Jelentős mértékben, az októberi 10,4 százalék után 2023 novemberében 7,1 százalékra mérséklődött Magyarországon az élelmiszerek drágulásának éves üteme. Egyelőre a jövő évi kilátások is kedvezően alakulnak – állapították meg az MBH Bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának elemzői a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett adatokat értékelve. Ennek egyik meghatározó oka, hogy az élelmiszergyártók és a kereskedők rendkívül óvatosan bántak az átárazások lehetőségével.
A karácsonyi időszakban jó hír lehet a vásárlók számára, hogy a háztartások által gyakran fogyasztott élelmiszerek, így a hús, a kenyér, a vaj és más zsiradékok közül egyik sincs emelkedő árpályán. Sőt, egyre több olyan termékcsoport van, amelyek már kevesebbe kerülnek, mint az előző év azonos időszakában – írta az MBH Bank.
A legnagyobb mértékben a tojás ára csökkent, a korábban árstopos termék 25,4 százalékkal lett olcsóbb, mint egy évvel ezelőtt. Szintén csökkenő pályán van a sajt és a tej ára, előbbi 10,4, utóbbi 4,9 százalékkal kerül kevesebbe, mint 2022 novemberében. Jelentősen csökkent az egy évvel ezelőttihez képest a zsiradékok ára is, a sertészsír például 14,3, az étolaj 5,5 százalékkal olcsóbb. A baromfihús ára 1,6 százalékkal mérséklődött.
Összességében azért maradt a drágulás
Az élelmiszerárak havi összevetésben, októberről novemberre összességében 0,5 százalékkal drágultak, ami továbbra is kedvező pályát jelez. Ezzel összefüggésben Bezerédi Gábor szenior elemző kiemelte, hogy novemberben nem volt olyan elsődleges fogyasztású, nem szezonális élelmiszer, amelynek emelkedett az ára októberhez képest. Még a cukor és a csokoládé ára is csökkenésnek indult. „A friss zöldségek és a déli gyümölcsök ára kis mértékben emelkedett novemberben, de ez a szokásos piaci folyamatoknak megfelelő jelenség.”
Az élelmiszer-infláció az MBH Bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának várakozása szerint alakult, az elemzők novemberre várták, hogy 5-8 százalék közöttire mérséklődik a drágulás éves üteme. A szakértők szerint hosszabb távon az élelmiszer-infláció további lassulása vetíthető előre.
„Ezt a mezőgazdasági termelői index csökkenése és az energiaárak mérséklődése után egy további meghatározó tényező, a piaci szereplők árazási stratégiája befolyásolja igazán” – fejtette ki Bezerédi Gábor.
Ezért cél az árcsökkenés
Hozzáfűzte, hogy az élelmiszerek naptárhatástól megtisztított kiskereskedelmi forgalma a legutóbbi mérés szerint 4 százalékkal csökkent. „Az összes piaci szereplő – a gyártók és a kereskedők – közös érdeke a bolti forgalom további csökkenésének megállítása, és a fogyasztói bizalom erősítése, ennek pedig az árak csökkenése az egyik leghatásosabb eszköze.”
Amennyiben az árak mérséklődése még több termékfajtára kiterjed, akkor az élelmiszerek esetében már akár 2024-ben megállíthat a bolti fogyasztás csökkenése – vélekednek az MBH Bank agrárelemzői. Előre tekintve úgy látják, 2024 átmeneti év lehet. Tovább lassulhat az infláció és erősödhetnek a reálbérek, csökkenhet az élelmiszervásárlás terhe a háztartások számára. Hosszabb távon azonban a magyar élelmiszergazdaság egészének ellenállóbbnak kell lennie, és növelnie kell versenyképességét. Ehhez pedig fenntartható gazdálkodásra, hatékony termelési módszerekre, jobb minőségre és a hozzáadott érték növelésére van szükség.
