A sikeres palántanevelés titkai

Sokan el sem gondolkodnak ezen, mondván, hogy a piacon életerős palántákat lehet venni nem is túl drágán, minek vesződni a palántaneveléssel? Pedig nincs jobb érzés, mint amikor a már magonc kortól saját kezűleg nevelt növényről fogyaszthatjuk el a finom és egészséges zöldséget. Néhány szabályt betartva ezt bárki megteheti.

Minden kertbarátnak megvan a maga kedvenc fajtája, amely nélkül nem tudja elképzelni a kertjét. Van, aki az édes paradicsomot szereti, van, aki a méreg erős zöldpaprikát. A piacon is hozzá lehet jutni az adott növények palántáihoz, de sajnos ilyenkor benne van a pakliban, hogy nem azt a fajtát kapjuk, amely már annyira a szívünkhöz nőtt.

Ez a kockázat mindig jelen van palántavásárláskor. Ezt csak úgy lehet kiküszöbölni, ha saját magunk vetjük el a hőn áhított növény magjait. Az igazán fanatikus kertésznek ez nem is jelenthet problémát. Nyugodtan felfogja úgy, mintegy ráhangolódást az adott szezonra.

Nem is olyan bonyolult

Kertészek sokasága gondolja azt, hogy a palántanevelés egy nagyon nehéz feladat, pedig ez nem így van. Ha a megfelelő talajba vetjük a jó minőségű vetőmagot és találunk egy palántanevelésre alkalmas helyet a lakásban, biztos lesz a siker.

Nem is nehéz saját palántát előállítani
Nem is nehéz saját palántát előállítani

 

Milyen legyen a jó talaj?

A jó palántanevelő talaj több összetevőből áll. Egyrészt szükséges hozzá jó minőségű palántaföld, amelyet bármelyik gazdaboltban be lehet szerezni. Másik alkotóelem a szintén gazdaboltokban kapható érett marhatrágya, harmadrészt pedig házi előállítású komposztot kell adagolni a palántaföld-keverékhez. Ebben a szakaszban igazán csak a szarvasmarhatrágya mennyiségét lehet rosszul megválasztani, túladagolás esetén ugyanis a palánták minőségromlása is bekövetkezhet.

Fogjuk vagy vegyük?

Ha 100%-ig biztosra akarunk menni, hogy valóban a kedvenc fajtánkat szaporítjuk tovább, úgy a saját termésünkből fogjuk a vetőmagokat. Ez csak akkor lehetséges, ha nem hibrid fajtáról van szó. A hibridek ugyanis nem viszik tovább az eredeti fajta tulajdonságait, így hibrid mag vetése esetén a következő évben már valamilyen tulajdonsága megváltozik a kikelt növénynek.

Lássuk a folyamatot

A fent leírt földkeveréket egy egyszerű balkonládába tesszük, körülbelül a ládát háromnegyedéig töltjük fel. Ezt a földet kicsit tömörítjük, majd annyira beöntözzük, hogy a láda alján lévő furatokon megjelenjenek a vízcseppek. Ekkor a talajra szórjuk a vetőmagokat, majd annyi földdel takarjuk, amennyit az adott növény magja megkíván. Ezt a felső talajt már nem öntözzük intenzíven, célszerű egy szórófejes flakonból vizet permetezni rá, így nem tömörödik be nagyon a talaj, könnyebben csíráznak benne a magok.

Így néz ki egy egészséges ifjú paradicsom
Így néz ki egy egészséges ifjú paradicsom

 

A ládát a kelésig lefedhetjük kartonpapírral, ebben a fejklődési szakaszban ugyanis fényigénye nincsen a magvaknak, csak hőigénye. Kelésig tartsuk a ládát 20-22 fokos helyen.

Ha kikeltek a növények, oda kell figyelni a fény és a hőmérséklet kényes egyensúlyára. Legjobban akkor cselekszünk, ha a legvilágosabb ablakba tesszük a növényeket, ahol a hőmérséklet nem emelkedik 20 celsius fok fölé. Ekkor a palánták lassabban fejlődnek, de arányosak, erősek lesznek, nem nyúlnak meg és nem lesznek cérna vékonyságúak.

Áprilistól, ha az időjárás engedi –azaz napközben 16-18 fokos a hőmérséklet- kitehetjük nappalra a palántáinkat napos, szélvédett helyre, de éjszakára vigyük be őket, nehogy megfázzanak.

Amikor a palánták elérik a 4-6 leveles állapotot, megkezdődhet a pikírozás, azaz a növényeket egyenként, külön edényekbe ültethetjük. Erre tökéletesen megfelelnek a tejfölös és joghurtos dobozok. Fontos, hogy az átültetés előtt a dobozok allján vágjunk lukakat, hogy elkerüljük az öntözővíz felgyülemlését.

Az így szétültetett növények edzését továbbra is folytathatjuk, minél több időt töltsenek kint a szabad levegőn, de a megfázástól még mindig óvni kell őket. Ebben a korban már némi tápoldatot is kaphatnak, ezzel is erősítve őket a közelgő kiültetésig.

A szabadföldbe ültetést május közepétől lehet megkezdeni (ha az idő is engedi). A megfelelően előnevelt palánták nem sínylik meg a kiültetést és később akár 2-3 héttel korábban is termőre fordulhatnak, mint a kevésbé jól tartott társaik.

Share Button

Iratkozzon fel hírlevelünkre!

Hogy elsőként értesüljön fontos agrárhírekről, támogatásokról, rendeletekről!

Kapcsolódó cikkek

5 jó tanács, mit és hogyan ültessen Új, még nem próbált növényt termesztene, vagy most vágna bele először a zöldségtermesztésbe? Olvassa el, mi az az 5 tanács, amelyeket mindenképpen érd...
A mennyei paradicsom Folyamatosan nő a paradicsom szerepe a zöldségkereskedelemben szerte a világon. Ez az a növény, amiből a legtöbb fogy a zöldség-gyümölcs kategórián be...
Magyarok is részt vesznek a nemzetközi parlagfű-ku... Nemzetközi kutatási program indult a sokaknak egészségügyi panaszt okozó, a szántóföldi növénytermesztésben nagy károkat előidéző gyom, a parlagfű job...
Milyen évet zár idén a mezőgazdaság? Szakértők vál... Vegyes eredményeket, de összességében jó évet jelenthet a mezőgazdaságnak a 2014-es esztendő. A szántóföldi növénytermesztésben ugyan nem biztosított ...
Bábolnai Gazdanapok Idén már 29. alkalommal rendezik meg a Bábolnai Gazdanapokat Bábolnán. Lássuk, hogyan alakult eddig, és még mi várható a 4 napos rendezvényen. Szepte...
Integrált szervezet szolgálja ki a növénytermesztő... A Nitrogénművek Zrt. sajtótájékoztató keretében mutatta be új, integrált szervezetét, amely a vetőmagtól a terménykereskedelemig átfogóan szolgálja ki...