Extrém meleg volt a 2023-as évben, több rekord is megdőlt, de vajon mennyi köze van ehhez az El Nino jelenségnek? Tényleg gyakoribbak lesznek-e a környezeti anomáliák a jövőben és mi lesz a magyar mezőgazdasággal? Milyen üzenete van annak, hogy a 2023-as klímacsúcsot Dubajban szervezték meg? Mi a mérlege a zöld átállás szempontjából az akkumulátorgyártás felpörgetésének? A Portfolio Checklist január 5-i adásában Ürge-Vorsatz Diána klímakutató, a Közép Európai Egyetem professzora, az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének alelnöke volt a vendég.
A Portfolio foglalta össze, milyen témákról beszélt Ürge-Vorsatz Diána klímakutató, a Közép Európai Egyetem professzora, az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének alelnöke. Ezt az anyagot szemléztük.
A Podcast-beszélgetés főbb részei
- Bevezető (00:00)
- Mit is jelentenek a klímaváltozási célszámok? (01:58)
- Tényleg extrém meleg volt 2023? (04:28)
- Mit okoz az El Nino jelenség? (07:26)
- Hogy alakulhat át a magyar mezőgazdaság? (09:17)
- Milyen üzenete van annak, hogy a 2023-as klímacsúcsot egy fosszilis energia-nagyhatalomban tartották? (13:43)
- Kell attól tartanunk, hogy a klímakonferencia záródokumentuma lehetőséget ad egyes országoknak, hogy késleltessék az átállást a fosszilis energiahorgozókról? (17:22)
- Elvihetik-e a fókuszt a kibocsátáscsökkentésről a szén-dioxid leválasztását és tárolását célzó technológiák? (22:00)
- Mi a mérlege a zöld átállás szempontjából az akkumulátorgyártás felpörgetésének Magyarországon? (31:14)
Veszélyben a civilizáció
Az épületek energetikai korszerűsítésének a fontosságára, a napenergiában rejlő lehetőségekre, valamint a civilizáció végleges egzisztenciális veszélyeire is felhívta a figyelmet egy korábbi, a Pénzcentrumnak adott interjújában Ürge-Vorsatz Diána.
Annak az esélye, hogy meghaladjuk az 1,5 Celsius-fokos hőmérséklet-növekedést egyre csak nő, Ürge-Vorsatz Diána az interjúban kiemelte, hogy:
A civilizáció végleges egzisztenciális veszélyben van. Lehet itt lamentálni, hogy jaj, meg tudjuk-e csinálni. Meg kell csinálni, nincs mese. Tavaly nyáron és idén talán végre elkezdtük megérteni, hogy magunk alatt vágjuk a fát, mert nagyon hamar sokkal rosszabbra fordulhat minden.
A 2022-es aszály – amit az éghajlatváltozás igenis befolyásol – hatalmas károkat mért a terményekre, “a kukoricatermésünk háromnegyede ment tönkre, a búzatermésünk negyede, és a háború miatt nem tudtunk importálni” – tette hozzá a klímaszakértő hangsúlyozva, hogy az élelmiszer-infláció is részben ezekre a tényezőkre vezethető vissza.
