Budapesten tanácskozott a visegrádi országok agrárkamaráinak alma-munkacsoportja. A szakértők az almapiaci helyzet javítása érdekében több javaslatot is megfogalmaztak. Többek között azt, hogy a túltermelést akár ültetvény-felszámolás árán is megakadályoznák, és ezt a kivágott ültetvények pihentetett területeinek rekultivációs támogatásával ösztönöznék. Magyar részről elhangzott, hogy a piaci helyzet javítására nem csak Magyarországon, hanem valamennyi V4-es országban termelői érdekeltségű feldolgozókat kellene létrehozni.
A visegrádi államok agrárkamaráinak 2019. februári, veszprémi tanácskozásán határoztak arról a résztvevők, hogy külön szakértői munkacsoportot hoznak létre az almapiaci helyzet kezelésére. Ez a munkacsoport május 22-én Budapesten, a Parlamentben tanácskozott. A rendezvényen Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke elmondta, hogy a veszprémi ülés óta a magyar Országgyűlés elfogadott egy törvénymódosítást, amelynek értelmében ettől az évtől minden magyarországi feldolgozásra beszállított almára és meggyre írásbeli szerződést kell kötni. Hozzátette, hogy ezen kívül azok a feldolgozók, amelyek több, mint 100 tonna meggyet vagy 200 tonna almát dolgoznak fel, az általuk feldolgozandó mennyiség legalább 60 százalékát adott határidőig kötelesek lefedni szerződésekkel. Ezt a hatóság ellenőrzi, a szabálytalanságokat pedig komoly bírsággal büntetheti. A NAK elnöke szerint az új szerződéses rendszer garanciát adhat arra, hogy sikerül elejét venni a tavalyihoz hasonló helyzeteknek, amikor is az alacsony felvásárlási ár miatt heteken át demonstráltak a magyar almatermelők.
Együttműködés és felhalmozott készletek
Az ülésen résztvevő Jakab István, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének elnöke arra kérte a munkacsoport tagjait, hogy javaslataikkal egyúttal keressék saját nemzeti és uniós képviselőiket is, ezzel is segítve a hatékony döntéshozatalt. A szakértők egyetértettek abban, hogy miután az étkezési almából is túltermelés volt 2018-ban, így a betárolt készleteket várhatóan az idei év szezonjának kezdetéig sem tudják teljes mértékben értékesíteni. Lengyelország Európa meghatározó almatermelője, amely a 2019-es szezont akár 100 ezer tonna étkezésialma-készlettel is indíthatja. Pedig a kiváló minőségű betárolt étkezési alma jelentős része ott is a feldolgozókba került. A túltermelés miatt a piac az ipari alma felé tolódik el, ahol nincs akkora lehetőség a megfelelő árképzésre, és az az étkezésialma-piac árszintjét is meghatározza.
A lengyel szakértő szerint a túltermelés jövőbeli megakadályozása érdekében önkorlátozásra lenne szükség. Úgy fogalmazott, hogy a kiegyensúlyozott piaci viszonyok elérése érdekében jelentősen csökkenteni kellene a lengyelországi almatermelést. Javaslatként az almaültetvények felszámolását követő területpihentetés támogatása is előkerült, amihez az új uniós finanszírozási időszak alatt akár célzott támogatásokat is igénybe lehetne venni.
Termelői feldolgozóüzemek kellenének az almaültetvények mellé
Magyar részről elhangzott, hogy a piaci helyzet javítása érdekében nem csak Magyarországon, hanem valamennyi V4-es országban termelői érdekeltségű feldolgozókat kellene létrehozni. Ugyancsak magyar javaslat volt egy olyan árképlet bevezetése, amely meghatározna egy olyan minimális önköltségi árat, ami alatt nem lehetne az almát kereskedelmi forgalomba hozni. A belső fogyasztás élénkítése érdekében pedig a visegrádi országok közös fogyasztásösztönző programokat is indíthatnának. A szakértők abban is egyetértettek, hogy szükséges lenne egy megfelelő szabályrendszerrel megakadályozni a jelentős mennyiségű ukrán alma uniós piacra való beszállítását is. A munkacsoport döntése értelmében a bemutatott elképzeléseket a V4-államok agrárkamaráinak következő, júniusi, pozsonyi tanácskozásán is napirendre veszik, és a problémára egy közös kommünikében hívják fel az európai döntéshozók figyelmét.
