Egyértelműen a drágulások éve volt a 2021-es. A gabonaár-robbanást az inputanyagok, az energiaköltségek, az építési alapanyagok, illetve a benzin árának soha nem látott emelkedése követte. Nehéz megjósolni, mire számíthatnak a gazdák 2022-ben. A Portfolio Agrár Klubon beszéltek arról az ágazati szakértők, hogyan alakulhatnak a gabonaárak idén, milyen inputanyag árakra készülhetnek a gazdák, illetve összességében mi vár az állattenyésztőkre és a növénytermesztőkre 2022-ben.
Az igazi kihívások nem tavaly voltak, hanem idén lesznek – hangzott el a Portfolio Agrár Klubon. A szélsőséges időjárás mellett számos nehézséggel szembe kell néznie a mezőgazdaság szereplőinek, ez pedig különösen igaz a sertéstartókra. Kilátástalan a helyzet és egyben kritikus, ami a szektorban zajlik. A számos probléma mellé társulnak még az Európai Unió által elvárt, sokszor irreális környezetvédelmi és állatjóléti szempontok is – írta az Agrárszektor.
Balássy Ákos, az EuroChem Agro Hungary Kft. ügyvezetője elmondta, hogy globális műtrágyagyártó vállalatként ugyanazokkal a kihívásokkal szembesültek, mint más gyártók. A nitrogénműtrágyák tavalyi áremelkedését a globális nyersanyag drágulása hozta magával, főként a földgáz árváltozása. A durva emelkedést jól mutatja, hogy az elmúlt időben 4 euróról 180 euróra is felmentek az energiaárak, jelenleg is 70-80 euró körül van egy megawattóra. Ez több gyártót is arra kényszerített, hogy felfüggessze a munkát, hiszen senki sem gondolt ekkora emelkedésre.
Fitos Gábor, a Magyarországi Sertéstenyésztők és Sertéstartók Szövetségének (MSTSZ) ügyvezető igazgatója igen kedvezőtlen jövőképet vetített elő az ágazatban:
Nem tudunk pozitívak lenni jelen pillanatban. Óriási károkról, veszteségekről és egyedi sorsokról tudunk beszámolni. Az ágazat másfél éve van válságban, a tavaly év is erről szólt, a válaszokat próbáltuk megkeresni. Mindenki igyekezett megtalálni azt, hogy tudná kezelni a helyzetet. Az elmúlt idő nyereségeit a 2021-es év kihívásai teljesen felemésztették. Most is olyan rossz a helyzet, hogy nem látom tisztán a kiutat, és azt sem, mikor lehet ennek vége. A legtőkeerősebb cégek is bajban vannak. Az is aggasztó, hogy a hazai sertéstartók jelentős része gondolkodott el azon, hogy felhagy a tevékenységével. Egy dolog van, ami segíthetne, mégpedig az, ha az élősertés árak a helyükre kerülhetnének.
Kulik Zoltán, a Vitafort Zrt. vezérigazgatója így fogalmazott:
Túl sok jóról én sem tudok beszámolni. Kiszámíthatatlan, soha nem látott árak vannak. A költségeknek több mint 70 százaléka a takarmány, minden nagy költségnövekedés a takarmány irányába van. A logisztika sem egyszerű: a tengerentúli fuvarozás ára az ötszörösére emelkedett, a konténerek beszerzése is nagy gondot okoz. 27 éve vagyok a szakmában, ez idő alatt a legnehezebb időszakot éljük át. Sosem volt még ehhez hasonló korábban – mondta.
Komoly gondok a magyar állattenyésztőknél
Éder Tamás, a Bonafarm Csoport PR és vállalati kapcsolatokért felelős igazgatója is megerősítette, hogy problémákkal küzdenek a sertésszektorban. Az állatokat tizedelő vírusokon kívül döbbenetes önköltségnövekedés van minden állattenyésztési ágazatban. Emellett a takarmány, az adalékanyagok, a munkabér, a csomagolóanyagok, az inputanyagok költségének több évtizede nem tapasztalható, rendkívül gyorsan berobbanó emelkedésről van szó. Ami pozitívum, hogy az elmúlt kritikus időszak jól megmutatta az integrált rendszerek kialakításának hasznosságát és fontosságát. Azok a tenyésztők, akik ebben a rendszerben vannak, most is rendesen tudnak dolgozni. Ennek a lényegi eleme,, hogy megosztják a terheket és a nyereségeket is, ez pedig jól működött az elmúlt 1-1,5 évben is.
A termés is megsínylette az elmúlt időszakot
Petőházi Tamás, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke elmondta, hogy a tavalyi május nagyon csapadékos volt, a kalászosok rendben is voltak, emellett az árpának és az őszi búzának is jó és sok termése volt. Repcéből volt kevesebb, a június és a július viszont tönkretette a kapások termését. Kecskeméten például megsemmisültek a táblák, sok helyről 3 tonnás/hektáronként eredményeket sem értek el a kukorica esetében. A Balaton-Kecskemét feletti részek már jobb eredményeket hoztak. Újra kell gondolni a szántóföldi növénytermesztést, a kalászosokat 30-35 ezer/tonna áron kellene tudni előállítani. Ennek ellenére egy tonna szemesterménynek az előállítási költsége 50-55 ezer/hektárra fog felmenni.
Balássy Ákos szerint a gazdák vélhetőleg jóval tudatosabban fogják használni az inputanyagok között a műtrágyákat is, ami pedig biztos, hogy a munkaerő, a vetőmag, a gépek, a trágya és minden más is drágul. Úgy véli, hogy az állattenyésztőkön lecsapódik az áremelkedés, de még így is jól sikerülhet ez az év a termelőknek. Főleg, ha lekötik a terményárakat. Hiába vannak magasan a műtrágyaárak, lehet profitálni. Egy magasabb árszinten viszont nagyobb a kockázat, például egy aszály esetén. Sokan azt mondják, hogy ilyen árakon nem vesznek műtrágyát, majd számolnak, és rájönnek, hogy de, bizony kell. Kihívásokkal teli évünk pedig most lesz, nem tavaly volt.
Normalizálódhat a helyzet 2022-ben az állattenyésztésben?
Kulik Zoltán hozzátette, hogy a 2022-es évben semmi olyan pozitívat nem látunk, ami a terményárak csökkenését mutatná. Tudomásul kell vennünk, hogy teljesen más árszinten kell gazdálkodunk, mint az elmúlt 2 évben. Minimum 30-40 százalékkal nőtt az önköltség. A Vitafort Zrt. vezérigazgatója elmondta, hogy állandó a fáziskésés. A legtöbbször a gazdák pontosan tisztában vannak a kialakult helyzettel, mégis várnak. A brojlerágazatban a 290 forintos élőárról is elmozdultak, hiszen 350 forintos árat lehet látni. A szakember szerint le kell kötni az terményárakat, így lehet profitra lehet szert tenni. Egyúttal egyértelművé vált, hogy a sertéságazatot lehet félteni a legjobban: vannak termelők, akik nem termékenyítenek, és sajnos olyanok is, akik bezárták a boltot. 2022-ben a 2021-es takarmányipar 5-8 százalékkal biztos, hogy esni fog. A teljes cikket itt lehet elolvasni.
