Helyspecifikus műtrágyaszórás őszi búza termesztésben – egy szakdolgozat Mocsáról

A komáromi Jelinek Réka egy, az általa kiválasztott tábla ősszel végzett műtrágyaszórásának tervezését, megvalósulását és hatását vizsgálta. Feltette a kérdést, hogy mérsékelhetők-e a helyspecifikus tápanyag-visszapótlással a táblán belüli nagyfokú hozam- és minőségi ingadozások? A célja az volt, hogy megmutassa a gazdálkodók számára a gazdaságos és egyben fenntartható termelés irányát. […]

Tovább…

Költséghatékony, környezetbarát, és még szép is: Mona Lisa a szántóföldön!

A foltpermetezés különleges példáját mutatta be az Agrifac önjáró permetezője. Ennek a technikának az alkalmazása előnyösebb felhasználást jelent a környezetünk számára, nem utolsósorban költséghatékony is, és 2016 óta bárki számára elérhető.
„Ha erre képesek vagyunk, akkor el tudod képzelni, hogy milyen lehetőségeket rejt magában a foltpermetezés, annak érdekében, hogy visszaszorítsuk a túlzott vegyszerfelhasználást az egész világon, amellett, hogy növeljük a termésátlagokat?” […]

Tovább…

Parlagfű a napraforgóban: növényvédelmi tanácsokat adott a Nébih

A gyomnövények elleni növényvédőszeres védekezés a kultúrnövények közeli rokon fajai ellen a legnehezebb. Mivel a napraforgó és a parlagfű egyaránt a fészkes virágzatú növények családjába tartozik, az utóbbi elleni védekezés nehézségei legjobban a napraforgó állományokban jelentkeznek. A helyzet viszont kezelhető, mert a növénytermesztő gazdálkodók számára a parlagfű gyérítésére egyre hatékonyabb kémiai alternatívák állnak rendelkezésre. […]

Tovább…

Revycare® a jövő kihívásaira fejlesztve, a ma gazdáinak!

A BASF folyamatos fejlesztői kutatói munkájának eredményeként több jelentős, mérföldkőnek számító fungicid hatóanyagot fedezett fel, amelyeket a gazdálkodók nagy területen használtak ill. jelenleg is használnak. Néhányat megemlítve: epoxikonazol, metkonazol, piraklostrobin, boszkalid, Xemium®. Idén jelenik meg a BASF legújabb fejlesztésű azol hatóanyaga, a Reyvsol® (mefentriflukonazol), a Revycare® a kalászos-gombaölőszerben, piraklostrobinnal gyári kombinációban. […]

Tovább…

Facélia termesztéstechnológiai tapasztalatokról számolt be az ÖMKi

A facélia hazai termesztése a vetőmag iránti külföldi érdeklődésnek köszönhetően lendült fel az 1970-es évektől. A hazai termesztés Mosonmagyaróvár térségében kezdődött, és jelenleg is ez a legjelentősebb termesztési körzet. 2016-ban már a 6 ezer hektárt is meghaladta a vetőmag-előállítás területe Győr-Moson-Sopron megyében. A technológia fejlesztése napjainkban is szükséges, mivel kivonásra kerülnek az engedélyezett körből a leggyakrabban alkalmazott herbicidek, amik megoldást jelentettek a vetőmagtisztítást is nehezítő apró magvú gyomnövények visszaszorítására. […]

Tovább…

Tavaly rossz év volt, de reális cél a napraforgó termésátlag további növelése

A 2020-ashoz hasonló, 600 ezer hektár feletti hazai vetésterületre számít idén a napraforgóban Syngenta. A cég ágazati előrejelzése szerint ugyan az elmúlt években kiválóan teljesítő napraforgó lendülete tavaly a kedvezőtlen időjárási viszonyok miatt némileg megakadt, komoly lehetőségek vannak a növényben. A napraforgó termésátlag kedvező időjárási feltételek esetén akár további rekordokat is elérhet. […]

Tovább…

Talajaktiválás Rizodyne-nel

A Fertilia egyedülálló innovációja a Rizodyne talajaktivátor, amely hatóanyagai segítségével hatékonyan növeli a talaj mikrobiotikus aktivitását. „Működését” megalapozza az a tény, hogy minden hektárnyi talajban 6–8 tonna mikroorganizmus – legnagyobb tömegben baktérium – van, melyek kb. 2/3-ad része inaktív állapotban található. A Rizodyne-nal a talajba juttatott különböző szerves anyagok (különböző lánchosszúságú cukrok, aminosavak, fehérjék, szerves savak, vitaminok) „felélesztik” nyugalmi állapotukból az ott honos mikroorganizmusokat, ezáltal mintegy „aktiválják a talajt”. […]

Tovább…

Termésnövelés a műtrágyákon túl

Sokszor merül fel a kérdés, hogy hogyan növelhető a szántóföldi növények terméseredménye a jól megválasztott tápanyag-utánpótláson túl. A kijuttatott és a talajban meglévő tápanyagok felhasználása, sajnos, a legtöbb esetben különböző korlátokba ütközik. Mit tehetünk, ha szeretnénk kihasználni a kijuttatott erőforrások minél nagyobb részét? Megpróbálhatjuk csökkenteni a korlátozó tényezőkhatását vagy segíthetünk a növénynek úgy is, hogy a megfelelő fejlődési szakaszokban támogatjuk, esetleg irányítjuk életfolyamatait azért, hogy a megtermelt energiát a lehető legnagyobb mennyiségben termésképzésre fordíthassa. […]

Tovább…