Nem támasztja alá egyértelműen az orvosi szakirodalom, hogy extra mennyiségben is be kellene vinni az emberi szervezetbe omega-3 zsírsavat. Ha ez valóban így van, akkor nincs szükség a zsírsavat táplálékkiegészítőként előállító teljes iparágra sem. Egy neves amerikai szakújságíró is beszállt a vitába azzal, hogy egészen új összefüggésekre hívta fel a figyelmet.
A Greenfo.hu portál írta meg, hogy hosszú ideje élénk tudományos és részben áltudományos vita zajlik arról, érdemes-e extra adag vitaminokat és különféle étrend-kiegészítőket szedni. Az egyik érvelés szerint kizárt, hogy a modern világban egy ember mindig úgy étkezzen, hogy minden szükséges tápanyagot kellő mennyiségben magához vegyen. Emiatt pedig szükség van kiegészítésre. A másik oldal szerint a kiegészítők elfogyasztása teljesen felesleges. Így a rá fordított pénz és erőforrás is.
Nemrég egy neves amerikai szakújságíró is beszállt a vitába azzal, hogy egészen új összefüggésekre hívta fel a figyelmet. Paul Greenberg, a The New York Times, a New Yorker és a National Geographic rendszeres szerzője elsősorban a halászat globális hatásaival foglalkozik, és ennek kapcsán vizsgálta meg az omega-3 zsírsavak hatásairól leírtakat. Ez az a zsírsav, amely számos étrend-kiegészítőben megtalálható, és ipari előállításának legfőbb forrása a tengeri hal.
Greenberg a nemrég megjelent könyvében nem vitatkozik azzal, hogy az omega-3 zsírsavak fogyasztásának kedvező élettani hatásai vannak. Azt viszont állítja, hogy az orvosi szakirodalom nem támasztja alá egyértelműen, hogy omega-3 zsírsavat extra adagban is be kellene vinni az emberi szervezetbe. Ha pedig ebben igaza van, akkor a zsírsavat táplálékkiegészítőként előállító teljes iparágra sincs szükség.
Greenberg adatai szerint évente 20-25 milliárd kilogramm halat halásznak ki a tengerekből úgy, hogy azok sosem kerülnek az étkezőasztalra, hanem olajukért dolgozzák fel őket. Ez teszi ki a teljes globális halászat egynegyedét. Ha pedig feleslegesen halásszák le ezt a rengeteg halat, akkor felborul a tápláléklánc.
Extra omega-3: kell-e, vagy szükségtelen?
Az érvelés jogosságához viszont egyértelműen el kellene dönteni, hogy az omega-3 extra bevitele szükséges vagy felesleges. Greenberg itt már elég vékony jégen táncol. Az Omega-3 élettani hatásainak ugyanis rendkívüli szakirodalma van. Az egyik, elsősorban orvosi témákra koncentráló tudományos cikk-kereső, a PubMed például több, mint 27 ezer szakcikket ad ki jelenleg ebben a témában. Laikusként esély sincs arra, hogy ezt a mennyiséget valaki értelmezze és messzemenő következtetéseket vonjon le belőlük.
Ezek lehetnek a megoldások a túlhalászás ellen
Kérdéses, hogy az elméletével Greenbergnek sikerül-e bármilyen hatást elérnie, de a megoldási javaslata figyelemre méltó. Azt mondja, hogy az orvosok által ajánlott mediterrán diétát érdemes lenne úgy kiegészíteni, hogy azzal a környezetünket és a halakat is kíméljük. Ezt az állati eredetű fehérje bevitel viszonylag alacsony szinten tartásával, a sok gyümölcs és zöldség fogyasztásával, a teljes kiőrlésű gabonák előtérbe helyezésével és az olívaolaj használatával lehetne elérni. A fehérje forrását pedig bizonyos típusú halakra és tengeri élőlényekre kellene koncentrálni. Ilyen lehet a szardella és a hering, mert ezek tele vannak omega-3 zsírsavakkal, a halászásuk azonban sokkal kevésbé karbonintenzív, mint más halaké, ráadásul a higanytartalmuk is alacsonyabb. Egyébként is sokkal logikusabbnak tűnik kevesebb szardellát halászni, azt megenni, és úgy bevinni az omega-3-at, mint milliárd tonnákat halászni, feldolgozni, és tablettás kiszerelésben lenyelni – írja a Greenfo cikke.
A másik érintett csoportot a kagylók és az osztrigák alkotják, amelyek szintén tele vannak omega-3-mal. Ráadásul ennek még egy előnye lenne; ha a piaci keresletet felfuttatnák, akkor az azt kiszolgáló tenyésztés mértéke is nőhetne. Ez jót tenne a vizeknek, hiszen ezek a fajok tisztábbá teszik a tengeri környezetet.
