Facélia termesztéstechnológiai tapasztalatokról számolt be az ÖMKi

A facélia hazai termesztése a vetőmag iránti külföldi érdeklődésnek köszönhetően lendült fel az 1970-es évektől. A hazai termesztés Mosonmagyaróvár térségében kezdődött, és jelenleg is ez a legjelentősebb termesztési körzet. 2016-ban már a 6 ezer hektárt is meghaladta a vetőmag-előállítás területe Győr-Moson-Sopron megyében. A technológia fejlesztése napjainkban is szükséges, mivel kivonásra kerülnek az engedélyezett körből a leggyakrabban alkalmazott herbicidek, amik megoldást jelentettek a vetőmagtisztítást is nehezítő apró magvú gyomnövények visszaszorítására. 

A facélia herbicidérzékeny. Ezért olyan termesztéstechnológia alkalmazása szükséges, ami mechanikai gyomszabályozáson alapul, és az optimális termésszint is fenntartható – írta az ÖMKi. A korábbi 300-400 kg/ha közötti termésszinteket a termelők ma már meg szeretnék haladni. Ehhez gyommentes, kellőképpen fejlett állomány szükséges. A magtisztítás szempontjából veszélyes gyommagoktól (vadrepce, keserűfű, libatop) a vetőmag a szántóföldön védhető meg leginkább.

Virágzó facélia - Fotó: Magro.hu, CSZS, Dalmand, illusztráció
Virágzó facélia – Fotó: Magro.hu, CSZS, Dalmand, illusztráció

A facélia szárazságtűrő, jelentős kártevője, kórokozója sincs, és ha a herbicid használatot csökkenteni vagy mellőzni lehet, a fenntartható, a környezetkímélő növénytermesztés, sőt, az ökogazdálkodás számára is ideális növényfaj. A magtermesztés és a zöldtrágyanövényként való alkalmazása a szántóföldi diverzifikációban is jelentős szerephez juthat. A méhek betelepítésével pedig nem csak a termésbiztonság, hanem a gazdaságosság is növelhető. A mag tonnánkénti ára 800-900 ezer forint is lehet, a termés pedig precíz technológiával az 1 tonnát is elérheti, alacsony költségszint mellett.

A facélia termesztéstechnológiai kísérletek eredményei

Az Agrárminisztérium Innovációs operatív csoportok létrehozására vonatkozó pályázata keretében megvalósuló „A Facélia gyomirtószer mentes termesztéstechnológiájának kidolgozása a Kisalföld termőtájon” című kutatási projektben három facélia termesztő gazdaságban, Mosonudvarban (Szűcs Bt.), Mosonszolnokon (Pribánszki Kft.), és Pusztasomorján (Szemes művek Kft.) állítottak be az ÖMKi on-farm módszerével üzemi méretű kísérleti parcellákat. A cél az volt, hogy megvizsgálhassák, hogyan befolyásolja a gyomosodást és a gyomszabályozás hatékonyságát 

  • az állománysűrűség, 
  • a sortávolság, és 
  • az alkalmazott gyomszabályozási technológia. 

Három vetőmagnormát (5, 8, 12 kg), két sortávolságot (G=12,5, TG=37,5 cm), és 3 gyomszabályozási technikát (Q: gyomszabályozás nélküli, F: gyomfésű, FK: gyomfésű + kultivátor) teszteltek. A facélia vetése 2020 március közepén megtörtént, forgatás nélkül művelt parcellákon, kompaktorral előkészített magágyba. Az 1. és 2.  parcellán gabonasortávra történt a vetés, két különböző vetőmagnormával. Ezeken a parcellákon gyomszabályozás nem történt. A 2. parcellán csak gyomfésű, míg a 4. parcellán a szélesebb sorközből adódóan gyomfésű és kamera-vezérelt kultivátor is alkalmazásra került. 

