Az eddig rendelkezésre álló adatok szerint egy közel-keleti embercsoport kezdte meg a földművelést és az állattenyésztést cirka tízezer évvel ezelőtt. Most azonban egy olyan leletre bukkantak kutatók, amely alapjában írja át a mezőgazdaság történelmét.
Korábbi kutatások szerint egy vadászó-gyűjtögető csoport kezdte meg a földművelés és az állattenyésztés alapjait lerakni tízezer évvel ezelőtt a Közel-Keleten. Később Európába, Afrikába és Ázsiába vándorolva fokozatosan felváltották a helyi populációt, vagy keveredtek vele.
A legújabb kutatás szerint viszont Iránban, a Zagrosz-hegységben felfedezett emberi maradványok mást mutatnak. Ezek ugyanis egy új, teljesen különálló kőkorszaki embercsoporttól származnak, akik nagyjából ugyanakkor kezdték el a mezőgazdasági termelést, mint a nyugatabbra lévő Anatóliában élő rokonaik.
A Teherántól 600 kilométerre délnyugatra fekvő barlangban feltárt 9-10 ezer éves csonttöredékekből vett DNS-minták elemzésével az európai, amerikai és iráni kutatók arra jutottak, hogy a maradványok egy fekete hajú, barna szemű, sötét bőrű férfitól származnak. Az étrendjében az első vizsgálatok szerint gabonafélék is szerepeltek, ami annak a jele, hogy jártas volt a növénytermesztésben.
A kutatók összevetették a friss mintákat a Zagrosz-hegység területéről származó másik három ősi genommal, és egy olyan embercsoport képe rajzolódott ki előttük, amelynek legközelebbi modern rokonai a mai Afganisztánban és Pakisztánban, valamint a zoroasztrizmus ősi iráni vallást követők közösségében élnek.
A zagroszi ember génállománya nagyban különbözik a modern európaiakétól vagy azok Nyugat-Anatóliában, valamint Görögországban élt növénytermesztő őseikétől. A mezőgazdasági termelést folytató két populáció legkevesebb 50 ezer évvel ezelőtt válhatott szét, röviddel azután, hogy az emberek először kirajzottak Afrikából.
Noha a két ősi gazdálkodó populáció nem keveredett egymással, valószínű, hogy tudtak egymásról, sőt tanultak is egymástól, mivel a mezőgazdaság kialakulása olyan összetett folyamat, amely nem valószínű, hogy kétszer lezajlik nagyjából ugyanabban az időben.
Házakat kell építeni, erdőterületeket megtisztítani, számos növényfajtát termeszteni és biztosítani a vízellátást. Ezenkívül sok állatot kell háziasítani, lisztet őrölni és kenyeret sütni. Mindez hosszú folyamat, amely évezredek alatt megy végbe.
Forrás: vs.hu
