Káposztatermesztés és felhasználás Magyarországon

A téli hónapokban nagy népszerűségnek örvend a savanyított káposzta, ugyanis magas vitamintartalma segít megelőzni az esetleges megbetegedéseket, nem mellesleg, még finom is. Sajnos a fejeskáposzta-termesztés nem számít húzóágazatnak hazánkban, de cikkünkből megtudhatják, hol termesztik a legtöbbet.

1995-ben még fénykorát élte hazánkban a fejes káposzta termesztése, azonban az ezt követő években egyre kevesebb került a zöldséges boltok polcaira. 2006-2013 között az 1995-ös termésnek csupán az egyharmadát-felét sikerült megtermelni. A tavasszal megtermelt káposztát jóval magasabb áron tudják értékesíteni a termelők, mint a nyáron-ősszel értékesített árut. Idén a két időszak közötti árkülönbség 45-59 forint között alakult. A vidéki nagybani piacokon a fejes káposzta kilóját 30-35 forintért kínálják a savanyítási időszakban, így ilyenkor érdemes ott megvásárolni a friss zöldségfélét.

A savanyú káposzta fellegvára: Vecsés

A vecsési káposztatermesztés egészen az 1700-as évek végéig vezethető vissza. Az akkoriban betelepülő német lakosok honosították meg ezt a tevékenységet. A vecsési termesztők rájöttek arra, hogy ha az általuk megtermelt káposztát savanyítják, és úgy értékesítik, sokkal nagyobb bevételre tehetnek szert, ezért a termesztés mellett a savanyítással is elkezdtek foglalkozni. Saját technológiát dolgoztak ki az évek során, amely később nemzedékről-nemzedékre öröklődött.

A káposztatermesztés alapjai

A termesztők palántaneveléssel kezdik az évet, majd az előnevelt szálas palántákat ültetik ki a szántóföldekre. A palántanevelő ágyások talaját fertőtlenítik a talajlakó kórokozók és kártevők ellen. Éppen ezen kórokozók miatt a káposztát nem termesztik monokultúrában.

Nagyobb állománysűrűség esetén kisebbek lesznek a káposztafejek
Nagyobb állománysűrűség esetén kisebbek lesznek a káposztafejek

 

Savanyításra csak a későn érő fajták a megfelelőek. Akik az egész káposztafejeket savanyítják, a kisebb méretű fejeket keresik, ezért az állománysűrűség akár 40 ezer tő is lehet hektáronként. Savanyított káposzta készítéséhez a legideálisabb a 3-5 kilogrammos, édes, vékony levelű, tömör káposztafej. A kecskeméti savanyítók a lapított fejű Agressor F1 fajtát termesztik, amely kiválóan alkalmas egészben, vagy szeletelve történő savanyításra is. Savanyításra termesztenek még Landini F1 YR fajtát is, továbbá a Burton F1 YR fajta is közkedvelt a savanyítással foglalkozók körében.

Mindenkinek megvan a saját ’tuti receptje’

Ahány ház, annyi szokás – tartja a közmondás. Ez a káposztasavanyítás területén is igaz. Az alábbiakban három különböző recept olvasható:

  • Fülöp Erika őstermelő a családi hagyománynak számító recept alapján készíti el a savanyú káposztát. Tartósítószert nem ad a káposztához, kizárólag sót, szemes borsot, babérlevelet, köménymagot és csöves édes fűszerpaprikát használ fel a folyamat során. A legyalult káposztát 20 fokon érlelik a saját üzemükben. Évente körülbelül 15-20 tonna káposztát savanyítanak meg, de mellette egyéb savanyúságkülönlegességeket is készítenek.
  • Kiss Ferenc is családi recept alapján készíti portékáját, melyet már 1971 óta árusítanak a kecskeméti piacon. Hagyományos módon történik a káposztaerjesztés, só, bors, babérlevél és köménymag hozzáadásával. Nem csak káposztát árusít, egyéb savanyúságokkal is foglalkozik. Évente mintegy 30 tonna savanyúságot tud értékesíteni, melynek 80 %-a savanyú káposzta. 
  • Gútpintérné Zsuzsanna 25 éve vette át az üzemet szüleitől és azóta is a hagyományos savanyítás alapjait használja fel termékének előállításához. A káposztát éveken keresztül csak a piacon értékesítette, de az utóbbi években már zöldségboltok is a megrendelői közé tartoznak. 

Változik a kínálat

A termelők szerint nagy változás állt be a piacon. Míg régen a nagyobb fejeket is lehetett savanyítani, ma már csak a kisebb fejek kelendőek. Fontos a folyamatos piaci jelenlét, hogy követni tudják a vásárlók változó igényeit. Vannak, akik már a termesztéssel is felhagytak, mivel olcsón hozzá tudnak jutni a káposztához, és már csak a savanyítással foglalkoznak.

A savanyú káposztáról…
Egyes források szerint a római légió katonái Pannóniában kezdtek káposztasavanyításba, mások szerint a kínaiaktól származik a savanyítás mestersége. A savanyú káposztát a mongolok hozták be Európába a 13. században, majd Kelet-Európában terjedt el először. A feljegyzések szerint a németek és a franciák a 16. századtól fogyasztják. Akkoriban még az egész káposztafejet savanyították, a káposzta legyalulását a 19. század második felétől alkalmazzák.

Forrás: kerteszetesszoleszet.hu

Share Button

Iratkozzon fel hírlevelünkre!

Hogy elsőként értesüljön fontos agrárhírekről, támogatásokról, rendeletekről!

Kapcsolódó cikkek

Blog indult… A MHO cikke rólunk Blog indult a gazdák jó kereskedéséhez Magyar Hírlap Online - 2013. június 3., hétfő Hiánypótló mezőgazdasági blogot indított a Magro.hu, az onlin...
Mi a helyzet a zöldség és gyümölcspiacokon? Az Agrárgazdasági Kutató Intézet június 4-én tette közzé legfrissebb gyümölcs és zöldségpiaci árfigyelését, melyből és a két héttel korábbi jelentés...
Szemezgetés a Budapesti Nagybani Piac 20. heti zöl... A belföldi termesztésű Golden alma termelői ára stagnált és továbbra is bruttó 280 forint/kilogramos áron kínálták. A belföldi termesztésű csiperkego...
Import nagykereskedelmi zöldség- és gyümölcsárak a... Francia Condor burgonya érkezett, melynek kilója 110 forint. Az olasz 15 mm alatti koktélparadicsom ára nem változott, továbbra is 600 forint, míg a n...
Vidéki nagybani piacok: a belföldi zöldségek brutt... A Kecskemét Nagybani piacon a szabadföldi Desire burgonya ára csökkent 10 százalékkal, a 22. héten 100 forintba került kilója. A Condor szabadföldi b...
Budapesti fogyasztói piacok: a belföldi zöldségek ... A Rozella szabadföldi burgonya ára a Fehérvári piacon 128 forint/kilogramm, míg a Fény utcaiban 149 forintot kérnek el kilójáért. A primőr újburgonya...