Harcsanevelő telepet és halfeldolgozót létesítene Tarcalon az Öko Fish Kft. A cég intenzív, víz-visszaforgatásos technológiával napi két tonna hal lehalászásával évi 400 tonnás hozamot érne el. A feldolgozó évi 800 tonna hallal is megbirkózna, előállítana termékeket a piacról érkező más halfajokból is. Az üzemben két műszakban várhatóan 25-en dolgoznak majd. A halnevelő telep Tarcal belterületén, délnyugati irányban, a Prügy felé vezető közút bal oldalán létesülne a szükséges szociális és irodahelyiségekkel együtt.
A mintegy egy éve alapított Öko Fish Kft. üzleti ambícióit jelzi, hogy az éttermi és a szálláshely-szolgáltatás mellett szabadidős elfoglaltságokhoz, rendezvényszervezéshez, valamint gyümölcs- és zöldségfeldolgozáshoz, levek gyártásához is szerzett engedélyt. Egyedüli tulajdonosa a tarcali Kovács Zsolt. Az ehhez szükséges ingatlant a társaság tavaly már megvette az önkormányzattól. A beruházás környezetvédelmi engedélyeztetése még tart, várhatóan május 13-án zárul le – írta a Világgazdaság.
Így fogy a magyar harcsa
A halnevelő telep és a halfeldolgozó üzem létesítésének részleteiről ezen a hivatkozáson lehet több információt olvasni. A hazai tavakból 2019-ben lehalászott mennyiségen belül a harcsa aránya másfél százalékot tett ki 2019-ben az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) adatai szerint, de az intenzív haltermelés nélkül. Az összesen termelt 4740 tonna afrikai harcsának a döntő részét, 4442 tonnát azonban intenzív technológiával termelték, és mindkét érték évek óta nő.
Az európai harcsa
Az európai harcsa (Silurus glanis), a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályába, a harcsaalakúak (Siluriformes) rendjébe és a harcsafélék (Siluridae) családjába tartozó faj – írta a Wikipedia. Európa édesvizeinek (a viza után) második legnagyobbra növő hala, a magyarországi halfauna „óriása”, hiszen két métert és a száz kilogrammot is meghaladhatják egyes példányai. Európa közép és keleti területén szinte mindenütt megtalálható, Magyarországon folyó és állóvizekben is egyaránt gyakori. Ázsiában, Anatóliában és az Aral-tó vízrendszerében őshonos, a faj keleti elterjedési területe eléri Kínát. Telepítéseinek köszönhetően Nyugat-Európában, a Brit-szigeten és a Bajkál-tó vízrendszerében is megtalálható. Gazdasági szempontból jelentős és értékes hal, de Nyugat-Európában inváziós fajnak számít, mert veszélyt jelent az őshonos halfajokra.
Tógazdaságokban is nevelnek belőle, de a kifogott és értékesített európai harcsa jelentős részét a természetes vizek adják. Magyarországon a halászata és a horgászata is azért népszerű, mert jelentős zsákmányt ígér nagyra nőtt példányainak köszönhetően. Húsa rendkívül ízletes, zsírban gazdag és szálkamentes, ezért a magyar konyha által készített halételek egyik fő alapanyaga.
