Hirdetés
A kukorica és a klímaváltozás
Hirdetés
Múlt héten az üvegházhatás hosszú távú hatásait boncolgatta szakértőnk, Dr. Varga Zoltán agrometeorológus. Ezúttal egyrészt a mezőgazdasági munkák, másrészt az árának alakulása miatt rendkívül aktuális kukoricáról kérdeztük a szakembert. Mire készülhet, ha kukoricatermesztéssel foglalkozik? Cikkünkből megtudhatja!
Milyen változásokon esett át a kukoricatermesztés az időjárásnak köszönhetően azóta, mióta Magyarországon termesztik?
A kukorica meleg égövről származó növény. Közép-amerikai géncentrumából 1493-ban került át Európába, de kezdetben legalább annyira számított egzotikus dísznövénynek a mi kontinensünkön, mint amennyire gazdasági növénynek. Azután kiderült, hogy érdemes vele a mi éghajlati viszonyaink között is foglalkozni, s attól kezdve rohamosan terjedt el Európában a termesztése. Magyarországra a XVI. és a XVII. század fordulóján került Itáliából dalmát közvetítéssel, de történelmi okokra visszavezethetően jó ideig „törökbúza” néven emlegették nálunk.
![](/public/agronews/an_article_inner/14935/c9ff13982c0b23450f5badd054f91cba_1.jpeg)
Mostani hazai és nemzetközi gazdasági jelentőségét talán nem kell hangsúlyoznom. Az, hogy világviszonylatban (is) mind a vetésterületet, mind a termésmennyiséget tekintve dobogós növényről van szó, s az, hogy a – folyamatosan emelkedő termésátlagokkal jellemezhető - termesztés döntő többsége a géncentruma ökológiai adottságaitól jelentősen eltérő környezeti viszonyok között zajlik, jól jellemzi a növény alkalmazkodóképességének mértékét.
Azt is érdemes megemlíteni, hogy ezt az ökológiai plaszticitást kihasználandó hatalmas nemesítői munkát fektettek az idők során ebbe a fajba. Nem kis mértékben ennek a következménye a fajon belüli hatalmas változatosság, és hogy amikor kukoricáról beszélünk, akkor valójában nagyon különböző igényeket megtestesítő gyűjtőnevet használunk. Elég talán, ha arra utalok, hogy a legrövidebb tenyészidejű (FAO számú) hibridek feleannyi idő alatt termést hoznak, mint a leghosszabbak.
Az időjárásnak (helyesebben: éghajlatnak) is köszönhető a kukorica viszonylag zökkenőmentes mérsékelt égövi meghonosodása. A XIV. század közepén kezdődő ún. „kis jégkorszak” az 1650-es években érte el a mélypontját egy kb. másfél fokos negatív irányú anomáliával. Lényegében azóta, tehát a hazai kukoricatermesztés szinte teljes történetében tendenciaszerűen – az éghajlati rendszer jellegéből fakadóan persze kisebb-nagyobb rövid- vagy középtávú ingadozások mellett – emelkedő hőmérsékleti viszonyok segítették a növény képességeinek minél jobb kihasználását.
![](/public/agronews/an_article_inner/14935/b59f01b7149621b42f7db4f5dc4cd2d3_1.jpeg)
Magro.hu: A jelenlegi hazai éghajlati viszonyok között hogyan érzi magát a kukorica?
A kukorica alapvetően jól érzi magát nálunk, hiszen a fentieknek megfelelően azokat a változatokat, hibrideket próbálják használni, amelyek ilyen viszonyok között jól képesek teljesíteni. Ugyanakkor a termesztés eredményességének van néhány objektív korlátja:
- A légkör jelenlegi szén-dioxid koncentrációja lényegesen alacsonyabb (kb. a huszada), mint amilyen a virágos növények kialakulásának idején volt. Ez azért érdekes, mert egy élőlény környezeti igényeit a kialakulásakor jellemző környezeti feltételek jelentősen meghatározzák, hiszen adott feltételekre „lett optimalizálva” a működése. Ilyen szempontból szokták azt mondani, hogy a teljes növénytermesztés „szén-dioxid hiányos” viszonyok között történik. (Ezt zárt terű kísérletekkel bizonyítani is lehet.) A több szén-dioxid tehát önmagában nem rossz a termesztett növényeinknek, más kérdés, hogy az üvegházhatás fokozódásából adódó egyéb és sokrétű következmények között van néhány kevésbé kedvező is.
