Sokan hiányolták az igazi telet, amire évek óta nem volt példa hazánkban. Az elmúlt napokban –ha számottevő hó nem is volt – ízelítőt kaphattunk ebből, ugyanis éjszakánként mínusz 25 fokig is csökkent helyenként a hőmérséklet és nappal sem engedett a fagy a szorításból. A továbbiak enyhülést ígérnek, kérdés, az őszi vetések hogy bírták a kemény megpróbáltatásokat.
Ezen a héten – kezdetben – folytatódik a dermesztő időjárás, csütörtöktől azonban enyhülés és vele együtt havazás érkezhet az időjósok szerint. A met.hu információi szerint csütörtökön, a Dunántúlon már fagypont fölé emelkedhet a hőmérséklet, hétvégén pedig már keleten sem kell fogvacogtató hidegre számítani napközben. Péntekre akár 5 mm-t is meghaladó havazásra is készülhetnek a keleti, északkeleti országrészben élők, a gazdálkodók számára azonban ez már késő lehet.
A nagy hidegben kellett volna ugyanis a hótakaró az éppen telelő, őszi vetésű növényekre. A teol.hu információi szerint az őszi búza pont most van fagytűrő képességének csúcsán, így ha időben történt a vetés, a növények sikeresen átvészelhették akár a mínusz 20-25 fokot is hótakaró nélkül. A repce és az őszi árpa esetében már rosszabb a helyzet, mivel fagytűrésük jóval gyengébb a búzáénál. Így tavasszal a gazdálkodók előfordulhat, hogy komoly kifagyott táblákkal kerülnek majd szembe.
Érzékenyen reagálnak a vetésre a későn vetett, megerősödni nem tudó növények is. A legjobb helyzetben azok a táblák vannak, ahová olyan későn sikerült elvetni a magokat, hogy azok még ki sem tudtak kelni. Őket a talaj megfelelően tudja védeni a hidegtől.
Most még nehéz megmondani, hogy a kemény fagyokban mennyi kár érte a gazdákat, ez várhatóan csak március vége felé derül ki pontosan. A következő veszélyt a tavaszi fagyok jelentik a vetésnek. Főleg akkor, ha most egy hosszabb, melegebb periódus érkezik, aminek hatására a növények korán indulnak fejlődésnek. Ebben az esetben egy későbbi fagyos időszak végzetes károkat is okozhat a vegetációban.