Gyomborítottság a facéliában

A facélia borítottság az enyhén megemelt vetőmagnorma és gyomfésűzés (G8F) során volt a legnagyobb a vetést követő 30. napon. A szélesebb levelű pokolvar libatop és a muharfélék sem tudtak dominálni. A szélesebb sorközben a gyomborítottság zömét viszont ez a két gyomfaj adta. Kisebb gyomborítottságot lehetett tapasztalni a 2., emelt vetőmagdózisú (12 kg/ha) parcellában, és a gyomfésűvel és kultivátorral művelt, széles sortávolságú, alacsonyabb vetőmagdózissal (5 kg/ha) vetett parcellában is. Így elmondható, hogy ez a fajta kombinált mechanikai gyomszabályozás is eredményesnek tekinthető. Ugyanakkor a legtöbb magtermést a gyomszabályozás nélküli, közepesen sűrű vetésű (8 kg/ha) állományban kapták. További vizsgálatot igényel, hogy a tisztítás után mennyi gyommagszennyezettséggel kell számolni. Az érés dinamikáját és a betakarítás idejét a különböző vetésmódok nem befolyásolták.

Vetés gabona sortávban

A vetés optimális vetésidőben, március közepén megtörtént, gabona sortávra, különböző vetőmagnormákkal. A kísérleti tábla tápanyagellátása alap- és lombtrágyával valósult meg. Az 5. és 6. parcellán sem kémiai sem mechanikai gyomszabályozás nem volt, a 7. parcellán egyszeri posztemergens kezelés történt. Az alacsonyabb vetőmagnorma ellenére a facélia borítottság az 5. parcellán is elérte a 90 százalékot a vetést követő 30. napon. A gyomborítottság azonban megerősödött, a fehér libatop és a tisztesfű borítottsága volt a legnagyobb. A megemelt vetőmagnormával vetett táblán, és a vegyszeres táblán a gyomborítottság 10 százalék alatt maradt. 

A különböző művelési módok hatása a gyomosodásra

  • A gyomszabályozás nélküli parcellákon a közepesen sűrű vetésű (8 kg/ha vetőmagnorma), parcellán nagyobb gyomborítottsági értékeket (G8Q), a sűrű vetésnél (12 kg/ha) pedig kisebb értékeket (G12Q) kaptak.
  • A szélesebb, tripla-gabona sortávnál a gyomfésű + kultivátor műveléssel az 5 kg-os vetőmagnorma is 10 százalék alatti gyomosodást eredményezett (TG5F+K).

A szakemberek tovább folytatják a vizsgálatokat 2021-ben is, melynek során a gyomfajok változásait is részletesen elemzik a különböző művelési módok mellett. A teljes cikket a parcellák táblázatainak adataival itt lehet elolvasni.

Szerzők:
  • Borbélyné Dr. Hunyadi Éva – ÖMKi Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet, Budapest
  • Dr. Pinke Gyula, Dunai Éva – Széchenyi István Egyetem Víz- és Környezettudományi Tanszék, Mosonmagyaróvár
Share Button

Kapcsolódó cikkek

A szőlő gyökerében fontos hatóanyagra bukkantak a ... A világon először bukkantak rá szőlőalanyok gyökerében az epszilon-viniferin névre hallgató anyagra. A hatóanyag az antidepresszáns gyógyszerek készít...
Új növényfajták kifejlesztésén dolgozik egy magyar... Új Európai Uniós projekt, az úgynevezett SolACE, indult a  víz- és tápanyaghiány okozta növénytermesztési nehézségek leküzdéséért, amiben jelentős rés...
Ki mondta, hogy az öko szántó csak gabonatermeszté... A biodiverzitás megőrzésére elvben az ökológiai gazdálkodás a legalkalmasabb. Gyakorlatilag viszont hazánkban az ökológiai művelésű szántók is teljese...
Elindult a mezőgazdasági tudást és az oktatást seg... A Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ és az Agrárminisztérium elindította a Gödöllői Program elnevezésű együttműködést, amelynek célja az agrá...
Szigorúan őrzött korallszigeten kutatott a debrece... Egyedüli magyarként a Debreceni Egyetem Növényvédelmi Intézetének vezetője, Radócz László is részt vett abban a nemzetközi expedícióban, amely a Ducie...
Bár itthon is hiány van belőle, a magyar ökológiai... Jelenleg az egész Európai Unióban, így Magyarországon is gondot jelent a gazdák ökológiai vetőmag-szükségletének kielégítése. Ez a mennyiségre és a f...