- A kukorica trópusi származású növény, ezért – az eredményes nemesítési munka és a számottevő bázishőmérséklet csökkentés ellenére is – szereti, igényli a magas hőmérsékleteket és a sok sugárzást. Ilyen viszonyok között tud igazán hatékonyabb lenni, mint a mérsékelt égövi származású növényeink, például a búza. (Ezt a két növény eltérő, C4-es illetve C3-as típusú fotoszintézise is determinálja.) 30 Celsius fok fölött van a kukorica hőmérsékleti optimuma, de hazánkban ilyen magas hőmérsékletek bekövetkezése mellett általában a magas párolgás által indukált vízhiány miatt a kukorica rendszeresen „alulteljesít”.
![](/public/agronews/an_article_inner/14935/b09c183001a14196a6e4f44a1f0949e2_1.png)
- A világ kukoricatermesztésének a fő színtere az észak-amerikai Kukoricaövezet (Corn Belt). Ha megnézzük, hogy mennyiben mások a mi éghajlati adottságaink, azt találjuk, hogy leginkább a nyári időszak – ami a növény legmagasabb vízigényének időszaka - nedvességi viszonyai terén van elmaradásunk. Előnyös lenne, ha a nyári hónapokban a nálunk jellemző kb. 60-80 mm helyett havonként 100 mm fölé emelkedne a csapadékösszeg – a termikus viszonyok számottevő csökkenése nélkül.
Szerző: Dr. Varga Zoltán, egyetemi docens, agrometeorológus, Nyugat-magyarországi Egyetem
Folytatása következik!
Témák a cikkben
Kapcsolódó cikkek
Hirdetés
További híreink
Legújabb hirdetések
Hirdetés
Hirdetés
Kertészeti növényvédő gépek, szárzúzók és traktoros villásemelők a Nobilitől
2024.07.25.A Nobili név említésekor ma már mindenkinek a tradicionálisan jó minőségű, megbízható gépeik jutnak az eszébe. A gyár története 1945-ig nyúlik vissza, amikor a gépesítés még gyerekcipőben járt. Ekkor kezdődött a gépgyártás az olaszországi Molinellában - Efrem Nobili elképzelései szerint. A gyár ma is családi tulajdonban van, önállóan fejleszt és gyárt, a világ szinte minden országában jelen van. A Nobili szárzúzókat, vontatott és függesztett permetezőket és különböző szállító-anyagmozgató eszközöket készít. Hazánkban több mint 60 éve érhetők el a termékei.
Kukoricakrízis: súlyos aszály és kánikula fenyegeti a termést - beszámoló a földekről
2024.07.23.Az egyesület a múlt héten összesen 10 gazdát látogatott meg, amely találkozók során azt tapasztalták, hogy a kukorica rendkívül változatos képet mutat az országban, a talajadottságoknak és a területen tapasztalt időjárási viszonyoknak megfelelően. Ezzel együtt a többhetes kánikula sehol sem tett jót a kultúrának, amelynek hatását az idei termésre vetítve Csepregi Attilával, a Lajoskomáromi Agrár Cégcsoport ügyvezetője boncolgatta.
Hirdetés
Hirdessen a Magro.hu oldalon!
Válasszon prémium megjelenési megoldásaink közül!
MédiaajánlatMagro.hu Piactér
Több mint 3.300 hirdetés 89 kategóriában!
Megnézem a hirdetéseketHirdetés
Hirdetés