében a belföldi piaci lehetőségek is erősen korlátozottak. A végleges aratási jelentés szerint 5,6 tonnás átlag mellett 5,5 millió tonna körüli búzát takarítottak be a gazdák, mely a tavalyi eredményeket jelentősen túlszárnyalva, tekintélyes árualapot jelent. A minőséggel kapcsolatos várakozásokkal szemben az idei évben a teljes volument tekintve a takarmánybúza aránya magasabb lehet. A kereslet alacsony mértéke, néhol teljes hiánya azonban komoly fejtörést okoz. A kialakult alacsony árszintek nem csupán a bőséges kínálatra, hanem az inflációs folyamatokra és a konjunktúra lassulására egyaránt reflektálnak, így egyelőre nem látszik éles fordulat a piaci keresletben – fogalmaztak.
